Golince
| Golince (Golinci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Alsómiholjác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31543 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 342 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 96 m |
| Terület | 13,32 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 41′, k. h. 18° 09′Koordináták: é. sz. 45° 41′, k. h. 18° 09′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Golince (horvátul: Golinci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Alsómiholjáchoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 42, közúton 50 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 10 km-re délre, a Szlavóniai-síkságon, a Karasica jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskorban éltek emberek. A falutól délre fekvő „Leštak” nevű[2] enyhe magaslaton a szántóföldön a kőkorszaktól a kőrézkoron és a bronzkoron át egészen a középkorig lakott település maradványai, kerámiatöredékek, kőszerszámok, használati tárgyak maradványai kerültek elő. A Karasicától délre, egy kisebb vízfolyástól keletre, a temetőtől északkeletre, az „Ograd”[3] nevű ovális magaslaton egy másik település maradványait találták. A település a késő bronzkorban és a középkorban volt lakott. Itt is főként kerámiatöredékek, tégladarabok és használati tárgyak maradványait találták. A 12. század eleje és a 16. század vége között lakott település maradványait találták gázvezeték építése közben a Karasicáról délre, a temetőtől nyugatra fekvő enyhe magaslaton, a „Selište” nevű lelőhelyen.[4]
A mai falu valószínűleg a török uralom idején keletkezett, amikor Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide. Az 1698-as kamarai összeírásban nem szerepel. A török kiűzése után előbb kamarai birtok, majd a valpói, később pedig az alsómiholjáci uradalom része lett. 1721. december 31-én III. Károly Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A család maradt a birtokosa egészen 1865-ig, amikor Hilleprand von Prandau Károly gyermektelenül halt meg. Ekkor Gusztáv testvérének lánya Stefánia lett a miholjáci uradalom birtokosa, aki Mailáth György felesége lett. Ezután a Mailáth család birtoka volt 1923-ig, amikor a magyarbarát család itteni birtokait a jugoszláv állam elvette.
Az első katonai felmérés térképén „Golincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Golincze” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Golincze” néven 114 házzal, 699 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] Az iskola épülete 1888-ban készült el. 1890-ben felépítették a Keresztelő Szent János templomot.
A 19. században a környező földek megművelésére dunai svábokat és dél-magyarországi magyarokat telepítettek ide. 1857-ben 631, 1910-ben 816 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 75%-a horvát, 18%-a német, 6%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1927-ben felépült az evangélikus templom, melyet hívei csak 17 évig használhattak. A háború előtt még mintegy ötven család járt ide istentiszteletre. A második világháború idején a német és magyar lakosságot elűzték. Többeket pusztán etnikai hovatartozásuk miatt fogolytáborba hurcoltak. Helyükre a háború után horvátok települtek. 1960-ban bevezették az elektromos áramot. A falun átvezető utat 1967-ben építették. 1978 és 1980 között megépítették a járdákat. 1990-ben a falu minden útját aszfaltozták, 1992-ben pedig összekötötték a szomszédos Porecs faluval. A faluban egykori híd ívelt át a Karasicán, mely a Golincihoz tartozott, de mára kihalt Kabalnára vezetett. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 431 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 631 | 633 | 579 | 669 | 768 | 816 | 767 | 809 | 859 | 845 | 789 | 644 | 546 | 503 | 486 | 431 |
Gazdaság[szerkesztés]
A lakosság többsége mezőgazdasággal foglalkozik, néhányan zöldséget termesztenek, illetve kecskesajt előállításával és gombatermesztéssel foglalkoznak.
Nevezetességei[szerkesztés]
- 1890-ben épített Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma a radikovci Szent Anna plébánia filiája.
- 1927-ben épített evangélikus temploma romos, elhanyagolt állapotban áll. Hívei a német kisebbséghez tartoztak, akiket a második világháború végén elűztek. A templomot teljesen kifosztották, csak az oltár maradt benne. A mennyezet beszakadt és csak a szomszédok, Andreas Schultz és Branko Matijević családjai gondoskodtak arról, hogy a templom és környezete rendben maradjon. Az ő kemény munkájuknak és gondoskodásuknak köszönhető, hogy a templom még ma is áll, különben már rég összeomlott volna.
Oktatás[szerkesztés]
A faluban a magadenovaci Matija Gubec általános iskola négyosztályos, alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport[szerkesztés]
Az NK Mladost Golinci labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel.
Egyesületek[szerkesztés]
- DVD Golinci önkéntes tűzoltó egyesület.
- ŠRU „Linjak” sporthorgász egyesület.
- LD „Kobac” Golinci vadásztársaság.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6610.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6636.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6609.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...203. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 64. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- Alsómiholjác város honlapja (horvátul)
- Alsómiholjác turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
- Glas-slavonije.hr: Golinci bi spasili evangeličku crkvu (hozzáférés: 2020.03.25.) (horvátul)
- A község régészeti emlékei (horvátul)
További információk[szerkesztés]
A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
