Diakovár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Diakovár (Đakovo)
Dakovo-2.JPG
Főutca
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Eszék-Baranya
Rang város
Polgármester Ante Raspudić (HDZ)
Irányítószám 31400
Körzethívószám (+385) 031
Népesség
Teljes népesség 19 508 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 111 m
Terület 170 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Diakovár  (Horvátország)
Diakovár
Diakovár
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 18′ 41″, k. h. 18° 24′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 41″, k. h. 18° 24′ 40″
Diakovár weboldala

Diakovár (horvátul Đakovo, németül Djakowar, szerbül Ђаково) város Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eszéktől 37 km-re délnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szláv đak (= deák) főnévből ered.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Péter székesegyház

Területe már a történelem előtti időkben lakott volt, az ókorban a rómaiak Certissa nevű települése állt a helyén, mely fontos állomás volt a Sisciát Sirmiummal összekötő út mentén. A római települést elsöpörte a népvándorlás vihara. A mai várost először 1239-ben említik, de jóval korábbi lehet. Ekkor adja a IV. Béla király a boszniai püspöknek, aki 1246-ban ide teszi át székhelyét. 1374-ben Dyacou néven szerepel. A mai székesegyház elődje 1355-ben épült. 1386. július 25-én a város mellett fogták el a lázadó Horvátiak Mária királynőt és anyját, Erzsébetet. Várát a boszniai püspök birtokaként 1387-ben említik először. 1537-ben egy németekből, horvátokból, osztrákokból, csehekből és magyarok álló sereg döntő vereséget szenvedett egy kisebb török seregtől. 1805-ben Napóleon hadai elől ide menekítették a lipicai ménest, melynek egy része itt is maradt. 1910-ben 6304 lakosából 4894 horvát, 890 német, 249 magyar és 164 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Verőce vármegye Diakovári járásának székhelye volt. 2001-ben 30 092 lakosa volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mai székesegyházát 1882-ben szentelték fel, kupolája 59 m magas. 1933-ban leégett, 1936-ra állították helyre. Főoltára 15 m magas, marseille-i márványból készült. Belseje gazdagon díszített, falait színes képek borítják. Híres püspöke Josip Juraj Strossmayer a Horvát Nemzeti Múzeum, a Horvát Akadémia és a Zágrábi Egyetem alapítója, a horvát kultúra atyja, politikusként a magyarosítási politika és a kiegyezés ellenfele a sírboltban nyugszik.
  • A püspöki palota 1703-ban épült.
  • A püspöki szeminárium épülete 1807-ben épült, 1858-ban Strossmayer püspök átépíttette.
  • Július elején rendezik meg a Đakovački Vezovi nevű folklórfesztivált, ahol népitánc és énekegyüttesek lépnek fel, kiállítások tekinthetők meg. A székesegyházban kórusok szerepelnek és operaelőadások vannak. A lipicai lovasbemutató különleges része a programnak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011-es népszámlálás (horvát nyelven) (PHP). DZS, 2011. július 28. (Hozzáférés: 2012. március 11.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Diakovár témájú médiaállományokat.