II. Erzsébet brit királynő

II. Erzsébet
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának királynője
II. Erzsébet (Elizabeth II)
Uralkodási ideje 1952. február 6. – hivatalban
Örököse	Károly walesi herceg
Koronázása	London 1953. június 2.
Elődje	VI. György
A nemzetközösségi királyságok királynője
II. Erzsébet
Uralkodása Uralkodás kezdete: 1952. február 6.
Koronázása	London 1953. június 2.
Örököse	Károly walesi herceg
Elődje	VI. György
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Windsor-ház
Teljes neve	Elizabeth Alexandra Mary Windsor
Született	1926. április 21. (85 éves) London
Házastársa	Fülöp edinburgh-i herceg
Gyermekei	Károly walesi herceg (1948–) Anna brit királyi hercegnő (1950–) András yorki herceg (1960–) Eduárd wessexi gróf (1964–)
Édesapja	VI. György (1895–1952)
Édesanyja	Elizabeth Bowes-Lyon (1900–2002)

II. Erzsébet (eredeti nevén: Elizabeth Alexandra Mary Windsor, London, 1926. április 21. –) 1952. február 6. óta Nagy-Britannia uralkodója, a Windsor-ház tagja.

Családja

Apja Albert György yorki herceg, a későbbi VI. György brit király (1895–1952), anyja Lady Elizabeth Bowes-Lyon (a későbbi Erzsébet anyakirályné, 1900–2002), a skót arisztokrácia elitjéhez tartozó Strathmore és Kinghorn grófok leszármazottja. Fiatalabb testvére: Margit (1930–2002). Férje Fülöp edinburgh-i herceg (ő egyébként a harmad-unokatestvére) (1921–). 1947. november 20-án tartották esküvőjüket, házasságukból négy gyermek született: Károly walesi herceg (1948–), Anna brit királyi hercegnő (1950–), András yorki herceg (1960–) és Eduárd wessexi gróf (1964–).

Címei

Különböző birodalmaiban a királynőnek különböző címei vannak. Angliában a Royal Titles Act 1953 (Királyi címek törvény, 1953) alapján a címe „II. Erzsébet Isten kegyelméből Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának más birodalmainak és területeinek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője.” A törvény feljogosítja a királynőt, hogy proklamációval olyan címeket és megszólítást vegyen fel, amilyet jónak lát. A többi országában általában hasonló címe van, az ország nevét helyettesítve az Egyesült Királyság neve helyére.

Az anglikán egyház feje, a skót presbiteriánus egyház védelmezője.
A fegyveres erők parancsnoka, de csak arra van joga, hogy bejelentse a háborút, és aláírja a békét.
Számtalan civil szervezet, alapítvány, jótékonysági egyesület tiszteletbeli elnöke.

Élete

Korai évek

Erzsébet yorki hercegnőként (1933)

A Buckingham-palota magánkápolnájában keresztelték meg. Első keresztnevét édesanyja után, második keresztnevét Alexandra királyné (apai dédanyja) után, harmadik keresztnevét pedig apai nagyanyja, Mária királyné után kapta.

1930-ban megszületett húga, Margit hercegnő.

1936-ban meghalt a nagyapja, V. György brit király. A trónra VIII. Eduárd brit király néven Erzsébet édesapjának bátyja került, de ő még az év vége előtt lemondott a koronáról saját öccsének, Györgynek javára. Ennek oka, hogy Eduárd királyként nem vehette volna feleségül szerelmét, egy elvált amerikai nőt, Mrs. Simpsont. 1937-ben édesapját VI. György brit király néven koronázták királlyá, ezzel Erzsébet hercegnő első számú trónörökössé lépett elő.

Már trónörökösként elkezdett készülni feladataira. Történelmet és jogot tanult, Canterbury érseke vallástörténetet oktatott neki. Francia és belga nevelőnőktől tanult franciául (ez később komoly hasznára vált a diplomáciában). Zenélni és lovagolni tanult, kitűnő úszóvá vált. 13 évesen megnyerte a Londoni Fürdő Klub gyermek-kupáját.

A II. világháború kezdetével a királyi család Windsorba költözött, a háború tartama nagy részét itt töltötték. Ezen időszak a rettegés és a nélkülözés időszaka volt a királyi családnak éppúgy, mint az egész országnak.

A világháború alatt

1940 októberében, 14 évesen tartotta első nyilvános beszédét. Ekkor a Londonból evakuált gyermekeknek küldött üzenetet a BBC gyermekműsorán keresztül.

1942-ben kinevezték a Gránátosok ezredparancsnokának. 16 évesen került sor első nyilvános (hivatalos) megjelenésére, amikor szemlét tart az ezrednél.

Ettől fogva a hivatali kötelességei megnövekedtek. Ő volt az elnöke a Queen Elizabeth gyermekkórháznak (Hackney) és a gyermekekkel szembeni erőszak megelőzéséért küzdő társaságnak is.

1944-től rendszeresen elkísérte a királyt és a királynét belföldi útjaikra. Röviddel 18. születésnapja után kinevezték tanácsadónak, körbejárta az olaszországi hadszíntereket, és átvett néhányat az államfői feladatok közül. Még ebben az évben az Alsóház kérdést intézett a királyhoz, amelyre a korona nevében Erzsébet hercegnő válaszolt.

1945 elején megtanul gépkocsit (teherautót) vezetni. 1945 júliusában repült először repülőgéppel, amikor szüleit kétnapos észak-írországi útjukra kísérte. A háború lezárulta után Erzsébet hercegnő nyilvános megjelenéseinek száma tovább nőtt.

Uralkodása

II. Erzsébet személyes lobogója

1952–1961

Az első naptól kezdve a királynő az új szerepének elkötelezetten, energikusan kezdett a munkához.
A politikai kötelességek azonnal megkezdődtek, a parlament megnyitásával és a rendszeres miniszterelnöki audienciával. Az első évtized alatt alkalma volt gyakorolni királyi előjogát, ugyanis 1957-ben miniszterelnöknek nevezte ki Harold Macmillant.

A királynő szerepének megfelelően körbeutazta a királyságot. Felkereste Norvégiát, Svédországot, Portugáliát, Franciaországot, Hollandiát, Dániát és az Amerikai Egyesült Államokat is.

Hivatali kötelességeinek ellátásában támogatást jelentett családi élete. A királynő ekkorra már kétgyermekes anya volt.

1952-ben mondta el első karácsonyi beszédét a rádióban. Azóta már hagyomány, hogy a királynő karácsony első napján délután 3 órakor elmondja karácsonyi üzenetét.

1962–1971

A királynő uralkodásának második évtizede az újítások jegyében telt, igyekezett a monarchia munkáját az emberek még szélesebb körének hozzáférhetővé tenni.
1962-ben képcsarnokot nyitottak a Buckingham-palotában, hogy a királyi gyűjteményt bemutathassák. Edinburgh hercegének ötlete nagyon népszerűnek bizonyult.

A királyi látogatások az előző évekhez képest kevésbé formálissá váltak. 1962-ben például a királynő és Edinburgh hercege egy informális látogatást tettek a londoni East Enden, miközben megtekintették az építkezéseket, és találkoztak egy helyi családdal is annak új otthonában.

Külföldi látogatásai alkalmával új gyakorlatot vezetett be – a városi sétát – amely lehetőséget adott a királynőnek arra, hogy sok emberrel találkozzon. A királyi család tagjainak élete iránti fokozódó érdeklődésre válaszként készült el 1969-ben az első televíziófilm, amely a királyi család életét mutatta be. Az érdeklődést jellemzi, hogy a filmet 23 millióan nézték meg.

A királyi előjog kérdése 1963-ban ismét napirendre került. Harold Macmillan nyugdíjazását követően a királynő követte Macmillan tanácsát és kinevezte Sir Alex-Douglas Home-ot, a konzervatív párt vezetőjét miniszterelnöknek.

Ez a döntése vitát robbantott ki, és 1965-ben a konzervatívok bevezetettek egy új választási eljárást, amivel ők maguk dönthettek a párt vezetéséről (amely egyben a miniszterelnök személyét is meghatározza). Így a királynő többé nem játszott szerepet a konzervatív pártvezetők választásában.

Látogatást tett a megosztott Berlinben és Nyugat-Németországban, megtekintette a berlini falat. 52 év után ő volt az első brit uralkodó, aki német földre lépett.

1971-ben a királynő fogadta Hirohito japán császárt, aki a második világháború óta az első hivatalos látogatását tette Angliában.

A Nemzetközösség növekedett. A királyi család tagjai részt vettek a korábban a brit birodalomhoz tartozó országok függetlenségi szertartásain. Ezzel elősegítették a Nemzetközösség fejlődését, hiszen a függetlenné váló tagok a Nemzetközösség tagjai maradtak.

Fontos esemény volt, amikor Károly herceget hivatalosan a trón örökösének nyilvánították, majd 1969-ben fölvehette a Wales hercege címet. A szertartást világszerte 200 millió ember követhette televízión.

1972–1981

1977-ben a királynő 25 éves uralkodását, országos körúttal és nemzetközösségi látogatásokkal ünnepelte. Fülöp herceggel összesen 56 000 mérföldet (kb. 90 000 km) utazott.

25 éves házassági évfordulójukat Westminster-apátságban tartották. 1977-ben megszületik első unokája, Anna hercegnő kisfia, Dávid herceg.

1974-ben egy ausztráliai útját meg kellett szakítania, mivel rendkívüli választást írtak ki Angliában.
A februári parlamenti választásokat követően egyik pártnak sem volt meg az abszolút többsége az alsóházban. Felmerült, hogy a királynőnek kellene támogatni egy esetleges koalíciót a konzervatív és a liberális pártok között, anélkül, hogy először megbízást adott volna a legnagyobb pártnak, hogy alakítsanak kormányt. A Konzervatívok és Liberálisok végül képtelenek voltak megegyezni, és Harold Wilson miniszterelnökként tért vissza hatalomba.

Az évtized folyamán a királynő fogadta az első női miniszterelnököt a Buckingham-palotában, amikor Margaret Thatcher 1979-ben felváltotta James Callaghant.

A királynő történelmi látogatást tett a kommunista Jugoszláviában 1972-ben, később Hongkongba látogatott.
1975-ben Hirohito császár vendége, az első brit uralkodóként 1979-ben a Közel-Keletre utazik, és 1980-ban meglátogatta II. János Pál pápát a Vatikánban.

1982–1991

A királynő uralkodásának negyedik évtizede két komoly konfliktust hozott.

1982 áprilisában brit csapatokat küldtek a Falkland-szigetekhez, hogy foglalják vissza azt Argentínától.
Hiába volt a hadsereg parancsnoka, a királynő osztotta az emberek és az anyák aggodalmát, hiszen fia, András herceg egy Sea King helikopter pilótája volt a háború alatt.
1982 szeptemberében, a királynő, Fülöp herceg és Anna hercegnő, találkoztak vele, mielőtt visszatért volna Portsmouthban horgonyzó hajójára.

Az évtized második konfliktusában a brit erők, 1991 januárjában a Perzsa-öbölhöz vonultak, hogy a koalíciós együttműködés keretében segítsenek kiűzni a megszálló iraki hadsereget Kuvaitból.

Az évtizedben számos politikai és vallási akadályt sikerült ledönteni. Történelmet írtak 1982-ben, amikor II. János Pál pápa meglátogatta Angliát, 450 éve ő volt az első pápa, aki a szigetország földjére lépett. A királynő – az anglikán egyház feje – fogadta a Buckingham-palotában.

A nemzetközösségen belül a kapcsolatok megerősítését segítették az Ausztráliába, Új-Zélandra, Kanadába és a Karib-szigetekre tett látogatások. 1983 februárjában a királynő megnyitotta a jamaicai parlamentet a függetlenség kikiáltásának 21. évfordulóján.

Megszületik Wales hercegének két fia, és York hercegének a két lánya.

1986-ban a királynő 60. születésnapját Windsorban és Londonban ünnepelték meg.

1992–2001

A királynő uralkodásának ötödik évtizedében bevezette népeit egy új századba és évezredbe.

A BBC sugározta Elizabeth R-t, egy televízió dokumentumfilmet, amely a királynő életét mutatta be. Több mint 25 országban sugározták a világban.

A királynő olyan országokba látogatott el, ahová korábban nem gondolták lehetségesnek, a keleti blokk korábbi országait beleértve – Magyarországra (1993), Oroszországba (1994), Lengyelországba (1996) és Csehországba (1996).
Nelson Mandela és a királynő kölcsönös látogatást tettek egymásnál 1995-ben és 1996-ban.

Ez az évtized sok szomorúságot is hozott.
1992. november 20-án tűz ütött ki a Windsori kastélyban. Ahhoz, hogy a restaurálásokhoz szükséges pénzt előteremtsék, 1993-ban a királynő megengedte, hogy a nyár folyamán először nyissák ki a nyilvánosságnak a Buckingham-palota egyes szobáit.
Ez olyan gyakorlat, amit azóta is minden évben követnek.

Diana hercegné tragikus halála (1997. augusztus 31.) mélységesen nem rendítette meg a királyi családot, mivel ő egy évvel korábban elvált a trónörököstől. A királynő a hercegnő temetésének előestéjén - a közhangulatra tekintettel - mégis beszédet intézett a nemzethez, elismeréssel adózva a hercegnő életének és munkájának.

A királynőnek több alkalommal is nemzeti gyászt kellett elrendelnie: 2001. szeptember 11-ét követően, amikor is az Egyesült Államokban, valamint 2002 októberében a Balin történt terrorista támadást követően, ahol több brit és ausztrál állampolgár halt meg.

Azért voltak boldogabb pillanatok is. 1997. november 20-án a királynő és Edinburgh hercege megünnepelték az aranylakodalmukat.

2002–től napjainkig

Az év személyes szomorúsággal kezdődött a királynő számára. Húga, Margit hercegnő 2002. február 9-én, 71 évesen agyvérzésben elhalálozott.

Pár héttel később édesanyjuk, Erzsébet anyakirályné, életének 102. évében, március 30-án halt meg.

A 2002. évben ünnepelte trónra lépésének 50. évfordulóját. Ennél hosszabb uralkodási idővel csak egy brit uralkodó dicsekedhet. Viktória (63 év és 217 nap) után ő a második leghosszabb uralkodási idővel rendelkező uralkodó.

Az ünneplések keretében látogatásokat tett Jamaicára, Új-Zélandra, Ausztráliába és Kanadába, valamint körutazást Angliában, 70 város érintésével.
Két óriási hangversenyt tartottak Buckingham-palota kertjeiben.

2006-ban a királynő Windsor-városközpontban ünnepelte a 80. születésnapját egy nyilvános sétával.
Vendégül látott ebédre olyan embereket, akik ugyanazon a napon ünnepelték 80. születésnapjukat.

2006-ban vetítették A Királynő című filmet (Magyarországon 2007. január), a film a tragikus balesetben elhunyt Diana hercegnő halála utáni napokat, a királyi család reakcióit mutatta be.

2007. november 20-án a királyi pár 60. házassági évfordulóját, azaz gyémántlakodalmát ünnepelte.

2009-ben a Buckingham-palota vendégeként fogadta Barack Obama amerikai elnököt, és feleségét Michelle Obamát.

2011. április 29. Vilmos herceg összeházasodott Kate Middletonnal.

Politikai hatalom

Ma már az uralkodó hatalma inkább névlegesnek mondható, hiszen a hatalom a miniszterelnök és a parlament között oszlik meg (ld. parlamentáris/alkotmányos monarchia).

Nemzetközösségi Királyságok

Bár vétójoga van az egyes törvények elfogadásában, ezzel a jogával még nem élt.

Miniszterelnökei:

• Sir Winston Churchill (1951-1955) 1951-1952 között VI. György miniszterelnöke
• Sir Anthony Eden (1955-1957)
• Harold MacMillan (1957-1963)
• Sir Alec Douglas-Home (1963-1964)
• Harold Wilson (1964-1970) először
• Edward Heath (1970-1974)
• Harold Wilson (1974-1976) másodszor
• James Callaghan (1976-1979)
• Margaret Thatcher (1979-1990) első női miniszterelnök
• John Major (1990-1997)
• Tony Blair (1997-2007)
• Gordon Brown (2007-2010)
• David Cameron (2010-

A Nemzetközösségi Királyságok feje, amelyeknek összlakossága 128 millió fő, további 37-tel kiegészülve, ahol nem Erzsébet a királynő (köztársaságok, vagy más az uralkodó), együtt a Nemzetközösség tagjai.
Jelenleg a világ egyetlen olyan uralkodója, aki egyszerre több országnak is az államfője.

A királynő nem vonható felelősségre tetteiért (az uralkodó nem tehet rosszat), és érinthetetlen.
A királynőnek nincs szavazati joga, és az uralkodó nem léphet be a parlament alsóházába 1642 óta, amikor I. Károly egy felfegyverzett járőrrel berontott az alsóházba, és letartóztatott öt képviselőt – ez indította el a polgárháborút.

Vélemények, értékelések

A királynő megítélésében általában nem személye, hanem a monarchia mint intézmény elfogadása/elvetése áll.
2007-ben a szigetországban végzett felmérés alapján, amit a 18-24 éves korosztályban végeztek, a megkérdezettek 80%-a választaná a monarchiát a köztársaság helyett. "Ezért a kiváló eredményért a királynő saját magát veregetheti vállon" - mondta Jennie Bond, aki már évek óta tudósítja a BBC-t a királyi család körül zajló eseményekről.[1][2]

A királyi család körüli botrányok komoly presztízsveszteséget jelentettek a korona számára. A királynő személyét a legélesebb kritikák a Diana hercegnő és a trónörökös válása és a hercegnő halála után érték. Többen a baleset kapcsán összeesküvésről és gyilkosságról beszéltek. Ezek a vélemények később visszaszorultak, köszönhetően az udvar megváltozott médiapolitikájának.

Gyermekei

Férjétől, Fülöp edinburgh-i hercegtől (1921. június 10.) 4 gyermeke született:

Név	Születés
Károly walesi herceg	1948. november 14. (63 éves)
Anna brit királyi hercegnő	1950. augusztus 15. (61 éves)
András yorki herceg	1960. február 19. (52 éves)
Eduárd wessexi gróf	1964. március 10. (47 éves)

Érdekességek

• A királynő ereiben magyar vér is csörgedezik, egyik ükanyja, Rhédey Klaudia magyar volt. Apai nagyanyjának (Teck Máriának) apai nagyanyja volt Rhédey Klaudia erdélyi grófnő.
• 1926. április 21-én született, a Bruton Street 17. alatti lakásban, amelyet a II. világháborúban bombatámadás ért.
• 1947-ben kapta az első corgi kutyáját, jelenleg 11 van belőlük.
• A Buckingham-palota és Windsor-kastély az állam tulajdona, a skóciai Balmoral és Sandringham több más kisebb-nagyobb kastéllyal együtt az övé.

Források

• Carolly Erickson. II. Erzsébet - Egy királynő portréja (magyar nyelven). General Press Kiadó. ISBN 978-963-9648-90-6 (2007) 
• The Royal Family (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. július 29.)
• BBC összefoglaló (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. július 29.)

Külső hivatkozás

• Koronázás YouTube-on. (Hozzáférés: 2009. július 29.)
• Telegraph/Lost footage of the Queen age four has been released – 2010. április 29.

Előző uralkodó: VI. György

Anglia királynője 1952-től napjainkig

Következő uralkodó: hivatalban