Bocskince
| Bocskince (Bočkinci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Mariánc |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31552 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 173 fő (2011)[1][2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 94 m |
| Terület | 5,13 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′ 43″, k. h. 18° 16′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 43″, k. h. 18° 16′ 13″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bocskince (horvátul: Bočkinci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Mariánchoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 35, közúton 41 km-re északnyugatra, Alsómiholjáctól légvonalban 9, közúton 14 km-re délkeletre, a Szlavóniai-síkságon, a Karasica jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a török uralom idején keletkezett. Egyike volt annak a 18 szlavóniai falunak, ahova a törökök Dél-Magyarországról magyarokat telepítettek be. A török uralom idején szpáhibirtok volt, kálvinista hitre tért magyar jobbágyok lakták.[3] Utolsó uruk egy bródi Ali nevű szpáhi volt.[4] Valószínűleg a felszabadító harcok során néptelenedett el. Az 1698-as kamarai összeírásban nem szerepel. 1702-ben is csak két ház állt a faluban. A 18. században Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide. Előbb kamarai birtok, majd a valpói uradalom része lett. 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta.
Az első katonai felmérés térképén „Bocskincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bochkincze” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bochkincze” néven 39 házzal, 216 katolikus vallású lakossal találjuk.[6]
A 19. században a környező földek megművelésére dunai svábokat és dél-magyarországi magyarokat telepítettek ide. 1857-ben 194, 1910-ben 252 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 67%-a horvát, 27%-a magyar, 5%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 173 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 194 | 191 | 166 | 200 | 241 | 252 | 220 | 247 | 247 | 258 | 250 | 258 | 220 | 220 | 204 | 173 |
Gazdaság[szerkesztés]
A lakosság többsége mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik.
Nevezetességei[szerkesztés]
Hippói Szent Ágoston tiszteletére szentelt római katolikus temploma a podgajcei plébánia filiája.
Oktatás[szerkesztés]
A felső tagozatosok a podgajcei általános iskolába, az alsósok a črnkovci területi iskolába járnak.
Sport[szerkesztés]
Az NK Bočkinci labdarúgóklubot 1953-ban alapították. Jelenleg a megyei 3. ligában szerepel.
Egyesületek[szerkesztés]
DVD Bočkinci önkéntes tűzoltó egyesület.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 23. oldal.
- ↑ Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...63. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 63. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba (horvátul)
- Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
További információk[szerkesztés]
A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
