Osztrosinc
| Osztrosincs (Ostrošinci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Pogorács |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31433 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 90 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 162 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 25′ 58″, k. h. 18° 12′ 02″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 58″, k. h. 18° 12′ 02″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Osztrosincs (horvátul: Ostrošinci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Pogorácshoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 39, közúton 47 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi lejtőin, a Diakovárról Nekcsére menő főúttól délre fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a középkorban is létezett. 1477-ben „Ostrosyncz” alakban említik a Garaiak birtokai között.[2] A török 1532 körül szállta meg, de a török elleni felszabadító háborúkban elpusztult. A török uralom alól felszabadított szlavóniai települések 1698-as kamarai összeírásában „Ostrosicz” néven Pogorács déli szomszédjaként, kihalt településként említik.[3] A 17. század végén, vagy a 18. század elején a Felső-Drávamente, Lika és a horvát Hegyvidék térségeiből horvát családok érkeztek ide. A 18. század elejétől a nekcsei uradalom része volt, mely 1734-ben a Pejácsevich család birtoka lett. Pejacsevich II. József a század második felében létrehozta pogorácsi uradalmat, melynek Osztrosincs is a része lett.
Az első katonai felmérés térképén „Oztrosincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Osztrosincze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Osztrosincze” néven 32 házzal, 187 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]
A településnek 1857-ben 164, 1910-ben 322 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 52%-a szerb, 30%-a szlovák, 12%-a horvát, 6%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 65%-a horvát, 28%-a szerb, 3%-a szlovák nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 95 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 164 | 169 | 221 | 260 | 318 | 322 | 357 | 399 | 366 | 377 | 339 | 309 | 218 | 190 | 129 | 95 |
(1857-ben és 1869-ben Pogorács részeként.)
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent József tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a pogorácsi Szent Miklós plébánia filiája.
- Pravoszláv fa haranglába.
Sport[szerkesztés]
NK „Bratstvo” Ostrošinci labdarúgóklub.
Egyesületek[szerkesztés]
LD „Jastreb” Ostrošinci vadásztársaság
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 97. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...486. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 67. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- A község honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
További információk[szerkesztés]
A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
