Magadenovac
| Magadenovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Magadenovac |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Stjepan Živković (HDZ-HSS-HSU) |
| Irányítószám | 31542 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1579 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 92 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 39″, k. h. 18° 11′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 39″, k. h. 18° 11′ 16″ | |
| Magadenovac weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magadenovac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Magadenovac falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 39, közúton 48 km-re északnyugatra, Nekcsétől 20 km-re északra, a Szlavóniai-síkságon, a Nekcséről Alsómiholjácra menő út mentén fekszik.
A község települései[szerkesztés]
A községhez közigazgatásilag Beničanci, Lacići, Kućanci, Magadenovac, Malinovac és Šljivoševci települések tartoznak.
Története[szerkesztés]
Magadenovac aránylag fiatal település, mely csak a 20. század elején keletkezett Beničanci északi, azonos nevű határrészén. Első lakói a környező erdők és földek megművelésére betelepített magyarok, dunai svábok és horvátok voltak. 1910-ben 9 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 56%-a magyar, 33%-a horvát, 11%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 71%-a horvát, 15%-a szerb, 11%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 109, a községnek összesen 1936 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 9 | 21 | 46 | 77 | 91 | 99 | 107 | 118 | 106 | 105 | 109 |
Gazdaság[szerkesztés]
A község gazdasága természeti erőforrásokkal függ össze. Így a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés, a kereskedelem, valamint a vendéglátás dominálnak, és más tevékenységeknek csak kis részben vannak képviselve. A község teljes mezőgazdasági területe 6484 hektár. Az állattenyésztés és a szántóföldi gazdálkodás mellett kedvezőek a feltételek a kertészet, a gyümölcstermesztés, a kisállatok (baromfi, sertéstenyésztés) és a virágkertészet fejlesztéséhez. A község területének nagy része (9854,30 hektár) olaj- és gázmező, mely Crnac, Kućanci, Beničanci, Bokšić, Klokočevci és Obod területére terjed ki. Kedvezőek a feltételek a vadászathoz is. A község teljes erdőterülete 4333 hektár, gazdag vadállománnyal.
Nevezetességei[szerkesztés]
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma a šljivoševci plébánia filiája.
Oktatás[szerkesztés]
A „Matija Gubec” általános iskola 1973-ban nyitotta meg kapuit.
Egyesületek[szerkesztés]
- LD "Sokol" Magadenovac vadásztársaság
- VZO Magadenovac tűzoltó egyesület
- „Ljubav” Magadenovac gyermekek, idős és fogyatékos személyek támogató egyesülete
- Matica nyugdíjasok egyesülete
- „Garfield” ifjúsági egyesület
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- Magadenovác község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
