Klisszapuszta
| Klisszapuszta (Klisa) | |
-%D0%9A%D0%BB%D0%B8%D1%81%D0%B0_(%D0%9E%D1%81%D0%B8%D1%98%D0%B5%D0%BA)_04.jpg) | |
| A település bejárata | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Eszék |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31207 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 242 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 84 m |
| Terület | 5,52 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 28′ 31″, k. h. 18° 49′ 60″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 31″, k. h. 18° 49′ 60″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Klisszapuszta témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Klisszapuszta (horvátul: Klisa) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Eszékhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszék központjától 16 km-re délkeletre, a Szlavóniai-síkságon, az Eszékről Vukovárra menő főút mentén fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskorban is éltek emberek. Szántás során a határában fekvő mezőgazdasági területen nagy mennyiségű kerámiatöredéket, kőleleteket és egyéb tárgyakat dobott az eke a talaj felszínére. A kerámialeletek az itteni egykori település hosszú ideig tartó folytonosságát mutatják. A késő rézkori durva badeni kerámia és a finomabb minőségű kosztoláci kerámia töredékeit egyaránt megtalálták. A kerámialeletek töredékeinek jelentős része az újkőkori sopoti kultúrának tulajdonítható. A bronzkori leletekből a Vatya-kultúra kerámiái találhatók itt meg. A leletek többsége dubovac-žutobrdoi fazekasműhelyből származik. A leletek közül kiemelendő egy harang alakú, elöl és hátul körökkel és vonalakkal díszített, töredezett bálványszobor. Az itteni település az újkőkorszaktól a bronzkorig volt lakott.[2]
Klisszapuszta mezőgazdasági majorként keletkezett a 19. század első felében. Kezdetben két Klissza nevű major is volt. Nagy-Klissza-puszta a vukovári úttól nyugatra, a Nagy-Klissza (Velika Klisa) dűlőben, míg Kis-Klissza-puszta a vukovári út mentén feküdt. Amikor Klisszapusztából település lett, a korábbi Kis-Klissza-puszta mellett, a főút mentén létesült. A második katonai felmérés térképén „Klissa” néven található. 1857-ben 5, 1910-ben 115 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a szerb, 7%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az első világháború utáni földreform során az 1920-as években a létrejött telkeken sok, a háborút megjárt szerb önkéntes telepedett le. A második világháború után Boszniából, a horvát Bánságból, Likából, a Kordun területéről és az ország más részeiről újabb telepesek érkeztek. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 79%-a szerb, 13%-a horvát, 5%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A délszláv háború során 1991. november 11-én az Arkan vezette szerb félkatonai erők hét nem szerb nemzetiségű polgárt tartóztattak le, akik közül kettőt szabadon engedtek, mivel a szerbek rokonai voltak. A fennmaradó horvátokat, öt embert, erőszakkal Erdődre vitték és megölték. A településnek 2011-ben 324 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 5 | 51 | 71 | 129 | 118 | 115 | 18 | 124 | 176 | 225 | 331 | 308 | 346 | 419 | 463 | 324 |
(1931-ig településrészként, 1948-tól önálló településként.)
Gazdaság[szerkesztés]
A helység gazdasági alapja a mezőgazdaság és az állattenyésztés.
Oktatás[szerkesztés]
A településen a bobotai általános iskola egyosztályos területi iskolája működik.
Sport[szerkesztés]
NK Vranduk Klisa labdarúgóklub. A klubot 1992 és 1997 között Obilićnek nevezték. 2008-tól régi nevén folytatta működését.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3812.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- Eszék város hivatalos oldala Archiválva 2020. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
- A második katonai felmérés térképe
További információk[szerkesztés]
A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
