Dálya
| Dálya (Dalj/Даљ) | |
 |
|
| A faluháza | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Erdőd |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 31226 |
| Körzethívószám | (+385) 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4689 fő (2001) +/- |
| Népsűrűség | 69 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 89 m |
| Terület | 67,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Dálya
Pozíció Horvátország térképén
|
|
| é. sz. 45° 28′ 59″, k. h. 18° 55′ 11″ | |
| Dálya weboldala | |
Dálya (más írásmóddal Dálja) (horvátul és szerbül Dalj, szerb cirill írással Даљ) falu Horvátország Eszék-Baranya megyéjében. Közigazgatásilag Erdőd község (járás) része.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Dálya a Duna jobb partján, Eszéktől kb. 20 kilométerre keletre fekszik, az Eszék és Erdőd falu között vezető 213-as főúttól délre, a Vukovár felé vezető összekötő út mentén. Vukovárral, Eszékkel és Erdőddel vasútvonal is összeköti. Tengerszint feletti magassága 89 m.
Részei [szerkesztés]
Dályához a következő településrészek tartoznak:
- Banjkaš
- Grabovac
- Daljska Lipovača
- Lovász/Daljski Lovas
- Marinci
- Mišino Brdo
- Nizbrdice
- Újdálya/Novi Dalj
- Dályhegy/Daljska Planina
- Pogled
- Poloj
- Propast
- Stari Dalj
- Škilja
- Daljski Šušnjar
- Vodica
- Zurilo
Története [szerkesztés]
Dályát a római kori földrajzi tárgyú munkák – például Ptolemaiosz Geográfiája – Teutoburgium néven említik, mint a Dráva mentén elterülő síkságot Poetoviótól (ma Ptuj, Szlovénia) Mursáig (a mai Eszék) átszelő út keleti leágazásán fekvő települést.
A török előtt Dálya helyi nemesek kezén lévő apró falucska volt. Az elnéptelenedett falut a törökök muszlimokkal (kb. 200 család) és ortodox vallású vlachokkal (kb. 50 család) telepítették be. A dályai muszlimok főként a környező földek birtokosai, valamint kézművesek és kereskedők, míg a vlahok és a horvátok földművesek voltak. A faluban magyarok is éltek, akikről tudni, hogy 1550 körül református hitre tértek. A török összeírások alapján 1579-ben Dálya területén 107 lakott ház volt. Keresztény család ezen adatok alapján csak nyolc volt a faluban.
Az 1663-ban Dályán átutazó híres oszmán kori történetíró, Evlija Cselebi Dályát tipikus török palánknak (deszkafallal körülvett településnek) írja le. Híradása alapján alaprajza négyzet alakú volt, a falon belül pedig nagyobb dzsámi, fürdő, fogadó, valamint 80 ház volt. Környékén kertek, szilvások és szőlők terültek.
A keresztény sereg 1687-ben foglalta vissza Dályát. (A muszlim és a vlach lakosság előtte elhagyta a falut). A török kiűzése után Dálya környéke a bécsi udvari kamara igazgatása alá került. 1690-től betelepülés indult meg a faluba Szerémség, Bačva és Mačva vidékekről, továbbá Boszniából. (Hét év alatt összesen 49 család érkezett). A dályai birtokokat először I. József császár III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárkának adományozta, majd az udvar a területeket 1726-ban visszavette.
Az 1736. évi összeírás alapján Dályán már 220 ház volt. A falu a 19. század folyamán is állandóan nőtt. 1866-ban 809 lakott házat, és 4 449 lelket számlált (közülük 3 125 volt szerb, 1 309 horvát és 35 magyar).
Népesség [szerkesztés]
A 2001. évi népszámlálás adatai alapján Dályán 1661 háztartásban 4689 lélek élt. A falu területe 67,75 négyzetkilométer, a népsűrűség 69 fő/négyzetkilométer.
Dálya erős szerb többségű település. A település Dályhegy nevű része (amely magától a falutól távolabb, az Erdődi-hát északi oldalán elterülő szőlőhegyekben fekszik) azonban szigetszerűen, csaknem tisztán magyar lakosságú.
Gazdaság [szerkesztés]
A falu gazdaságában megtalálható ágazatok a földművelés, szőlőtermesztés, állattenyésztés, kereskedelem és kisipar (alumíniumlakatos műhely, vulkanizáló műhely és fűrésztelep).
Látnivalók [szerkesztés]
- Az 1715-ben, barokk stílusban épült Szent Demeter ortodox templom Dálya központjában áll.
- A szerb pátriárkák klasszicista stílusú nyári palotáját 1828-ban (a dályai patriarchátus hivatalos megalapítása előtt húsz évvel) építették.
Források [szerkesztés]
- Erdőd község honlapja (horvátul)
