Izsép (Darázs)
| Izsép (Topolje) | |
_1.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Darázs |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31304 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 287 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 95 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′ 58″, k. h. 18° 44′ 02″45.866000°N 18.734000°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 58″, k. h. 18° 44′ 02″45.866000°N 18.734000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Izsép (horvátul: Topolje) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Darázshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 34, közúton 47 km-re északra, községközpontjától 5 km-re északnyugatra, Baranyában, a Drávaszög északi részén, a Duna-holtág mellett, Hercegmárok és Dályok között fekszik.
Története
[szerkesztés]A területén talált régészeti leletek tanúsága szerint Izsép környéke már az őskor óta lakott. Gázvezeték építését megelőző régészeti terepbejárás során a Slavonija Múzeum munkatársai Igor Vukmanić vezetésével a falu határában több régészeti lelőhelyet azonosítottak. A Karasica-pataktól keletre, az Izsépre menő úttól délre, két elhagyatott puszta között emelkedő fennsíkon a „Kod plota” lelőhelyen[2] őskori kerámiák töredékeit találták, melyből nyilvánvalóan következett, hogy itt őskori település volt. Ugyancsak ennek a bejárásnak a során a Karasicától nyugatra a „Kod trešnje – Slatina” lelőhelyen[3] bevéséssel díszített bronzkori kerámiákat találtak. Ennek közelében a Karasica felé enyhén lejtő szántóföldön a „Selište” lelőhelyen[4] téglatöredékek mellett egy átfúrt kerek kerámiatárgy is előkerült, mely valószínűleg nehezékként szolgált.
Izsép Árpád-kori település. Első írásos említése 1247-ben „villa Ysep” alakban a pécsi káptalan bizonyságlevelében történt, mely szerint Izsépi Cel Nána körüli szigetének felső részét, és Izsép nevű földjének negyedrészét az esztergami káptalannak eladta.[5] 1261-ben a pécsi káptalan a király parancsára Izsép („Isep”) határait megjáratta és leírta. [6] 1262-ben IV. Béla király a Gug fia János és az esztergomi káptalan közötti, „Isep” helységről szóló törvénykezési egyezséget hagyta jóvá.[7] A települést 1341-ben „Yzeph”, 1372-ben „Isyp”, 1382-ben „Isyph”, 1494-ben „Yseep” alakban említik. A szekcsői Herczegek birtoka volt.[8] A török 1526-ban szállta meg. Az 1591-es török adókönyvben „Izsép” néven 17 kapuval szerepel. Az adókönyv nevei alapján a falut magyarok lakták.[9]
A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A felszabadítás után Izsép a bellyei uradalom része lett. A bellyei uradalom részeként előbb kamarai birtok, majd királyi adományként hadi érdemeiért Savoyai Jenő herceg kapta meg. Savoyai 1736-os halála után, miután örököse nem volt, a birtok a kamarára szállt. Mária Terézia 1780. május 5-én leányának Mária Krisztinának és férjének, Szász-Tescheni Albert hercegnek adományozta. Miután ők is gyermektelenek voltak, a birtokot Károly Lajos főherceg örökölte. Károly örököse fia, Albrecht lett, majd halála után Albrecht testvérének fia, Frigyes lett a következő ura, egészen az első világháborúig.
1857-ben 1622, 1910-ben 1600 lakosa volt. Baranya vármegye Mohácsi járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 83%-a horvát, 8%-a magyar, 5%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 395 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[10][11] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.622 | 1.655 | 1.702 | 1.817 | 1.723 | 1.600 | 1.169 | 1.161 | 951 | 928 | 1.072 | 947 | 781 | 683 | 473 | 395 |
Gazdaság
[szerkesztés]A településen hagyományosan a mezőgazdaság, az állattartás, valamint a szőlő- és gyümölcstermesztés képezi a megélhetés alapját. A faluban évtizedekig (1976-tól önállóan) működött a Topolje mezőgazdasági szövetkezet. Később megalapították a „Cerine” mezőgazdasági szövetkezetet és a „Zeleno zlato” vállalatot.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falun kívül áll a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.[12] A templomot 1722-ben építették barokk stílusban Savoyai Jenő költségén a török elleni győzelem emlékére. Egyhajós épület félköríves szentéllyel, az északi homlokzathoz épített sekrestyével. A főhomlokzatból, amelyet lágy barokk kontúrvonal zár le, egy kétszintes portikusz ugrik elő. A templom Horvátország egyik legfontosabb barokk szakrális épülete. A plébániát 1775-ben alapították újra.
- Szent Márk evangélista tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1890-ben építették.
- A kulturális örökség része a Republike utca 73. szám alatti, 1923-ban épített lakóház.[13] A hagyományos építésű ház a fő lakóépületből, a nyári konyhából, a megtárból, az istállóból, két kukoricagóréból, a disznóólból és a tyúkólból áll. A ház oromzatos típusú, elöl három ablakkal és egy hosszanti nyitott verandával. Egy utcai szobából, a középen elhelyezkedő konyhából és három mellékhelyiségből áll. A ház belsejét eredeti bútorok és berendezési tárgyak díszítik, amelyek a 20. század első felének mindennapi életéhez tartoztak. A ház karbantartója a topoljei Baranja Régiségek Egyesülete "Ižip" csoportja.
Kultúra
[szerkesztés]- „Mária május királynője” (Marijo svibnja kraljice) baranyai templomi énekkarok szemléje.
- „Baranjac” Topolje kulturális és művészeti egyesület
- „Ižip” baranyai régiségbarátok egyesülete
- „Ižipci” férfikar
- „Ižipkinje” női kar
Oktatás
[szerkesztés]A településen a Darázsi Általános Iskola területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]- Az NK Baranjac Topolje labdarúgóklub 2013-ig működött.
- LD „Sokol” Topolje vadásztársaság.
- ŠRD „Puškaš” sporthorgász egyesület.
Egyesületek
[szerkesztés]- DVD Topolje önkéntes tűzoltó egyesület.
- „Čibogat” borászok, szőlő- és gyümölcstermesztők egyesülete. (Alapítva: 2010.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5351.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5349.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5350.
- ↑ Árpádkori új okmánytár VII. kötet 246.
- ↑ Árpádkori új okmánytár VIII. kötet 16.
- ↑ Árpádkori új okmánytár VIII. kötet 29.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ Vass Előd: A szekcsői — mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása – A Baranya megyei Levéltár évkönyve Pécs, 1979.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1674.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2320.
Források
[szerkesztés]- Darázs község hivatalos honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2020. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
