A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Ginkgo biloba vagy páfrányfenyő (röviden Ginkgo, újabb népies nevén ginkó) lombhullató, gyógynövényként ismert kétlaki fa, amely a páfrányfenyők (Ginkgophyta) törzsének egyetlen ma élő faja. Nagyon ősi növényfaj, mintegy 270 millió évvel ezelőtt a földtörténeti őskorban fejlődhetett ki. Élő kövületek, nincsenek közeli rokonai.
Az egyik leghosszabb életű fa. Ezer évnél idősebb példányok is ismeretesek.
Az új, filogenetikus osztályozás szerint a páfrányfenyők (Ginkgophyta) önálló törzset alkotnak. A törzshöz csupán egyetlen osztály, a Gingkoopsida, egyetlen rend a Gingkoales és egyetlen ma élő család, a Ginkgoaceae tartozik. Ezen belül az egyetlen ma élő faj a Ginkgo biloba.
- Törzs: Páfrányfenyők (Ginkgophyta)
A ginkgo kétlaki, lombhullató fa. Ellenálló a betegségekkel szemben, koronája ellenáll a szélnek, hókárnak, fája a kártevőknek. 20–35 méteresre nő meg, egyes példányai Kínában 50 m magasság fölé magasodnak. A fiatal példányok karcsúk és kevéssé elágazók, később a kúp alakú korona kiszélesedik. Az ágak már fiatalon is erősek, vastagok, hegyesszögben felfelé törve nőnek, később terülnek szét. A hosszúhajtások egyenesek, messzire nyúlók, a vörös rügyben végződő törpehajtások télen különös külsőt kölcsönöznek a csupasz ágaknak. A kéreg barnásszürke-sötétbarna, mélyen repedezett vagy hálósan barázdált, felfelé haladva a növényen egyre vékonyodik. A törzsön bütykök találhatók.
A hosszúhajtásokon csavarvonalban, egymástól messze, míg a törpehajtásokon 3-5-ös csomókban elhelyezkedő, kb. 10 cm hosszú levelei bőrszerűek, legyező formájúak, erezetük villás, a levéllemez középen mélyen bemetszett. A feltűnően puha, hosszú szárú levelek világos- vagy középzöld színűek, ősszel élénksárgává válnak, majd lehullnak, néha 1-15 nap alatt.
A hímivarú növények porzós virágai sárga, hengeres barkákban, általában a törpehajtásokon fejlődnek. A nőivarú ginkgók termős virágainak száma 2-3, a szél porozza be őket. A szabadon álló, ovális magkezdemények igen aprók, színük világoszöld. A csonthéjas termésre emlékeztető magvak húsos héja (magköpenye) éréskor szürkészöldről aranysárgára változik, vajsavtartalma miatt kellemetlen szagot áraszt, emiatt közterületekre általában a hímivarú példányokat ültetik (a növények azonban ültetés előtt nem szelektálhatók nem szerint).
A páfrányfenyőlevelek flavonoidokat (kvercetint, kempferolt) és terpenoidokat tartalmaznak. A terpenoidokat a ginkgolidok (diterpén-laktonok) és a bilobalidok (szeszkviterpén) képviselik. A levélben ginkgolsav található, ennek allergizáló és toxikus hatásai is lehetnek, ezért nem ajánlott teát főzni belőle. A levélből készült kivonata ginkgolsavat nem tartalmaz.
A páfrányfenyő levelét használják fel gyógyászati célokra. Levele tavasztól őszig szedhető.
Alkalmazzák agyi vérellátási zavar, szédülés, fülzúgás, illetve hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a visszértágulatra, az aranyérre és a lábfekélyre. Kutatások szerint hatásos enyhe és közepes depresszió kezelésére, impotencia és Alzheimer-kór ellen. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyőben lévő flavonoidok hatása miatt jó értágító, biztosítják a bőr és az izmok jó vérellátását, és fokozzák az anyagcserét. Kiváló antioxidáns tulajdonságú, és javítja az agyi vérellátást is. A kivonat javítja a koncentrálókészséget, szellemi teljesítőképességet. Használják még az öregkori elbutulás (demencia) ellen is. A homeopátiában mandulagyulladás és fejfájás ellen alkalmazzák. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben páfrányfenyőlevél (Ginkgo folium) néven hivatalos drog.
Felhasználás módja:
- Kivonat: A friss levelekből készült kivonat értágító hatású.
- Tabletta: Javítja a vérkeringést.
- Tinktúra: Rossz vérkeringés esetén ajánlott.
- Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó, 2001 (ISBN 963 684 124 1)
- Természetkalauz – Bruno P. Kremer: Fák – Őshonos és betelepített fafajok Európában (M-Érték Kiadó Kft., 2006, ISBN 963 7304 80 0, korábbi kiadások: 1984, 1995)
|
Figyelmeztetés a gyógynövények használatával kapcsolatban |
|
A gyógynövények gyógyászati célra történő felhasználása előtt feltétlenül kérje ki kezelőorvosa, gyógyszerésze véleményét, aki az állapotának, korának, gyógyszerszedési szokásainak ismeretében egyénre szabottan tud tanácsot adni, az alkalmazható gyógynövény(ek) módjáról, időtartamáról, készítmények hatásairól, vagy az alkalmazott gyógyszerekkel való kölcsönhatásokról!
Az alábbiakban leírtak szükségesek annak mérlegeléséhez, hogy a felhasználó valamely gyógynövényt biztonsággal alkalmazhat-e orvosi ellátást nem igénylő panaszaira.
Bármely összetevővel szemben tapasztalt egyéni túlérzékenység esetén a növény további felhasználása egészségre veszélyes, a jelentkező tünetekkel célszerű szakorvoshoz fordulni. Erős hatású szerek felhasználása gyógyászati célra csak orvosi előírás alapján és gyógyszerész által elkészített gyógyszerformában biztonságos.
Várandósság és súlyos megbetegedések esetén a gyógynövény-terápia alkalmazása előtt nagyon ajánlott a kezelőorvos vagy gyógyszerész szakvéleményének kikérése. Belső vérzések, cukorbetegség, gyomor- és nyombélfekély, magas vérnyomás, migrén, bélszűkület, epilepszia, asztma, lázzal járó akut megbetegedések, krónikus vesebetegség és szívműködési zavarok stb. kizárólag növényi eredetű gyógyhatású termékekkel történő kezelése életveszélyes lehet. Azonban a gyógynövényi részekből készült szerek orvosi felügyelettel, a klasszikus gyógyszeres terápia mellett kiválóan kiegészíthetik az előírt terápiát.
A gyógynövények felhasználásának meghatározott esetekben és állapotok mellett kisebb dózisban is lehetnek káros egészségügyi hatásai, ezért a leírtak alkalmazása csak saját felelősségre történhet.
A lehetséges kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
|
|
|
Gyógynövények |
|
Acsalapu · Áloé · Amerikai lázgyökér · Amerikai viaszbokor · Angyalfű · Ánizs ~mag, · Anyarozs · Apróbojtorján · Apró szulák · Aranyvessző · Árnika · Articsóka · Babér~levél, · Babhéj · Bazsalikom · Benedekfű · Bengekéreg · Betonika · Bíborkasvirág · Bojtorján · Borágó · Borbolya · Borostyán · Borsikafű · Borsmenta · Buchu · Búzavirág · Bürökgémorr · Centella · Cickafark · Citromfű · csabafű · Csarabfű · Cseresznye · Cserszömörce · Csicsóka · Csikófarkfű · Csikorgófű · Csillagánizs · Csipkebogyó · Csombormenta · Csukóka · Diófa~levél · Édesgyökér · Édeskömény · Eperfa~levél · Erdei aranyvessző · Erdei mályva · Eukaliptusz · Fagyöngy ~fehér, · Fahéj · Falgyomfű · Farkasalma · Fehér akác~virág · Fehér árvacsalán · Fehér fűzfa · Fehér mustár~mag · Fehér üröm · Fehérmályva · Fekete áfonya · Fekete bangita · Fekete bodza~virág~bogyó · Fekete nadály · Fekete ribiszke~levél~termés · Fekete üröm · Fodormenta · Fokhagyma · Foltos árvacsalán · Földitömjén · Fűzfa~kéreg · Füzike · Galagonya · Gamandorfű (sarlós) · Ginzeng · Golgotavirág · Gombernyő · Görögdinnye · Gyapjas gyöngyajakfű · Gyapjas gyűszűvirág~levél · Gyermekláncfű · Gyömbér~gyökér · Gyöngymenta · Gyújtoványfű · Vöröshagyma · Hárs(ezüst~, kő~, orvosi~) · Hidrasztisz · Homoki gyopár · Homoktövis · Iglic · Illatos ibolya~virág ~levél · Izlandi zuzmó · Izsóp · Kakaó · Kakukkfű · Kálmos · Kankalin · Kapor · Kasvirág · Kávé · Kecskeruta · Kék indiángyökér · Kék iringó · Kenderkefű · Kerekrepkény · Keserű pacsirtafű · Keskenylevelű kasvirág · Kígyógyökér · Kígyószisz · Kis ezerjófű · Kóla · Komló · Koriander · Korpafű · Kökény~termés · Kömény · Kőrisfa · Körömvirág · Közönséges boróka · Mogyoró · Kukorica~haj · Kurkuma · Kutyabenge · Lándzsás útifű~levél, ~mag, · Lenmag · Lepkeszeg · Lestyán · Levendula · Libapimpó · Libatop · Ligetszépe · Lóhere · Lucerna · Madárberkenye~termés · Madársóska · Májfű · Majoránna · Málna~levél · Máriatövis · Martilapu · Maté~levél · Mecseki-fű · Medvehagyma · Medveszőlő · Medvetalp~fű~gyökér · Mentafélék · Meténg · Mezei iringó · Katángkóró · Mezei zsurló · Mézfű · Mirha · Molyhos ökörfarkkóró · Nagy csalán · Nagy ezerjófű · Napraforgó · Narancs ·Nehézszagú gólyaorr ·Nyárfa(fekete) · Nyírfa · Nyúlszapuka · Olajfűz · Orbáncfű · Füstikefű · Lestyán~gyökér · Kamilla~virág · Orvosi cickafark · Orvosi citromfű · Macskagyökér · Orvosi pemetefű · Somkóró · Szappanfű · Tüdőfű~levél · Orvosi veronika · Orvosi ziliz · Orvosi zsálya · Ökörfarkkóró · Ördögharaptafű · Örménygyökér · Örökzöld törpetölgy · Őszi margitvirág · Őszi vérfű · Pacsirtafű · Páfrányfenyő~levél · Palástfű · Papaya · Paprika~termés · Papsajtmályva · Pasztinák · Pásztortáska · Petrezselyem · Porcikafű · Porcsinfű · Rebarbara · Legyezőfű · Ribizli~levél,~termés · Rozmaring~levél · Rutafű · Sáfrány · Sáfrányos szeklice · Sárga tárnics · Sédkender · Szagosmüge · Szamóca~levél,~termés · Szappanfű · Szárcsagyökér · Szarkaláb~virág ·Százszorszép~virág · Szeder~levél,~termés · Szegfűbors · Szegfűszeg · Szelíd gesztenye · Szemvidítófű · szenna · szilfa~háncs · Szulák(apró~) · Szurokfű · Szúrós gyöngyajakfű · Tárkony · Tárkonyüröm~fű · Tárnics~gyökér · Tavaszi kankalin · Tea~fű · Tejoltó galaj · Tengeri hínár · Termesztett mák~gubó · Tisztesfű · Makk-kávé · Tölgy~kéreg~levél · Tövises iglice · Tőzegáfonya · Turbolya · Tyúkhúr · Útifű~levél, ~mag, · Vadárvácskafű · Vadcseresznye~levél,~termés · Vadgesztenye~levél,~termés · Vadrózsa~virág, ~termés ·Vadsóska~levél,~mag · Varázsfa · Varjúhájfű · Varjútövis · Vasfű · Vérfű · Veronikafű · Vérontófű · Vérontó pimpó~gyökér · Pipacs · Vidrafűlevél · Vízi menta · Vörös áfonya · Vörös lóhere · Illatos turbolya · Zeller~levél, ~mag, ~gyökér · Zsálya~levél · Zsurló
|
 |
|
|
Gyógynövények hatásai |
|
|
|
 |
|