„Gyékényes” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a sablon beillesztése: Somogy megye települései |
a kisebb formai javítások |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
| kép = Gyékényes2.jpg |
| kép = Gyékényes2.jpg |
||
| képaláírás = Gyékényes légifotója |
| képaláírás = Gyékényes légifotója |
||
| címer = HUN Gyékényes COA.jpg |
| címer = HUN Gyékényes COA.jpg |
||
| régió = Dél-Dunántúl |
| régió = Dél-Dunántúl |
||
| megye = Somogy |
| megye = Somogy |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
'''Gyékényes''' [[község]] [[Somogy megye|Somogy megyében]], a [[Csurgói kistérség]]ben. |
'''Gyékényes''' [[község]] [[Somogy megye|Somogy megyében]], a [[Csurgói kistérség]]ben. |
||
==Fekvése== |
== Fekvése == |
||
Határállomás és fontos vasúti átkelőhely [[Horvátország]] felé. Itt megy a Budapestet [[Fiume|Rijekával]] (Fiume) összekötő vasútvonal (A [[Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal]]ból [[Dombóvár]]nál kiágazó [[Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal]], ami itt találkozik a [[Nagykanizsa–Pécs-vasútvonal|Nagykanizsa–Barcs–Pécs-vonal]]lal). |
Határállomás és fontos vasúti átkelőhely [[Horvátország]] felé. Itt megy a Budapestet [[Fiume|Rijekával]] (Fiume) összekötő vasútvonal (A [[Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal]]ból [[Dombóvár]]nál kiágazó [[Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal]], ami itt találkozik a [[Nagykanizsa–Pécs-vasútvonal|Nagykanizsa–Barcs–Pécs-vonal]]lal). |
||
==Története== |
== Története == |
||
A települést [[1380]]-ban említi először hivatalos irat, '''Gykynes''' alakban. Tulajdonosai egymást váltó birtokos családok voltak. [[1600]]-ban török kézre került. Visszafoglalása után [[1677]]-ben [[Széchenyi György]] kalocsai érseké lett. Az 1945-öt megelőző 110 évben a [[Zichy család|Zichyek]] birtokolták. |
A települést [[1380]]-ban említi először hivatalos irat, '''Gykynes''' alakban. Tulajdonosai egymást váltó birtokos családok voltak. [[1600]]-ban török kézre került. Visszafoglalása után [[1677]]-ben [[Széchenyi György]] kalocsai érseké lett. Az 1945-öt megelőző 110 évben a [[Zichy család|Zichyek]] birtokolták. |
||
==Nevezetességei== |
== Nevezetességei == |
||
[[Fájl:Gyékényes1.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|Gyékényes légifotója]] |
[[Fájl:Gyékényes1.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|Gyékényes légifotója]] |
||
==Jegyzetek== |
== Jegyzetek == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
*[http://gyekenyes.extra.hu Képek Gyékényesről] |
* [http://gyekenyes.extra.hu Képek Gyékényesről] |
||
*[http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=209 Légifotók Gyékényesről] |
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=209 Légifotók Gyékényesről] |
||
*[http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1293 Gyékényes anno] |
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1293 Gyékényes anno] |
||
{{Somogy megye települései}} |
{{Somogy megye települései}} |
A lap 2010. augusztus 23., 12:19-kori változata
Gyékényes | |||
Gyékényes légifotója | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Kistérség | Csurgói | ||
Jogállás | község | ||
Irányítószám | 8851 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 981 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 30,36 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 33,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″ | |||
Gyékényes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyékényes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyékényes község Somogy megyében, a Csurgói kistérségben.
Fekvése
Határállomás és fontos vasúti átkelőhely Horvátország felé. Itt megy a Budapestet Rijekával (Fiume) összekötő vasútvonal (A Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalból Dombóvárnál kiágazó Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, ami itt találkozik a Nagykanizsa–Barcs–Pécs-vonallal).
Története
A települést 1380-ban említi először hivatalos irat, Gykynes alakban. Tulajdonosai egymást váltó birtokos családok voltak. 1600-ban török kézre került. Visszafoglalása után 1677-ben Széchenyi György kalocsai érseké lett. Az 1945-öt megelőző 110 évben a Zichyek birtokolták.
Nevezetességei
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)