Nagyvázsony

Nagyvázsony
Kinizsi Pál lovasszobra, Szabó Iván szobrászművész 1964-ben készült műve
Nagyvázsony címere Nagyvázsony zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Veszprémi
Jogállás	község
Polgármester	Fábry Szabolcs (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	8291
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	1680 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	22,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	76,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 41′ 39″46.9835, 17.694080555556
Nagyvázsony Pozíció Veszprém vármegye térképén
Nagyvázsony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvázsony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyvázsony (németül Großwaschon) község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése

Nagyvázsony a Veszprém és Tapolca között húzódó 77-es főút mellett helyezkedik el, a róla elnevezett medence közepén. Északon a 600 méterre magasodó Kab-hegy, délen a Balaton-felvidék dombjai határolják. A Vázsonyi-medence kőzetanyaga mészkő, de a bazaltfeltörések is elég nagy területet foglalnak el, jól látható ez a Kab-hegy óriási bazalttakaróján. A mészkő alól számos forrás tör elő, a község határát erdő övezi, a Balaton 14 kilométerre van a községtől. A falut keresztül szeli a Vázsonyi-Séd, amelynek vize az Eger-vízen keresztül a Balatont táplálja.

A település központján a 7311-es és 7312-es utak haladnak keresztül, de külterületének északkeleti részén, több kilométernyi szakaszon érinti Nagyvázsony területét az Ajkától idáig húzódó 7308-as út is. Nagyvázsony északi külterületén emelkedik a Kab-hegy, ahova egy öt számjegyű országos közút (73 114-es út) vezet Úrkút irányából.

Szomszédos települések

• Tótvázsony
• Mencshely
• Szentjakabfa
• Vöröstó
• Pula
• Vigántpetend
• Úrkút

Élővilága

• 
• 
  Gókyafészek a településen
• 

Mint a Déli-Bakony kistáj településeinek környékén, a Nagyvázsonyt körülvevő erdőkben is minden ismert hazai nagyvad előfordul. Különlegesebb fajok is megfigyelhetők, mint az aranysakál (toportyán vagy nádi farkas), vadmacska, rétisas, a Kab-hegy térségében muflonokkal találkozhat az arra járó és több hollócsalád is él a környéken.

Története

A pálos kolostor egykori fényében. Guzsik Tamás kutatásai nyomán készült rajz

Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A rómaiak ittlétét bizonyítják a szintén itt talált leletek és kőfeliratok.

A honfoglalás után a Váson nemzetség telepedett itt le. A település első írásos említése a tatárjárás idejéből való. Ebben az időben több falu volt ezen a környéken. Nagyvázsony egyik szomszéd faluja Nemesleányfalu volt, melyet már 1082-ben megemlítettek. A két falu 1950-ben egyesült.

A 14. században a település a Vezseny család tulajdonába került. A Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, Mátyás királyra szállt vissza. Mátyás király a birtokot 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál a birtokon várat építtetett. A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult. Nagyvázsonyt 1488-ra már a megye jelentős falvai közé sorolták. 15. században épült a Pálos kolostora. Kinizsi a szerzeteseket a szomszéd faluból hozatta.Majd 1552-ben Veszprém elfoglaltával a katonák felrobbantották a kolostort , nehogy beköltözzön a török. Nagyvázsony mezővárosi rangjára a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.

A 16. században Nagyvázsonyt is megtámadták a törökök. A Nagyvázsonyi vár hol török, hol magyar kézen volt. A várat véglegesen 1598-ban sikerült visszafoglalni. A török időkben a vár katonái a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új települést hoztak létre.

A 17. században a település megpróbálta helyrehozni a törökök által okozott károkat. 1649-ben a várat a király a Zichy családnak adományozta. 1651-ben már városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a mezővárosokét. A törökök még egyszer megtámadták a várat, s 1663-ban fel is gyújtották. A Rákóczi-szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét.

A település fejlődése megállt. Zichy Imre a 18. század elején német telepeseket hívott ide. Azonban a telepesek ittléte sem tudta felvirágoztatni a települést, s régi rangját és jelentőségét Nagyvázsony teljesen elvesztette. A 19. század során Nagyvázsony a Buda-Fehérvár-Veszprém-Tapolca közötti postakocsi járat útvonalán az egyik állomás és lóváltó hely volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994:
• 1994–1998: Szombati József (független)
• 1998–2002:
• 2002–2006:
• 2006–2010: Fábry Szabolcs János
• 2010–2011: Fábry Szabolcs János (Fidesz-KDNP)
• 2011–2014: Vigh-Krupla Orsolya (független)
• 2014–2019: Fábry Szabolcs János (független)
• 2019-től: Fábry Szabolcs (Fidesz-KDNP)

Sport

Nagyvázsonyban nagyon fontos szerepet játszik a sport. A faluban van lovas, tenisz és labdarúgó klub. A község híres volt a lovas napjairól amelyet régen minden évben megrendeztek. A település labdarúgó csapata a jelenleg a megyei negyedosztályban szerepel, a hivatalos neve pedig Nagyvázsonyi Kinizsi Tornaegylet.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1760	1748	1751	1782	1675	1680
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 3,5% németnek, 3,2% cigánynak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,2%, református 7,7%, evangélikus 5,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 9,1% (22,2% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• A Kinizsi-vár, benne a Kinizsi Pál Vármúzeum
• Zichy-kastély
• Postamúzeum
• A pálos kolostor romjai
• Schumacher-ház (néprajzi gyűjtemény)
• Műemlék Szent István templom, gótikus eredetű, barokk stílusban átépítve
• Műemlék református templom
• Kinizsi-forrás (Tálodi erdő)
• Turul-szobor
• Kinizsi Pál mellszobra a várban

Képgaléria

• 
  A Kinizsi-vár
• 
  A község központja
• 
  Községháza
• 
  Az evangélikus templom és Kinizsi Pál szobra
• 
  A pálos kolostor romjai légifelvételen
• 
  A pálos kolostor romjai
• 
  Pálos templom- és kolostorrom
• 
  Pálos templom- és kolostorrom
• 
  Nemesleányfalu
• 
  A református templom
• 
  Szent István római katolikus templom
• 
• 
  Díszkút a Reményi Antal Rendezvényház előtt
• 
  Reményi Antal Rendezvényház
• 
  Emléktábla a Reményi Antal Rendezvényház (egykori iskola) falán
• 
  Schumacher-ház (a helyi néprajzi gyűjtemény épülete)
• 
  A Schumacher-ház udvari homlokzata
• 
  A néprajzi gyűjtemény melléképülete
• 
  A postamúzeum épülete
• 
  Régi tábla az evangélikus templom bejárata fölött
• 
  Az evangélikus templom belső tere a bejárat felől
• 
  Szent Ilona templom, Nagyvázsony légi fotó
• 
  Nagyvázsony, katolikus templom légi felvételen
• 
  Zichy Kastély, Nagyvázsony madártávlatból
• 
  A nagyvázsonyi Zichy Kastély park felőli oldala a levegőből
• 
  Kinizsi vár, Nagyvázsony légi fénykép
• 
  Kinizsi Pál szobra
• 
  A nagyvázsonyi vár öregtornya a magasból
• 
  Édes Gergely és Csokonai Vitéz Mihály emléktáblája a nagyvázsonyi református templom melletti lakóház falán

Híres emberek

• Kinizsi Pál (1431–1494) hadvezér
• Várnai Zseni (1890–1981) írónő
• Kelemen Miklós (1961-) labdarúgó
• Teddi Kollek (1911–2007) politikus, Jeruzsálem polgármestere
• Magyar Benigna ( - 1526) Kinizsi Pál felesége, várúrnő, a kódexek készíttetője (Czech-, Festetich-kódexek)
• Zichy-család - Vázsonykeo-i Zichy-család több tagja töltött be a magyar köz- és kulturális életben jelentős szerepet

Irodalom

• Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Mikes Kiadó és Tanácsadó Kft., 2003) ISBN 9638130512

További információk

• Nagyvázsony.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Nagyvázsony az utazom.com honlapján
• Légifotók Nagyvázsonyról
• Nagyvázsony légi felvételeken 2013-ban
• Térkép Kalauz – Nagyvázsony
• Nagyvázsony a www.utikonyvem.hu oldalon
• Nagyvázsony műemlékei