Ugrás a tartalomhoz

Gyalóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyalóka
Templom
Templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásSoproni
Jogállásközség
PolgármesterVarga Tamás (független)[1]
Irányítószám9474
Körzethívószám99
Népesség
Teljes népesség82 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség15,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3,93 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájRépce-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 26′ 35″, k. h. 16° 41′ 47″47.442919°N 16.696519°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 35″, k. h. 16° 41′ 47″47.442919°N 16.696519°E
Gyalóka (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Gyalóka
Gyalóka
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Gyalóka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyalóka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyalóka község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]
A 8614-es út belterületi szakasza (a Fő utca) nyugat felé nézve

A vármegye délnyugati részén fekszik, Sopron és Kőszeg között, a megyeszékhely Győrtől 100 kilométerre. 1990-től önálló önkormányzata van, a szakonyi körjegyzőséghez tartozik. Éghajlata mérsékelt, az Alpok közelsége miatt hűvösebb, szelesebb és csapadékosabb az országos átlagnál.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Szakony vagy Zsira érintésével, a 8614-es úton.

Története

[szerkesztés]

Első írásos említése 1308-ból ismert. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott családok és a Kanizsayak voltak. 1544 táján még jobbágyközség volt, Koroknay Péter és Ládonyi Lászlóné, született Gyalókay Dóra tulajdonában. Jobbágylakossága mindössze 3 porta lakóiból állt, azok is fizetésképtelen szegények voltak, így 1549-re a község a jobbágytalan nemesi falvak sorába süllyedt. 1549-ben 2 nemesi kúriát írtak össze.

A község birtokos családjai közül az említett Gyalókay Dóra után a Ládonyiak, Garázdák, Gergóczok, Polányiak és Akácsok következtek. A gyalókai Dukkon-malom élénk üzlet tárgyát képezte: 1580 körül Gongol, alias Molnár Jánostól vette meg Podgorszky János pannonhalmi kapitány. 1585-ben az ő fia adta el pécsi Bornemissza Jánosnak és nejének, Patyi Annának, továbbá Polányi Gáspárnak és Farkasnak, illetve Garázda Benedeknek, akik elzálogosították a csapodi Kálmán Barnabásnak.

A 17. században a szomszédos Salamonfán birtokos Rátkayak vásároltak Gyalókán birtokot, így a község nagy része átment azoknak a Rátkayaknak a tulajdonába, akik a 18. század elején Zichy Ádám, Kéry László és Jely Pál mellett újból földesurak, vagyis telkesjobbágyok urai lettek. Gyalóka a Rátkayak kezében újból betelepült telkesjobbágyokkal.

A Majorság Kft. telephelye a falu határában

A 18. század közepén a település – valószínűleg zálog gyanánt – a kamalduli rend birtokában volt. Az 1780-as évektől kezdve, a Rátkay család kihaltával, a Meskó család lett a birtokos. A 19. század első felében a község Molnár Lajos vármegyei tiszti főügyész tulajdonát képezte. A paraszti birtokállomány 250 kishold szántóból állott, telkes jobbágyainak száma 20 körül mozgott. Lélekszáma 1787-től 1930-ig 223-ról 317-re nőtt. A gróf Meskó család birtokában álló urasági major az összevásárolt kisnemesi telkekből alakult ki, 1790-ben 73 kh. szántó és 34 kh. rét tartozott hozzá.

A Dömötör, Tóth és Varga nevű jobbágycsaládokkal a helyi iratokban 1671-ben, a Kóczán, Pusztai és Németh nevűekkel pedig 1728-ban találkozunk először. Gyalókai születésű volt Kóczán Ferenc kegyesrendi tanár és író (1801–1867).

Az első világháborúban 14 fő, a második világháborúban 8 fő gyalókai lakos halt hősi halált. A két világháború között a falu birtokosa az Újhelyi család volt. A munkára fogható lakosságnak 10%-a volt 1-5 kh-on gazdálkodó zsellér, további 10% pedig cseléd az Újhelyi-birtokon. Sem kiemelkedően gazdag, sem kirívóan szegény család nem élt itt ebben az időben. A népesség nagy része a földművelésből élt, az iparosok kisebbségben voltak, de akadt azért néhány kovács, cipész, asztalos, ács és kőműves, továbbá volt még kocsmáros és vegyesboltos is. A falu határát érintő Répce egy időben három malmot is hajtott.

A második világháború végső szakaszában a falu népéből aki csak tehette, az Újhelyi-kastély pincéjében próbált elrejtőzni, amíg a szovjet csapatok átvonultak. 1946-ban a gazdák többsége belépett a Kisgazdapártba. 1959-ben termelőszövetkezetet alakítottak. Az 1980-as évek második felében korszerűsítették a villanyvilágítást, ravatalozót építettek, orvosi rendelőt alakítottak ki. Napjainkban nincs intézmény a településen. Művelődési, sportolási lehetőség a szomszédos településeken, orvosi ellátás Zsira községben van.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ifj. Farkas János (független)[4]
  • 1994–1998: Tóth János (független)[5]
  • 1998–2002: Tóth János (független)[6]
  • 2002–2006: Tóth Jánosné (független)[7]
  • 2006–2010: Tóth Jánosné (független)[8]
  • 2010–2014: Kincse Attila (független)[9]
  • 2014–2019: Kincse Attila (független)[10]
  • 2019–2020: Kincse Attila (független)[11]
  • 2020–2024: Varga Tamás (független)[1][12]
  • 2024– :

A településen 2020. szeptember 6-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a 2019 októberében megválasztott előző polgármester 2020. március 22-én lemondott posztjáról.[13][14]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
70
69
68
84
81
82
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 12,5% cigánynak mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,8%, evangélikus 4,7%, felekezeten kívüli 1,6% (10,9% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Műemlék jellegű az 1761-ben barokk stílusban épült, homlokzati tornyos, egyhajós, Keresztelő Szent János nevére szentelt római katolikus templom. Eredeti népies barokk berendezése nagyrészt megmaradt, elsősorban a szobrokkal díszített oltár és a rokokó díszes orgona érdemel figyelmet. A templom melletti Nepomuki Szent János-szobor a 18. század második feléből való. A temetőben régi sírkövek láthatók.

Források

[szerkesztés]
  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Kelemen Endréné írása átdolgozva.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Gyalóka települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. szeptember 6. (Hozzáférés: 2022. július 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. ↑ Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. ↑ Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. ↑ Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  10. ↑ Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  11. ↑ Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  12. ↑ Többnyire a járvány miatt elmaradt időközi önkormányzati voksolásokat tartottak vasárnap országszerte. nepszava.hu (2020. szeptember 6.) (Hozzáférés: 2020. szeptember 7.)
  13. ↑ 2023. október 24-én e-mailben kapott válasz közérdekű adatigénylésre.
  14. ↑ Polgármestert választanak vasárnap Gyalókán. Kisalföld.hu, 2020. szeptember 1. (Hozzáférés: 2024. május 17.)[halott link]
  15. ↑ Gyalóka Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyalóka&oldid=27325595”