Ugrás a tartalomhoz

Somogyszob

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 10., 12:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (reklámlink törlése AWB)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. április 10.) ezen a változaton alapul.
Somogyszob
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Somogyszob címere
Somogyszob címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásNagyatádi
Jogállásközség
PolgármesterHodorics Katalin (független)[1]
Irányítószám7563
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség1382 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség38,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület40,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 17′ 34″, k. h. 17° 17′ 45″46.292819°N 17.295769°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 34″, k. h. 17° 17′ 45″46.292819°N 17.295769°E
Somogyszob (Somogy vármegye)
Somogyszob
Somogyszob
Pozíció Somogy vármegye térképén
Somogyszob weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyszob témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Somogyszob község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése

Somogy megye szívében található település. Erdőkkel övezett, természeti adottságokban bővelkedő területen fekszik. Délkeleti szomszédja Nagyatád, az északkeleti pedig Segesd, mindkettőtől nagyjából 8-8 kilométerre fekszik. Évtizedekkel ezelőtt még áthaladt a központján a 68-as főút is, utóbbi nyomvonalát időközben keletebbre helyezték át, a régi nyomvonal Nagyatád és Segesd között ma 6814-es útszámmal számozódik.

Somogyszob vasúti csomópont: Itt ágazik ki a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalból a Somogyszob–Balatonszentgyörgy- és a Nagyatád–Somogyszob-vasútvonal.[3]

Története

Somogyszob eredetileg az Árpádok korában a királynéi Següsd vármegyéhez tartozott. 1295-ben László comesnek adományozták. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel. 1331-ben Zoob, 1366-ban Poss alakban fordul elő. 1437-ben említik a plébániáját. 1484-ben Szobi Péter fia, Mihály Batthyány Boldizsár kőszegi kapitánynak és Gerebeni Lászlónak zálogosította el. 1550-ben Várday Zsigmond volt a földesura.

1586-88-ban a harcokban kitűnt török katonák voltak a hűbérbirtokosai. Az 1626-27. évi adólajstrom szerint az esztergomi káptalan volt a földesura, 1660-ban szintén azok birtokában volt. 1715-ben gróf Nádasdy Tamás tulajdona. 1726-ban az esztergomi főkáptalan volt a birtokosa. A helység lakói a hódoltság végén evangélikusok és reformátusok voltak. A kuruc szabadságharc idején a császári zsoldban álló rác egységek elpusztították a falut. A lakosok ismét az erdőbe, mocsarakba menekültek, mint hajdan a törökök egy-egy pusztításakor. A reformátusoknak itt prédikátoruk és iskolamesterük volt. A templomot közösen használták. A templom sárral tapasztott szalmával fedett volt. Ezt 1744-ben a vármegye bezárta, és 1747-ben a katolikusoknak adta. 1774-ben 243 református 139 evangélikus és 79 katolikus élt a községben. A segesdi ferencesek filiája volt. 1779-81-ben építették a katolikus barokk templomot. A reformátusok pedig 1788-ban építették új templomukat.

Az 1715-ös országos összeírás szerint az adózók száma 8 fő. 1720-ban a lakosság 200-300 fő között volt. Az 1784/85. évi népszámlálás szerint 671 fő. Az 1828. összeírás szerint az adózók száma 152, jobbágygazda 46 fő. at.hAz 1848-as jobbágyfelszabadításkor 38 jobbágy-, 6 zsellér-háztartás, 37 jobbágytelek és 31 zsellértelek szabadult fel. Az úrbérrendezés ideje 1848 volt. Földbirtokos az esztergomi káptalan volt. Az 1850. évi februári császári közigazgatási beosztás szerint a csurgói járás községe 969 fővel. Az 1870-es népszámláláskor 143 házban 1375 lakos élt, s ekkor a marcali járáshoz tartozott 1872-ben a Nagyatádi járás felsősegesdi körjegyzőségének a községe volt 1901-ig Ekkor Szob székhellyel Bolhás tartozik hozzá, s körjegyzőség székhelye lett. 1907-ben a község neve Somogyszob, ugyanezen körjegyzőség székhelye. 1880-ban, 195 házban 1593 lakos, 1900-ban 1800 lakos, 1910-ben 1777 lakos, 1914-ben pedig 1950 lakos élt. Az első világháborútól fokozatosan emelkedett a lakosság létszáma. (A község pecsétjében lombos fa látható.)

1925-ben a község 8314 kataszteri hold területéből 2862 hold a szántó, 745 hold a rét és 3707 hold volt az erdő. A községben Karl Hohenlohe hercegnek 5556 kataszteri hold földbirtoka volt, melyből 1600 holdat bérbe adott. Ugyanekkor a községben az egy hold alatti szántóföld nélküli birtokból 103 volt, melyek együttes területe 35 hold volt. Az ugyanakkora területű de szántófölddel is rendelkező birtokok száma 11, ezeknek összterülete 10 hold volt. Az 1-5 hold területű földbirtokokból 120 volt Somogyszobon.

A II. világháború előtt a községben 30 iparos és 13 kereskedő élt. A község történetében 1945. március 30-án fejeződött be a világháború.

A község határához tartozik Kisbaráti-puszta, mely korábbi írásos emlékekben Barad alakban fordult elő. 1382-ben a segesdi kerülethez tartozott, és Erzsébet királyné birtoka volt. 1396-ban kővágóőrsi Kis György adománybirtoka. 1403-ban Anthimi Jánosé, 1405-ben a Batthyány családé volt. Az 1571. évi török adólajstromban szerepelt.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Friedrich József (független)[4]
  • 1994–1998: Friedrich József (független)[5]
  • 1998–2002: Eller János (független)[6]
  • 2002–2006: Eller János (független)[7]
  • 2006–2010: Eller János (független)[8]
  • 2010–2014: Eller János (független)[9]
  • 2014–2019: Eller János (független)[10]
  • 2019-től: Hodorics Katalin (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1900 és 2024 között
Lakosok száma
1850
2107
1991
1785
1586
1530
1476
1406
1381
1382
1900194919802001201320162018202020222024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 5,5% cigánynak, 0,6% horvátnak, 0,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,6%, református 12%, evangélikus 1%, felekezet nélküli 6,7% (21% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

  • Somogyszob község látnivalói közé tartozik az evangélikus, katolikus és református templom. A legrégebbi irat az 1333-ból származó pápai tizedjegyzék, mely említést tesz a katolikusok plébániájáról. A török hódoltság idején a lakosság a katolikus templomban is református istentiszteleteket tartott. Ez a templom elpusztult, mely helyébe újat építettek, amit 1746-ban Padányi Bíró Márton püspök a katolikusoknak adott. Ekkor a reformátusok saját templom felállításának érdekében Budára, majd Bécsbe mentek, mely eredményeképpen egy imaház felépítését sikerült elérniük. A református templomot csak 1837-ben kezdték építeni. A katolikusok a fatemplom helyén 1775-ben kezdtek el építkezni.
  • A Vilma-háza Somogyszob egyik büszkesége, a település legrégibb épségben fennmaradt lakóépülete, amit 2003-ban rekonstruáltak. A nagy udvart fakerítés övezi. Az épületben eredeti állapotában láthatjuk a füstös konyhát, amit régi használati tárgyakkal rendeztek be. A látogatók itt megismerhetik több régi, kemencében sült étel készítését. A két szoba egyikét régi népi bútorokkal és tárgyakkal rendezték be, a másikat pedig műhelynek. A látogatók ebben – előre egyeztetett időpontokban – megismerhetik a szövés, korongozás stb. technikáit. A védett épület a somogyszobi önkormányzat tulajdona.
  • Az általános iskola a község központjában egy nagyon szép parkosított területen áll. Mögötte alakították ki a szabadidőparkot tóval, pihenővel és sétányokkal.
  • Az önkormányzat épülete mellett díszkút áll (télen nem működik).
  • A kaszói elágazásnál található Klubok Háza falát több kerámia-dombormű díszíti. Az épület parkjában látható Szent Mihály szobra.
  • Somogyszob közvetlen közelében található a turizmusáról híres Kaszó. Üdülőközpontjában medence, vadászház és faházak is vannak. A települést az idénytől függően vadászok és turisták keresik fel. Határában van hazánk egyik legrégebben (1942 óta) védett természetvédelmi területe, a Baláta-tó; egyebek között az aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) húsevő (rovaremésztő) növény természetes élőhelye. A kirándulók az erdőben lovagolhatnak vagy felülhetnek a kanyargó kisvasútra.

A falu határában található, óholocén korú gyepvasérctelep ismert földtani nevezetesség.

Képek

Híres emberek

  • Itt született Hosszú Miklós matematikus, a matematikai tudományok doktora, egyetemi tanár.

Források

Jegyzetek

  1. ↑ a b Somogyszob települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Az állomás a vasutallomasok.hu oldalon
  4. ↑ Somogyszob települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Somogyszob települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  6. ↑ Somogyszob települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. ↑ Somogyszob települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. ↑ Somogyszob települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  9. ↑ Somogyszob települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. ↑ Somogyszob települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  11. ↑ Somogyszob Helységnévtár

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Somogyszob&oldid=23767250”