Bihartorda

Bihartorda
Bihartorda, a Jókai Mór utca (4805-ös út, lent) és a Magtár utca keresztezése a faluközpont nyugati részén, a Kossuth Lajos út (4213-as út) felől fényképezve
Bihartorda címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Püspökladányi
Jogállás	község
Polgármester	Serdült János Csaba (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4174
Körzethívószám	54
Testvértelepülései	Lista Torda
Népesség
Teljes népesség	866 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	41,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 13′, k. h. 21° 22′47.216666666667, 21.366666666667
Bihartorda Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Bihartorda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bihartorda témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bihartorda község Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése

Hajdú-Bihar megyében, a sárréti tájegységben fekszik. Szomszédai: észak felől Sáp, kelet felől Bakonszeg, dél és délnyugat felől Nagyrábé, nyugat felől pedig Bihardancsháza; északkeleti irányból a község határa berettyóújfalui külterületekkel is érintkezik.

Megközelítése

A településen, nagyjából nyugat-keleti irányban végighalad a Biharnagybajom-Berettyóújfalu közti 4213-as út nyomvonala, közúton ezen érhető el a legegyszerűbben a 4-es és a 47-es főutak felől is. A megyeszékhellyel, Debrecennel a város határától idáig húzódó 4805-ös, Bihardancsházával pedig a 4226-os út köti össze.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Sáp vasútállomása a névadó településen.

Története

Bihartorda neve már a Váradi Regestrumban feltűnt, egyik lakosával kapcsolatban.

A hagyomány szerint a község nem mostani helyén, hanem a Pusztakovácsihoz tartozó Sebes tanya körül feküdt egykor, de a török világban elpusztult, s akkor telepedtek le lakosai a falu mostani helyére.

1452-ben a Torday család volt a birtokosa, mely itt pallosjogot is nyert.

A település birtokosai a későbbiekben a Nadányi, Fáy családok, majd a kir. kincstár és Székely Gábor birtoka volt.

1659-ben a törökök a települést feldúlták, de előző helyétől kissé távolabb újratelepült.

Az 1732 évi összeíráskor a faluban a Nadányi, Baranyi, és az Elek családok nevei fordultak elő.

A községben a Fáy családnak szép kúriája is épült az 1800-as évek elején.

Bihartordához tartozott régen Pálfoka puszta is.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt
1990–1994	Dr. Szabó József	független
1994–1998		független
1998–2002		független
2002–2006		független
2006–2010		független
2010–2014	Módos Imre	Fidesz
2014–2018		Fidesz-KDNP
2018–2019	Serdült János Csaba	független
2019-től		Fidesz-KDNP

A településen 2018. szeptember 23-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	968	955	941	927	882	866
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 13,1% cigánynak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,8%, református 51,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 24,9% (17,9% nem válaszolt).

Nevezetességek

• Református temploma - 1790-ben épült.

Híres szülöttei

• Daróczy Zoltán (1938. június 23.) matematikus, az MTA tagja.

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.