Remeteszőlős
| Remeteszőlős | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Budakeszi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szathmáry Gergely Zoltán (független)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Lauko Sándor | ||
| Irányítószám | 2090 | ||
| Körzethívószám | 26 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1022 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 287,89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 33′ 36″, k. h. 18° 55′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 36″, k. h. 18° 55′ 08″ | |||
 Remeteszőlős
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Remeteszőlős weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Remeteszőlős témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Remeteszőlős község Pest megyében, a Budakeszi járásban. Remeteszőlős Magyarország legkisebb területű települése.[3]
Földrajz
Budapest határában helyezkedik el, a főváros felől nézve valamivel Adyliget után. A Budai-hegység 400-500 méter magas mészkő- és dolomithegyei között fekszik egy völgyben, 342 méter magasan. Két oldalát is kíséri az itt kanyarodó Ördög-árok patak. Fölé magasodik a 424 méter magas Remete-hegy, amelynek barlangjai a település közelében találhatók,[4] és amelyről kapta nevét a település. Szomszédai: Budakeszi, Nagykovácsi, Solymár illetve a főváros II. kerülete.
Remeteszőlős területén található a Remete-hegy és a 373 méter magas Hosszú-Erdő-hegy által közrefogott Remete-szurdok, mely a környék kedvelt kirándulóhelye. A szurdokvölgyet mindkét irányból dachsteini mészkőből álló hegyvonulatok kísérik, melyekben rengeteg barlang és más karsztos formáció fedezhető fel. Az itteni barlangokban – melyek olyan, nemegyszer beszédes neveket viselnek, mint Remete-barlang, kőfülke (Remete-hegyi-kőfülke), Hamispénzverő-barlang (Remete-hegyi 11. sz. barlang), Eltömődött-barlang (Remete-hegyi 10. sz. barlang), Felszakadt-barlang (Remete-hegyi 14. sz. barlang), Hétlyuk-zsomboly (Hét-lyuk), Nyolcadik-lyuk (Remete-hegyi 8. sz. barlang), – bőséges őskori leletet tártak fel a kutatók, egyebek közt pattintott kőeszközöket, több mint két tucatnyi őskori állatfaj maradványait és őskori (Neander-völgyi) emberektől származó csontokat és kincsleleteket.[5]
Ugyancsak remeteszőlősi közigazgatási területen, vagy a község határán terül el a Budai-hegység ezen részének néhány turisztikailag érdekes, látogatott részlete, mint például a Kovácsi-erdőföldek nevű irtásterület, a hegység egyik legnagyobb kiterjedésű fátlan, fennsík jellegű részlete, vagy a Kálvária-domb, melynek tömbjében a Budai-hegység egyetlen, ma ismert bazaltos barlangja, a Budaligeti-bazaltos-barlang is nyílik.
Történelem
Remeteszőlős környéke már a jégkorszaktól kezdve lakott volt, ezt bizonyítják azok a bronzkori leletek, melyek a Remete-barlangban kerültek elő.[4]
A község lakosságának többsége 1999. november 7-én, a véleményt nyilvánító lakók 87,5%-ának igen szavazatával[6] döntött népszavazáson arról, hogy le kíván válni Nagykovácsiról,[7] a népszavazás eredményének ismeretében a köztársasági elnök a 2000. július 20-án kelt 97/2000. (VII.20.) határozatában mondta ki Remeteszőlős község megszületését, s a település végül a 2002. október 22-i önkormányzati választások napjától vált közigazgatásilag is teljes mértékben önállóvá és függetlenné.[8] Remeteszőlős végleges közigazgatási határait – Nagykovácsi önkormányzata és az új község önkormányzatának megállapodása alapján - 2008. március 4-én állapította meg a Pest Megyei Bíróság.[8]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 755 | 763 | 915 | 1037 | 1229 | 1022 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,8% görögnek, 1,9% németnek, 0,5% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,2%, református 7%, evangélikus 2,3%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 26,6% (28,4% nem nyilatkozott).[9]
Közlekedés
A település Budapest (Hűvösvölgy) felől a Nagykovácsi úton közelíthető meg; a BKV járatai közül a 63-as busszal és a 963-as éjszakai busszal érhető el, mindkét járatnak öt megállóhelye van a község területén.[4] Az 1980-as években az akkor még Nagykovácsi üdülőövezetének számító területet gyors autóbuszjárat (T3-as busz) is érintette.
Híres emberek
- Navratil Ákos 1929-ben súlyos vadbalesetet szenvedett a község területén (akkor még Nagykovácsihoz tartozó útszakaszon), és a szerencsés megmeneküléséért hálából keresztet állíttatott a baleset helye közelében az országút mellé.
- A településen lakott élete utolsó éveiben Zenthe Ferenc.[10]
- A község lakója (és 2002-2006 között egyik önkormányzati képviselője) Vikidál Gyula.
Örkény István telefonfülkéje
2013 áprilisában, az Örkény István születésének százéves évfordulója kapcsán megrendezett egyéves programsorozat zárásaként a remeteszőlősi polgármesteri hivatal mellett felállítottak egy telefonfülkét az író emlékére. A fülke ajtaján Örkény életnagyságú portréja, egyik oldalán az életrajza, a másik oldalán pedig a Ballada a költészet hatalmáról című novellájának szövege látható. A fülkében található telefon kagylójának felemelésekor működésbe lép egy lejátszó egység, amely Örkény tizenöt egypercesének egyikét játssza le ismert színészek tolmácsolásában.[11]
Jegyzetek
- ↑ Remeteszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
- ↑ a b c Községünk (magyar nyelven). Remeteszőlős. (Hozzáférés: 2011. október 28.)
- ↑ [Toperczer Oszkár: Pesthidegkút – Helytörténeti barangolások a kezdetektől 1945-ig]
- ↑ –sand–: Új szomszédunk született. Sólyomszem, II. évf. 2. szám, 2003. február 10.
- ↑ Kisbér, Nagykovácsi szakad (magyar nyelven). HVG. (Hozzáférés: 2013. április 13.)[halott link]
- ↑ a b KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.: REMETESZŐLŐS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI / TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (magyar nyelven) (pdf). Remeteszőlős.hu, 2009. október 27. (Hozzáférés: 2013. április 13.)[halott link]
- ↑ Remeteszőlős Helységnévtár
- ↑ Borzák Tibor: Halhatatlanul (magyar nyelven). Szabad Föld, 2005. január 28. (Hozzáférés: 2013. április 13.)
- ↑ Vincze Barbara: Életre kelt Örkény István telefonfülkéje. Origo.hu. (Hozzáférés: 2013. április 13.)
További információk
- Hivatalos honlap (magyar)
- Remeteszőlős az utazom.com honlapján (magyar)
