Lenti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Vépi (vitalap | szerkesztései) 2014. december 5., 14:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (dátumpontosítás)
Lenti
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Lenti címere
Lenti címere		 Lenti zászlaja
Lenti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
KistérségLenti
Jogállásváros
PolgármesterHorváth László (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám8960
Körzethívószám92
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség7056 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség110,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület73,80 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′ 25″, k. h. 16° 32′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 25″, k. h. 16° 32′ 45″
Lenti (Zala vármegye)
Lenti
Lenti
Pozíció Zala vármegye térképén
Lenti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lenti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lenti (horvátul: Lentiba[3]) város Zala megyében, a Lenti kistérség székhelye. A Kerka folyó mellett fekszik a megye nyugati részén, közel a szlovén határhoz.

Története

A város területén fellelhető legkorábbi nyomok a római korból valók. Valószínűleg lakott település is volt itt, amelyet a Borostyánút közelsége is bizonyít.

Lenti első említése 1237-ből való még Nemith néven. A település mellett azonban jóval nagyobb jelentőséggel bírt a település határában a 13. század elején elkészült mocsárvár, amely a Kerka árterében szigetekre épült, és nehezen bevehetőnek számított. IV. Béla a környéket elvette addigi birtokosától, Buzádtól. 1275-ben már mint királyi vadászfalu ismeretes. 1343-ban Nagy Lajos király Lendvai Miklósnak adományozta a várat a faluval együtt. Halála után a birtok hosszú időre a Bánffyak birtokába került.

1381-ben mezővárosi rangot kapott a település. Ekkortájt ismeretes Lenti tagozódása a vár körüli Belső-Lentire és a tőle nyugatra lévő Külső-Lentire. Lenti vára a törökök által többször ostrom alá került, ám elfoglalni nem sikerült, viszont ez idő tájt az alsó települések nagymértékben elnéptelenedtek.

1768-ban Esterházyak egy földesúri rendelkezéssel eltörölték a város privilégiumait, így fejlődése jó időre megtorpant. 1770-ben épült az elemi iskolája. Ekkor Lenti lélekszáma 567 fő volt.

1890-ben készült el a Zalaegerszeg–Lenti–Csáktornya vasútvonal, amely komoly gazdasági fellendülést hozott a településnek. Az első világháború során a kevert nemzetiségű településen komoly ellentét alakult ki a magyarok és a horvátok között. A trianoni békeszerződés során meghúzott új határ közvetlen Lenti közelében húzódott, amely egyben azt is jelentette, hogy az alsólendvai járásszékhely is a határon túlra, a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz került, így a térség irányításának feladata Lentire hárult. 1925-től járásszékhely lett, aminek azonban megfelelő intézményrendszer hiányában egészen 1950-ig nem tudott jól eleget tenni.

Az 1920-as években indult meg az iparosodás Lentin. 1922-ben megalakult a Kerkavölgyi Faipari Rt. fűrészüzem, amely ekkor a térség legnagyobb vállalata volt. 1923-ban pótkávégyár is létesült itt. 1924-ben ipari iskola, 1928-ban óvoda, 1933-ban polgári, 1938-ban négytantermes katolikus iskola nyitotta meg kapuit a járásszékhelyen.

A második világháborút követően Lenti nem indult komolyabb fejlődésnek, egészen az 1960-as évekig, amikor is megyei határozat alapján Zala megye harmadik ipari központját kívánták itt létrehozni. Ekkor épültek a Zalaegerszegi Ruhagyár és az Erdőgazdaság Fűz- és Kosáripari Vállalat helyi üzemei. Szintén jelentős volt a térségben az olajipar, illetve az erdőgazdálkodás. 1961-től gimnázium is működik a településen, amely végül 1969-ben kapta meg a nagyközségi rangot. 1965-ben hozzácsatolták Mumort, 1977-ben Lentiszombathelyt. 1978. december 31-én városi rangot kapott a település, egyúttal még három községet (az 1941-ben Bárhely és Kerkaszentmihályfa egyesülésével keletkezett Bárszentmihályfát, továbbá Lentikápolnát és Máhomfát) is hozzácsatoltak.[4] A hozzácsatolt települések Lenti mai területének több mint ¾ részét teszik ki, népességük viszont csupán a város összes lakosságának egynegyedét.

A település életében komoly szerepet játszott az 1951-ben létrehozott Bottyán János Laktanya, amelyben harckocsizó és lövészegységek állomásoztak. A laktanyában dolgozók és családjaik kiszolgálására a városban infrasrukturális fejlesztések kezdődtek és lakótelepek épültek. Az utolsó alakulat a MH 26. Bottyán János Gépesített Lövészdandár 1997-es felszámolásával lezárult egy fejezet a város történetében. [5]

Lenti gazdasági életében jelentős visszaesést okozott a rendszerváltás időszakában a laktanya bezárása, illetve az olajipar fokozatos megszűnése. A város és a kistérség számára a legfontosabb bevételi forrást napjainkban az erdőgazdálkodás mellett egyre nagyobb mértékben az idegenforgalom jelenti. A szlovén, osztrák és horvát határ közelsége komoly gazdasági lehetőségeket rejt: a határok jelképessé válása nyomán megélénkült a kereskedelmi és turisztikai tevékenység a térségben.

Közlekedés

Vasút

A településen vezet keresztül a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonala, amelyen elsősorban elővárosi szerelvények közlekednek. Lenti továbbá az ágas-bogas keskeny nyomtávú Csömödéri Állami Erdei Vasút egyik végállomása, amelyen a város és Kistolmács között van rendszeres személyszállítás.

Közút

Lenti a 75-ös másodrendű főút mellett fekszik, így jó összeköttetésben áll Budapesttel, a Balaton vidékével, Zalaegerszeggel, valamint Szlovéniával. A város egyben közúti csomópont is, így innen indulnak a környező településre induló mellékutak is. A városban autóbusz-pályaudvart működtet a Zala Volán Rt., ahonnan a környező településekre, Zalaegerszegre, Nagykanizsára és Budapestre járnak járatok.

Nevezetességek

  • Szent Mihály katolikus templom
  • Lenti vár
  • Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark

A település híres szülöttei

Testvérvárosok

Sport

A város futballcsapata a 80-as években a nemzeti bajnokság második vonalában volt, s olykor gyakran több ezer néző előtt játszott rangadókat Lenti város és kerülete, Kápolna futballcsapata. 2009 óta a megyei első osztályban szerepel a gárda, legjobb helyezése 2013-ban volt (2.).[7] A település futballcsapatának utánpótlásképzése az egyik legjobb a hasonló Zala megyei települések közül, a Lenti TE több volt játékosa játszott az NB I-ben szereplő Zalaegerszegi TE-nél. Lenti városa három nagyobb labdarúgó tornának is helyet ad: Kerka Kupa, Sporttigris Kupa és a Lenti Teremtorna.

Képgaléria

Jegyzetek

  1. ↑ Lenti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. ↑ Lenti története a KSH online helységnévtárában
  5. ↑ https://www.kozterkep.hu/~/15440/magyar_honvedseg_26_bottyan_janos_gepesitett_loveszdandar_emlekmuve_lenti_1997.html
  6. ↑ Eredeti nevén Molnár Imre
  7. ↑ http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/265/bajnoki-mult

Külső hivatkozások

Commons:Category:Lenti
A Wikimédia Commons tartalmaz Lenti témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

¼

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lenti&oldid=15382333”