Ugrás a tartalomhoz

Juta (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Juta (egyértelműsítő lap).
Juta
A római katolikus templom Pietà-szoborral
A római katolikus templom Pietà-szoborral
Juta címere
Juta címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterMajor János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7431
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség1096 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség58,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,23 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 24′ 22″, k. h. 17° 44′ 11″46.406190°N 17.736400°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 22″, k. h. 17° 44′ 11″46.406190°N 17.736400°E
Juta (Somogy vármegye)
Juta
Juta
Pozíció Somogy vármegye térképén
Juta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Juta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Juta község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kaposvártól 7 kilométerre északnyugatra fekszik. Központján a Kaposvár-Fonyód közti 6701-es út halad keresztül, Hetes-Mezőcsokonya(-Pusztakovácsi) felé a 6703-as út indul ki innen, Kaposfüred és a 67-es főút felől pedig a 6709-es út vezet a településre. Határszélét délkeleten érinti még a 61-es főút is.

Lankás dombok veszik körül, a határ szántóföldjeit északon tölgyes, nyugaton többnyire akácerdő tarkítja. Az erdők 171 hektáron terülnek el, a mezőgazdasági termőterület 1560 hektáros. A községet a jutai vízfolyás szeli ketté.

Története

[szerkesztés]

A falu valószínűleg már a honfoglalás korától lakott, bár az első okleveles adat 1284-ből származik. Árpád és nemzetsége szálláshelye lehetett. Árpád egyik fiáról, Jutasról kapta a község a nevét. 1284-ben még pusztaként szerepel, de az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint már plébániája is volt. 1446-ban a Marczali családot iktatták a helység birtokába. 1481-ben egyházi tulajdon volt, részesedést kaptak belőle a pálosok.

1715-ben a gróf Batthyány családé lett, birtokaikat 1849-ben lefoglalták, és a császári kincstár kezelésébe kerültek. Gróf Ráday Gedeon, majd leszármazottai birtokolták a település nagy részét.

A II. világháború idején nem voltak harcok a községben, s utána sem következett kitelepítés. 1969-ben Juta Hetes társközsége lett, összevonták a szövetkezeteket és körzetesítették az iskolát. Az 1990. évi helyhatósági választásokat követően lett újra önálló a település.

A község 2000. évben avatta zászlaját és címerét. A község címere: a fehér pajzsfő a veres oroszlánokkal az Árpád-ház korai címeréből vett elem, kék pajzsfőben a sziklán fészkelő pelikán a Batthyány család címeréből való, emlékeztetve arra a történelmi tényre, hogy a család jutai birtokait 1848-49-es szabadságharc után az önkényuralmi rendszer elkobozta.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szabó Tibor (független)[3]
  • 1994–1998: Szabó Tibor (független)[4]
  • 1998–2002: Szabó Tibor (Fidesz)[5]
  • 2002–2006: Szabó Tibor (független)[6]
  • 2006–2010: Hivatal Nándorné (független)[7]
  • 2010–2014: Hivatal Nándorné (független)[8]
  • 2014–2019: Major János (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Major János (Fidesz)[10]
  • 2024– : Major János (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1195
1178
1146
1129
1126
1113
1096
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 3,4%, evangélikus 1,2%, felekezet nélküli 16,7% (21,3% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 1,2% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,2% románnak, 0,1% örménynek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,1% volt római katolikus, 3,5% református, 2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 17,3% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A község műemléki védettségű katolikus temploma 1782-ben épült késő barokk stílusban.

A település neves személyisége Nagy István tanító, jegyző és kántor, aki az 1848-49-es szabadságharc idején toborzásokat szervezett. Tiszteletére 1978-ban, kivégzésének feltételezett helyén, a temetőben a lakosság emlékművet állított, 1996-ban az iskola az ő nevét vette fel és utcát is neveztek el róla.

A templomkertben található az I. és a II. világháborús emlékmű: „Akiért a harang nem szólt!”, őrzi azon jutaiak nevét, akik a háború áldozatai voltak.

Emlékpark és emlékoszlop a millennium tiszteletére (avatása 2001. augusztus 11-én volt).

Eseménynaptár

[szerkesztés]

Minden évben a június 13-át követő első vasárnap Antal-napi búcsút, augusztus utolsó szombatján falunapot tartanak a településen.[13]

Alapítványok, civil szervezetek

[szerkesztés]
  • Sportegyesület
  • Juta Lakóinak Egészséges Életmódjáért Közalapítvány
  • Hagyományőrző és Nyugdíjas Klub
  • Jutai Ifjúságért Kulturális Egyesület (JIKK)
  • Jutai Sporthorgász Egyesület

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  5. ↑ Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  6. ↑ Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. ↑ Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. ↑ Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  9. ↑ Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  10. ↑ Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.)
  11. ↑ Juta Helységnévtár
  12. ↑ Juta Helységnévtár
  13. ↑ Felhőtlenül szórakoztak kicsik és nagyok a jutai falunapon Archiválva 2020. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben 2018. 08. 27.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Juta_(település)&oldid=27564864”