Jobbik Magyarországért Mozgalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Jobbik szócikkből átirányítva)
Jobbik Magyarországért Mozgalom

Jobbik.jpg
Mottó: A jövőt nem lehet megállítani!
Adatok
Elnök Vona Gábor
Alelnök Apáti István
Novák Előd
Sneider Tamás
Szávay István
Volner János
Z. Kárpát Dániel[1]
Frakcióvezető Vona Gábor

Alapítva 2003. október 24.
Székház Budapest, XI. kerület, Villányi út 20/A
Ifjúsági tagozat Jobbik Ifjúsági Tagozat
Pártújság Barikád (2009–)
Hazai Pálya (2011–)
Tagok száma kb. 13 000[3] (2011)

Ideológia nemzeti radikalizmus
anticionizmus
euroszkepticizmus
nacionalizmus[2]
antiglobalizmus
antikommunizmus
Politikai elhelyezkedés jobboldal
Parlamenti jelenlét 2010
Nemzetközi szövetségek Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége
EP-frakció független
Hivatalos színei piros-ezüst

Magyarország politikai élete
Weboldala

A Jobbik Magyarországért Mozgalom (röviden Jobbik) egy radikális jobboldali párt Magyarországon. Elődje az 1999-ben alakult, főként egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik), mely 2003-ban alakult párttá. Céljaként a „rendszerváltozás befejezését" és az eddiginél igazságosabb társadalom megteremtését tűzte ki. A Jobbik Magyarországért Mozgalom magát értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális nemzeti és keresztény pártként definiálja. A MIÉP háttérbe szorulását követően a magyar radikális jobboldal legismertebb alakulatává vált.

A 2009-es európai parlamenti választáson közel 15%-kal a harmadik helyre futott be, nem sokkal lemaradva az MSZP mögött. 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a 3. legtöbb szavazatot kapott párt lett, így bekerült az Országgyűlésbe. Jelenleg ellenzékben politizál. A 2011 végén a közvélemény-kutatások szerint a második legnépszerűbb párt és a legnépszerűbb ellenzéki párt volt,[4][5][6] elnöke, Vona Gábor pedig a legnépszerűbb frakcióvezető.[7]

Önmeghatározása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Választási reklám Gyöngyösön - 2014

Alapító nyilatkozata szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom célja a rendszerváltozás befejezése, a jelenleginél igazságosabb társadalom megteremtése”. Önmeghatározása szerint „értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény párt, mely programjával a nemzet egészét kívánja képviselni”. Büszkén felvállalják a nacionalizmust, de elutasítják, hogy soviniszták lennének.[2] A politikában ellenfélnek tekintik az MSZP-t, a szerintük szélsőségesen liberális SZDSZ-t, valamint éles kritikát fogalmaznak meg a szerintük liberális gyökerű, polgári Fidesszel szemben is. Vona Gábor elnökké választása után a Jobbik békés egymás mellett élést hirdetett minden jobboldali párttal, ezért a Fidesszel szembeni fenntartásai is mérséklődtek, azonban a Jobbik támogatottságának erősödésével a Fidesz támadásai mind gyakoribbá váltak.

A párt 2012-es évadnyitó rendezvényén, Vona Gábor beszédében kijelentette, hogy ’nem kommunisták, nem fasiszták, nem nemzetiszocialisták, de demokraták sem’. ’A Jobbik szellemi centruma nem az osztályhatalom, nem az államhatalom és nem a faji alapokon nyugvó hatalom, de nem is a pénz és a szellemi tőke. Nem tagjai annak a demokrata eszmeiségnek, amellyé az mára züllött.’[8] Vona szembe helyezte pártját a „materialista, ultraliberális” eszmeiséggel és hozzátette, hogy ezzel „a nemzet-, ember- és istenellenes rendszerrel” nem fognak kompromisszumot kötni.[9]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jobboldali Ifjúsági Közösség és a Jobbik megalapítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pongrátz Gergely ’56-os veterán, a Jobbik egyik alapítója

A Jobbik Magyarországért Mozgalom elődszervezete az 1999-ben alakult Jobboldali Ifjúsági Közösség volt, melyet egyetemisták és főiskolások alapítottak, s célja a nemzeti gondolkodású ifjúság összefogása volt. Az „elbukott” 2002-es országgyűlési választás után több neves közéleti személy (Wittner Mária, Pongrátz Gergely, Tóth Gy. László, Lovas István, Usztics Mátyás) kérésére a Jobboldali Ifjúsági Közösség 2003. október 24-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevet felvéve párttá alakult. Fő céljuk az volt, hogy a MIÉP bomlásával és háttérbe szorulásával reális alternatívát nyújtsanak a radikális jobboldali szavazóknak.[10]

Szövetségesek keresése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az új párt ismertségét eleinte figyelemfelkeltő akciókkal igyekezett növelni. Első ilyen lépésük a 2003 karácsonyára meghirdetett országos keresztállítás volt, amivel a párt bejelentése szerint az ünnep eredeti keresztény mondanivalójára kívánta felhívni a figyelmet,[11] s amely akciót azóta is minden évben megrendeznek, egyre több település részvételével. A vallási szimbólumok politikai használata körüli és a köztérhasználatot érintő jogi vita[12] mellett egyházi személytől bírálatokat kaptak a keresztény szimbolika húsvéti és karácsonyi elemeinek felcseréléséért. A párt mindezt azzal indokolta, hogy Jézus megtestesülése és megváltó szenvedése nem választható szét egymástól. Azért jött el közénk, hogy életét a kereszten szeretetből elveszítse. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök is részt vett a keresztszentelésekben.[13]

A 2004-es európai parlamenti választáson nem indultak az ország szerintük elhamarkodott EU-csatlakozása elleni tiltakozásul. A Jobbik támogatja a konföderális jellegű gazdasági együttműködést az európai országok között, viszont élesen ellenzi azt a globalista jellegű politikát, mely az egyes tagországok önállóságának és sajátos nemzeti arculatának fokozatos elvesztését.[forrás?]

2006-ban letakarták Ságvári Endre Budapest II. kerületében található emléktábláját.[14] Augusztusban a Jobbik elindította első pártújságját, a Magyar Mércét (2009-ig jelent meg), decemberben pedig hivatalos színévé választotta a vörös-ezüst árpádsávokat és az árpádsávos zászlót ért kritikák miatt „felvilágosító kampányt” hirdetett annak „rehabilitálására”, abból a célból, hogy az árpádsávos zászló a Kárpát-medencei magyarság közös jelképe legyen.[15]

A 2006-os országgyűlési választásra, a MIÉP-pel MIÉP – Jobbik a Harmadik Út néven hozott létre választási szövetséget. A cél a radikális jobboldali erők összefogása volt, mivel a MIÉP az önálló induláshoz már, a Jobbik pedig még túl gyenge volt. Ennek ellenére a választáson a pártszövetség nem érte el a bejutási küszöböt, így az együttműködés nem folytatódott.[forrás?]

A párt részt vett a 2006 őszi Kossuth téri tüntetésekben, amelyeknek egyik vezéralakja, Molnár Tamás korábban a Jobbik alelnöke is volt.[forrás?]

A Jobbik központi irodája
(Budapest, XI. ker. Villányi út 20/A)

2007-ben a párt nyilvánosságra hozta Bethlen Gáborról elnevezett programját, amely szerint Magyarországot az 1944-es német megszállással térítették le a jogfolytonosság útjáról, ezért az azóta fennálló „alkotmányossági válság” megoldására a Szent Korona-tanra épülő alkotmány visszaállítása szükséges. A program egyebek mellett követeli a stratégiai fontosságú ágazatok államosítását, a privatizáció felülvizsgálatát, a „társadalmi asszimilációra nem alkalmas csoportok tömeges bevándorlásának megállítását”, az egyházi esküvő állami anyakönyveztetését, kötelező erkölcs- vagy hittanoktatást az általános és középiskolákban, az árpádsávos zászló össznemzeti jelképpé nyilvánítását, a rendőrségen belül szervezeti egységet a „cigánybűnözés” megállítására.[16]

A Jobbik nevéhez fűződik a rendőrség által a rendszerváltás előtt is használt cigánybűnözés fogalmának felelevenítése is, melynek kapcsán létrehozták a (később megszűnt) ciganybunozes.com oldalt. A Magyar Gárda is több településen vonult fel a cigánybűnözés problémájára hívva fel a figyelmet.[17] A fogalom használata heves politikai vitákat váltott ki. Az Országos Cigány Önkormányzat 2007 februárjában néhány fő részvételével tüntetést tartott a párt székháza előtt a szerintük „a magyarországi cigány közösség méltóságát sértő, gyűlöletkeltésre, uszításra, közösség elleni izgatásra” alkalmas oldal ellen.[18]

2008-ban a Jobbik Csengey Dénesről elnevezett könyvtárat hozott létre Budapesten, ahol a megnyitó beszédet Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, prof. Dr. Kiszely István antropológus, az Atilla Király Népfőiskola főigazgatója, és Vona Gábor, a Jobbik elnöke mondta.

Erősödés és választási sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008. szeptember 2-án Vona Gábor, Morvai Krisztina és Balczó Zoltán bejelentette, hogy a párt 2009-es európai parlamenti listáját Morvai Krisztina vezeti majd.[19]

2009. január 11-én Gegesy Ferenc SZDSZ-es országgyűlési képviselő lemondása miatt időközi parlamenti választást tartottak Budapesten, a IX. kerületben. A Jobbik részéről Szegedi Csanád alelnök indult képviselőjelöltként, a választási bizottságba Novák Elődöt delegálták. A választás a kopogtatócédula-gyűjtés körüli visszaélések miatt országos figyelmet kapott. Novák Előd vizsgálatot indított a kopogtatócédulák eredetiségét illetően, melynek során kiderült, hogy a Magyar Szociális Zöld Párt, a Magyar Demokrata Fórum és a MIÉP leadott céduláinak nagy része hamisítvány. Az érintett jelöltek indulását a választási bizottság nem engedélyezte.[20]

Az első fordulóban a Jobbik jelöltje a harmadik helyet szerezte meg 8,5%-kal, azonban az alacsony részvétel miatt az eredmény érvénytelen lett.[21] A két hét múlva, 2009. január 25-én tartott második fordulóban Szegedi Csanád a szavazatok 7,7%-át szerezte meg, de a szavazatok száma tovább nőtt az első fordulós eredményhez képest. A választás kapcsán a Jobbik kommunikációjában igyekezett a választói felé azt hangsúlyozni, hogy az SZDSZ megelőzésével harmadik politikai erővé váltak és támogatottságuk meghaladta az 5%-os parlamenti küszöböt.[22] Ezután több időközi önkormányzati választáson is jó eredményt ért el (Tapolcán 7,06%[23] Ajkán 18,92%[24], Pécsett 10,1%[25])

Morvai Krisztina és Vona Gábor a 2009-es európai parlamenti választás előtti kampány idején

A 2009. június 7-i európai parlamenti választáson a Jobbik a közvélemény-kutatásokat mintegy háromszorosan felülmúlva 14,77%-ot ért el, ráadásul 7 megyében még az MSZP-t is megelőzték. Az „új erő” ezzel 3 képviselőt (Morvai Krisztina, Balczó Zoltán, Szegedi Csanád) küldhetett az Európai Parlamentbe. A párt a választás eredményét óriási sikerként élte meg, s erre hivatkozva kommunikációja központi részévé tette a „Harmadik Erő” kifejezést.

2009. június 14-én a Jobbik együttműködésről egyeztetett Szegeden a Magyar Gárda szervezettel, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, valamint a radikális jobboldal két emblematikus figurájával: Toroczkai Lászlóval és Budaházy Györggyel.[26] Az együttműködés ellenére szervezetek között komoly nézeteltérések vannak abban, hogy a jelenlegi helyzetet az utcán vagy a parlamenten belül kell-e megoldani. A Jobbik demokratikus pártként értelemszerűen az alkotmány adta keretek közt szeretne javítani.

2009. október 9-én Szabó Gábor választmányi elnök vezetésével megalakult a Jobbik Országos Választmánya, és ezzel a párt belső intézményrendszere teljesen kiépült. Megválasztották a választmány alelnökeit is Farkas Gergely, Ferenczi Gábor, Korondi Miklós és Samu Tamás Gergő személyében.[27]

A Jobbik 2010. január 16-án a parlamentbe jutásra esélyes pártok közül elsőként mutatta be programját, melynek a „Radikális változás” címet adta. A program a Jobbik eddigi célkitűzésein, programpontjain túlmenően (cigánybűnözés, államadósság, multinacionális cégek túlzott támogatása) kiemelt figyelmet fordít a „politikusbűnözés” visszaszorításának fontosságára. Fellép például a politikusi álláshalmozás ellen, melynek tilalmát saját alapszabályában is rögzítette, továbbá a közbiztonság erősítése mellett, a devizahitelesek helyzetének javítása érdekében is. [28]

Az országgyűlésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2010-es országgyűlési választáson listán 16,67%-ot szereztek, ezzel befutva a 3. helyre, alig 3%-kal lemaradva a második MSZP-től. A Parlamentbe ezzel összesen 47 képviselőt küldtek. A Jobbik támogatta Molnár Oszkár független jelöltet, aki bejutott a parlamentbe. Képviselőcsoportjuk Sopronban tartott alakulóülése során, Vona Gábort, a párt elnökét választották frakcióvezetővé is, Balczó Zoltánt pedig az Országgyűlés alelnöki posztjára jelölték. Ezzel Balczó leköszönt EP-képviselői tisztségéről, átadva azt Kovács Bélának, aki a Jobbik külügyi kabinetjét vezette.

2011 októberében a Tárki közlése szerint a Jobbik megduplázta biztos szavazóinak számát az év során.[29] 2011 év végére a közvélemény-kutatások alapján a második legnépszerűbb párttá és egyben a legnépszerűbb ellenzéki párttá vált, utolérve vagy meg is előzve az MSZP-t [4][5][6], elnöke, Vona Gábor pedig a legnépszerűbb frakcióvezető lett.[7]

2012 januárjában három törvény módosítását követelő brüsszeli ultimátumot a Jobbik Magyarország szuverenitásának súlyos megsértésének vélte[30], tiltakozásképp január 14-én EU-ellenes demonstrációt tartottak, amelyen az Európai Unió zászlaját is elégették[31]. A 2012. május 13-ai kormányellenes tüntetést Vona Gábor a Magyar Élet Menetének nevezte[32], s az ezt követő hónapokban több városban, köztük Veszprémben és Székesfehérváron is tartottak meneteket.[33] 2012 nyarán a személye körül kialakult botrányok (különösen egy korrupciógyanús hangfelvétel) nyomán kilépett a pártból Szegedi Csanád, majd röviddel azután testvére, Szegedi Márton is. 2012. szeptember 28-án vonulásos tüntetéssel demonstrált a párt az elszámoltatásért és a kommunista luxusnyugdíjak megvonásáért az 1956 utáni megtorlásokat irányító Biszku Béla volt belügyminiszter és a Mansfeld Péterre is halálos ítéletet kérő Mátsik György ügyész háza előtt. A menetben több ezren vettek részt.[34] A Magyar Élet Menete 2012 októberében az Avason, majd novemberben Zalaegerszegen folytatódott. November 21-én a Jobbik az izraeli Felhőoszlop hadművelet ellen és a palesztin áldozatok mellett tüntetést szervezett a budapesti izraeli nagykövetség elé. Az eseményen részt vett több nemzeti radikális szervezet mellett a Magyarországon Élő Palesztinok Egyesülete is.[35]

2013-ban a Magyar Élet Menete Konyáron, Ózdon, majd Szarvason folytatódott. Februárban, a Jobbik évértékelő rendezvényén jelentette be Vona Gábor a Magyar Tavasz Mozgalom létrejöttét, melynek célja a nemzeti érzelmű fiatal értelmiség összefogása és a Hallgatói Hálózat balliberális véleménymonopóliumának megszüntetése.[36]

Jobbik Nagygyűlés a Köröndön - 2014. március 15.

2014-ben az országgyűlési választáson a párt a szavazatok 20,3 %-át szerezte meg, ezzel 23 képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe.[37] Az európai uniós választáson közel 15 %-ot ért el, így három képviselőt, Morvai Kisztinát, Balczó Zoltánt és Kovács Bélát delegálhatta az EP-be.[38] Az önkormányzati választáson 14 településen győzött a Jobbik jelöltje,[39] köztük Ózdon, Tapolcán, Tiszavasváriban és Devecserben, de emellett több tucat településen választottak jobbikos támogatottságú polgármestert. Az Ózdon és Recsken megismételt választást ismét a jobbikos jelöltek nyerték. Az Ózdon kiemelkedő sikert elérő Janiczak Dávid győzelmét Vona Gábor a 2018-as választás első győzelmének nevezte.[40][41]

Politikája, ideológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Gárda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gárda jelképe, Imre király oroszlános-Árpád-sávos címerpajzsa, amely az egyenruhákon is szerepelt

2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda nevű szervezetet,[42] mely alapító nyilatkozata szerint „része vagy gerince” kíván lenni a Bethlen Gábor-program szerint felállítandó nemzetőrségnek, és – szociális és karitatív missziók támogatása és szervezése, illetve a katasztrófaelhárítás és polgárvédelem mellett – a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni.[43] A gárda megalakulását heves politikai viták kísérték.

2008. március 10-én kilépett a Jobbikból Kovács Dávid, a párt alapító elnöke, Nagy Ervin, a választmányi elnök és Fári Márton, a párt etikai bizottságának volt elnöke. Kilépésük okául a Magyar Gárdát jelölték meg, nyilatkozatuk szerint „a Jobbik szétválaszthatatlanul egybemosódott a Gárdával, felelősséget vállalva valamiért, amit hosszú távon valójában irányítani nem képes”.[44][45] A párt szerint a kilépett tagok Magyar Gárdával kapcsolatos megnyilatkozása csak kifogás, amely számos téves információn alapul. A három volt tag más okok miatt már egy éve inaktív volt.[46]

A bíróság 2009. július 2-án jogerősen oszlatta fel a Magyar Gárdát.

A Jobbik elnökei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név hivatal kezdete hivatal vége
A Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökei
Kovács Dávid 2003. október 24. 2006. november
Vona Gábor 2006. november Hivatalban

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jobbik Külügyi Bizottságának küldöttsége 2008. május 16-án Londonban találkozott[47] Nick Griffinnel, a Brit Nemzeti Párt elnökével, akivel a két párt közötti együttműködésről és az európai parlamenti választásról tárgyaltak.

A 2009-es európai parlamenti választáson az ismert emberjogi aktivistát, Morvai Krisztinát, illetve Balczó Zoltánt küldte harcba az EP-helyekért. A Jobbik kampánynyitóját március 15-én tartotta Budapesten, a Deák téren.[48] Vona Gábor, a párt elnöke a NEWS osztrák hírmagazinnak nyilatkozva elképzelhetőnek tartotta, hogy „keresni fogják a kapcsolatot az Osztrák Szabadságpárt vezetésével az Európai Parlamentben, méghozzá egy olyan szövetség létrehozása céljából, amely bürokraták helyett erős nemzetállamok projektjévé alakítja át az Európai Uniót”.[49]

2009. október 24-én a Jobbik VI. kongresszusán a francia Nemzeti Front, az olasz Fiamma Tricolore, a belga Nemzeti Front, a svéd Nemzeti Demokraták, és a Jobbik részvételével megalakult a Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége[50]. Azóta már csatlakozott a Szövetséghez egy brit, spanyol, portugál és ukrán párt is.

A Jobbikot elszigeteltség jellemzi bizonyos nyugat-európai radikális pártok részéről. A „Mindannyian együtt Jeruzsálemért” cionista konferencia kapcsán Magyarországra látogató az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ), a Svájci Néppártot, az Igazi Finnek Mozgalmát, és a Geert Wilders vezette Holland Szabadságpártot képviselő politikusok elhatárolódtak a párttól.[51]

2012. október 20-21-én Héderváron tartott Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége tisztújító kongresszusának a Jobbik volt a házigazdája.[52] 2013. decemberében, Brüsszelben Kovács Bélát választották a Szövetség elnökévé.

2012-től minden év novemberében együtt emlékezik meg a Jobbik, a HVIM és a Horvát Tiszta Jogpárt (HČSP) a délszláv háború horvát és magyar áldozatairól Szentlászlón és Vukováron.[53]

A Jobbik 2013-tól egyre szorosabb kapcsolatot ápol a lengyel nemzeti radikális szervezetekkel, a Nemzeti Mozgalommal és az Összlengyel Ifjúsággal.[54][55]

Választási eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országgyűlési[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Választás Szavazatok száma
(I. forduló)
Szavazatok aránya
(I. forduló)
Szavazatok száma
(II. forduló)
Szavazatok aránya
(II. forduló)
Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
2006-os* 119 007 2,20% 231 0,007% Nincs Nincs nem jutott be
2010-es 855 436 16,67% 141 323 12,26% 47 12,18% ellenzék
2014-es[37] 1 020 476 20,30% Nem volt Nem volt 23 11,56% ellenzék

* a MIÉP-pel közös választási pártban, MIÉP – Jobbik a Harmadik Út néven, amihez 15 megyéből a Kisgazda szervezetek is csatlakoztak

Az Európai Parlamentben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jobbik a 2004-es európai parlamenti választáson Magyarország szerinte elhamarkodott európai uniós csatlakozása elleni tiltakozása jeléül nem indult. A soron következő, 2009-es választáson azonban már igen, ahol majdnem 15%-os eredményével a harmadik helyen végzett, messze megelőzte a parlamenti párt MDF-et és SZDSZ-t mindössze 2,6 százalékponttal kevesebb szavazatot szerezve, mint a regnáló kormánypárt, az MSZP. A Jobbik 3 képviselőt (Morvai Kisztina, Balczó Zoltán, Szegedi Csanád; 2010-től Balczó Zoltánt Kovács Béla váltotta) küldhetett az Európai Parlamentbe. A párt nem lépett be egyetlen frakcióba sem, így három képviselője függetlenként kezdett politizálni.[56] 2012-ben a párt egyik EP-képviselője, Szegedi Csanád kilépett a Jobbikból.[57] 2014-ben közel 15 %-ot ért el, így ismét három képviselőt, Morvai Kisztinát, Balczó Zoltánt és Kovács Bélát delegálhatta az EP-be.

Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport Európai parlamenti alcsoport
2004-es nem indult Nincs Nincs Nincsen Nincsen
2009-es 427 773 14,77% 3 Függetlenek Függetlenek
2014-es 340 287 14,67% 3 Függetlenek Függetlenek

Önkormányzati[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jobbikos polgármesterrel rendelkező települések:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vezetőink bemutatása – Országos elnökség. Jobbik.hu. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  2. ^ a b „A Jobbik nacionalista, de nem erőszakos” – Robert Hodgson interjúja Vona Gáborral. barikád.hu, 2007. szeptember 19. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  3. Nem pártoljuk a párttagságot – 102 ezer tag a parlamenti pártokban. hirado.hu, 2011. május 14. (Hozzáférés: 2013. november 14.)
  4. ^ a b Nézőpont: Második a Jobbik. mandiner.hu, 2011. november 16. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  5. ^ a b Második a Jobbik. policity.eu, 2011. november 16. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  6. ^ a b A Nézőpont szerint a Jobbik a második legnépszerűbb párt. Origo, 2011. november 16. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  7. ^ a b Szonda Ipsos: Vona Gábor a legnépszerűbb frakcióvezető. barikád.hu, 2012. január 13. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  8. Vona: Nem vagyunk se fasiszták, se demokraták (magyar nyelven). mandiner.hu, 2012. január 28. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  9. Vona: Nem vagyunk demokraták (magyar nyelven). origo, 2012. január 28. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  10. Miért alakult meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom-párt. zuglo.jobbik.hu, 2008. június 1. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  11. Keresztállítás országszerte. jobbik.hu, 2003. november 30. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  12. Adventi keresztesek. Hetek, VII. évfolyam, 50. szám, 2003. december 12. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  13. Furcsállják a karácsonyi keresztet. Magyar Hírlap, 2003. december 5. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  14. Eltüntettük Ságvári emléktábláját. jobbik.hu, 2006. március 8. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  15. Az árpádsávos zászló lehet az összmagyarság szimbóluma?. jobbik.hu, 2006. december 13. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  16. Bethlen Gábor Program, jobbik.hu
  17. A cigányok vérfertőzéséről értekezett, index, 2007. december 6.
  18. OCÖ elnökének levele valamennyi elektor részére, OCÖ, 2007. február 27.
  19. JobbikTV Különkiadás - Morvai Krisztina az EP listavezető, Jobbik TV, 2008. szeptember 2. (Youtube)
  20. Kizárták az MDF-et az időközi választásból index, 2008. december 12.
  21. Óriási fölény: Bácskai János nyerte az első fordulót + Videó, Magyar Nemzet Online, 2009. január 12.
  22. Harmadik erővé vált a Jobbik, szegedicsanad.hu, 2009. január 11.
  23. A tapolcai időközi önkormányzati választás összesítő jegyzőkönyve valasztas.hu, 2009. március 29.
  24. Az ajkai időközi önkormányzati választás összesítő jegyzőkönyve valasztas.hu, 2009. április 4.
  25. A pécsi időközi önkormányzati választás összesítő jegyzőkönyve valasztas.hu, 2009. május 10.
  26. Szegeden fogott össze a Jobbik Toroczkaiékkal, Délmagyar, 2009. június 14.
  27. Megalakult a Jobbik Országos Választmánya, jobbik.hu, 2009. október 9.
  28. Új alelnököket választott és Alapszabályt szigorított a Jobbik, jobbik.hu, 2009. október 26.
  29. Tárki: a Fidesz megfelezte, a Jobbik megduplázta. Cívishír, 2011. október 27. (Hozzáférés: 2013. január 26.)
  30. Vona: Ki kell lépnünk az Unióból – tüntetést szervez a Jobbik + Szegedi Csanád közleménye. Szent Korona Rádió, 2012. január 12. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  31. Uniós zászlót égetett a Jobbik. Index, 2012. január 12. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  32. A Magyar Élet Menetének nevezte Vona Gábor a Fidesz székházához való vonulást. Jobbik Komárom-Esztergom megye, 2012. május 13. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  33. Magyar Élet Menete: Maradjunk életben!. Napló Online, 2012. szeptember 8. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  34. Kommunista gyilkosokkal néz szembe a Jobbik. barikád.hu, 2012. szeptember 28. (Hozzáférés: 2012. szeptember 28.)
  35. Vona: a világ legnagyobb koncentrációs táborát működteti Izrael. barikád.hu, 2012. november 21. (Hozzáférés: 2012. november 26.)
  36. Magyar Tavasz Mozgalom, kik is ők valójában? (magyar nyelven). Szentkorona Rádió, 2013. február 17. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  37. ^ a b Eredmények a valasztas.hu oldalon
  38. Az Európai Parlamenti választás összesített eredménye
  39. Eredményhirdetés: Itt van a jobbikos települések listája (magyar nyelven). Deres.TV, 2014. október 13. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  40. Történelmi siker: kétharmaddal nyert a Jobbik Ózdon (magyar nyelven). Kuruc.info, 2014. november 9. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  41. Ózd és Recsk – a 2018-as választások első csatája (magyar nyelven). Mandiner, 2014. november 10. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  42. Rövid tájékoztató az Új Magyar Gárda Mozgalomról, magyargarda.hu, 2007. július 17.
  43. Alapító nyilatkozat és az Eskü szövege, magyargarda.hu, 2007. július 17.
  44. Lemondott a Jobbik három alapítója a Magyar Gárda miatt, index, 2008. március 10.
  45. Gárdát építenek párt helyett? - Jobbik-alapítók tiltakoznak, Népszabadság Online, 2008. március 11.
  46. A három kilépés ellenére a Jobbik egységes maradt, jobbik.hu, 2008. március 10.
  47. Jobbik-BNP összefogás, jobbik.hu, 2008. május 28.
  48. Március 15.: mindnyájunknak el kell menni!, Jobbik.hu, 2009. március 8.
  49. Kuruc.info: "Szövetségre lépne a Jobbik a Szabadság Párttal"
  50. A Jobbik részvételével megalakult az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége!, Barikád, 2009. október 24.
  51. http://atv.hu/cikk/20111030_elutasitjuk_a_jobbikot_radikalis_europai_politikusok_budapesten
  52. Héderváron választotta újra Gollnischt az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (magyar nyelven). barikád.hu, 2012. október 22. (Hozzáférés: 2012. október 22.)
  53. Ahol összefolyt a magyarok és horvátok kiontott vére (magyar nyelven). alfahír.hu, 2014. november 25. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  54. A Jobbik-nagygyűlés lengyel felszólalója: csak együtt győzhetünk! (magyar nyelven). alfahír.hu, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. november 13.)
  55. Megerősítette együttműködési megállapodását a Jobbik IT és az Összlengyel Ifjúság (magyar nyelven). nemzeti.net, 2013. november 13. (Hozzáférés: 2013. november 13.)
  56. Senkinek sem kell a Jobbik Brüsszelben, Hírszerző, 2009. július 9.
  57. http://index.hu/belfold/2012/07/30/jobbik_szegedi_adja_vissza_a_mandatumat/
  58. Ásotthalom települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  59. Bánokszentgyörgy települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  60. Békésszentandrás települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  61. Devecser települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  62. Gasztony települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  63. Hencida települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  64. Kemenessömjén települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  65. Kosd települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  66. Mátraballa települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  67. Monorierdő települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  68. Ózd települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  69. Recsk települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  70. Tapolca települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  71. Tiszavasvári települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  72. Törökszentmiklós települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  73. Tuzsér települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]