Jobbik Magyarországért Mozgalom

Jobbik Magyarországért Mozgalom
Adatok
Elnök	Vona Gábor
Alelnök	Balczó Zoltán Gyüre Csaba Murányi Levente Novák Előd Sneider Tamás Volner János
Frakcióvezető	Vona Gábor
Alapítva	2003. október 24.
Székház	Budapest, XI. kerület, Villányi út 20/A
Ifjúsági tagozat	Jobbik Ifjúsági Tagozat
Pártújság	Magyar Mérce (2006–2009) Barikád (2009–) Hazai Pálya (2011–)
Tagok száma	kb. 13 000 (2011)
Ideológia	nemzeti radikalizmus euroszkepticizmus nacionalizmus antiglobalizmus
Politikai elhelyezkedés	radikális jobboldal
Parlamenti jelenlét	2010-
Nemzetközi szövetségek	Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége
EP-frakció	független
Hivatalos színei	piros-ezüst
Magyarország politikai élete
Weboldala

A Jobbik Magyarországért Mozgalom (röviden Jobbik) egy radikális jobboldali párt Magyarországon. Elődje az 1999-ben alakult, főként egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik), mely 2003-ban alakult párttá. Céljaként a „rendszerváltozás befejezését" és az eddiginél igazságosabb társadalom megteremtését tűzte ki. A Jobbik Magyarországért Mozgalom magát értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális nemzeti és keresztény pártként definiálja. Programjukban a nemzet egészét kívánják képviselni. Elsődleges feladataként tűzi ki a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítását a hatalomból. A MIÉP háttérbe szorulását követően a magyar radikális jobboldal legismertebb alakulatává vált.

A 2009-es európai parlamenti választáson közel 15%-kal a harmadik helyre futott be, nem sokkal lemaradva az MSZP mögött. 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a 3. legtöbb szavazatot kapott párt lett, így bekerült az Országgyűlésbe. Jelenleg ellenzékben politizál. A 2011 végi közvélemény-kutatások alapján már a második legnépszerűbb párt és a legnépszerűbb ellenzéki párt, elnöke, Vona Gábor pedig a legnépszerűbb frakcióvezető.

Önmeghatározása

Alapító nyilatkozata szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom célja a „rendszerváltozás befejezése, a jelenleginél igazságosabb társadalom megteremtése”. Önmeghatározása szerint „értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény párt, mely programjával a nemzet egészét kívánja képviselni”. Büszkén felvállalják a nacionalizmust, de elutasítják, hogy soviniszták lennének. A politikában ellenfélnek tekintik az MSZP-t, a szerintük szélsőségesen liberális SZDSZ-t, valamint éles kritikát fogalmaznak meg a szerintük liberális gyökerű, polgári Fidesszel szemben is. Vona Gábor elnökké választása után a Jobbik békés egymás mellett élést hirdetett minden jobboldali párttal, ezért a Fidesszel szembeni fenntartásai is mérséklődtek, azonban a Jobbik támogatottságának erősödésével a Fidesz támadásai mind gyakoribbá váltak.

Története

A Jobboldali Ifjúsági Közösség és a Jobbik megalapítása

Pongrátz Gergely ’56-os veterán, a Jobbik egyik alapítója

A Jobbik Magyarországért Mozgalom elődszervezete az 1999-ben alakult Jobboldali Ifjúsági Közösség volt, melyet egyetemisták és főiskolások alapítottak, s célja a nemzeti gondolkodású ifjúság összefogása volt. Az „elbukott” 2002-es országgyűlési választás után több neves közéleti személy (Wittner Mária, Pongrátz Gergely, Tóth Gy. László, Lovas István, Usztics Mátyás) kérésére a Jobboldali Ifjúsági Közösség 2003. október 24-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevet felvéve párttá alakult. Fő céljuk az volt, hogy a MIÉP bomlásával és háttérbe szorulásával reális alternatívát nyújtsanak a radikális jobboldali szavazóknak.

Szövetségesek keresése

Az új párt ismertségét eleinte figyelemfelkeltő akciókkal igyekezett növelni. Első ilyen lépésük a 2003 karácsonyára meghirdetett országos keresztállítás volt, amivel a párt bejelentése szerint az ünnep eredeti keresztény mondanivalójára kívánta felhívni a figyelmet, s amely akciót azóta is minden évben megrendeznek, egyre több település részvételével. A vallási szimbólumok politikai használata körüli és a köztérhasználatot érintő jogi vita mellett egyházi személytől bírálatokat kaptak a keresztény szimbolika húsvéti és karácsonyi elemeinek felcseréléséért, másfelől Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök is részt vett a keresztszentelésben.

A 2004-es európai parlamenti választáson nem indultak az ország elhamarkodott EU-csatlakozása elleni tiltakozásul. A Jobbik támogatja a konföderális jellegű gazdasági együttműködést az európai országok között, viszont élesen ellenzi azt a globalista jellegű politikát, mely az egyes tagországok önállóságának és sajátos nemzeti arculatának fokozatos elvesztését.^[forrás?]

2006-ban letakarták Ságvári Endre Budapest II. kerületében található emléktábláját. Augusztusban a Jobbik elindította első pártújságját, a Magyar Mércét, decemberben pedig hivatalos színévé választotta a vörös-ezüst árpádsávokat, és az árpádsávos zászlót ért kritikák miatt „felvilágosító kampányt” hirdetett annak „rehabilitálására”, abból a célból, hogy az árpádsávos zászló a Kárpát-medencei magyarság közös jelképe legyen.

A 2006-os országgyűlési választásra, a MIÉP-pel MIÉP – Jobbik a Harmadik Út néven hozott létre választási szövetséget. A cél a radikális jobboldali erők összefogása volt, mivel a MIÉP az önálló induláshoz már, a Jobbik pedig még túl gyenge volt. Ennek ellenére a választáson a pártszövetség nem érte el a bejutási küszöböt, így az együttműködés nem folytatódott.^[forrás?]

A párt részt vett a 2006 őszi Kossuth téri tüntetésekben, amelyeknek egyik vezéralakja, Molnár Tamás korábban a Jobbik alelnöke is volt.^[forrás?]

A Jobbik központi irodája
(Budapest, XI. ker. Villányi út 20/A)

2007-ben a párt nyilvánosságra hozta Bethlen Gáborról elnevezett programját, amely szerint Magyarországot az 1944-es német megszállással térítették le a jogfolytonosság útjáról, ezért az azóta fennálló „alkotmányossági válság” megoldására a Szent Korona-tanra épülő alkotmány visszaállítása szükséges. A program egyebek mellett követeli a stratégiai fontosságú ágazatok államosítását, a privatizáció felülvizsgálatát, a „társadalmi asszimilációra nem alkalmas csoportok tömeges bevándorlásának megállítását”, az egyházi esküvő állami anyakönyveztetését, kötelező erkölcs- vagy hittanoktatást az általános és középiskolákban, az árpádsávos zászló össznemzeti jelképpé nyilvánítását, a rendőrségen belül szervezeti egységet a „cigánybűnözés” megállítására.

A Jobbik nevéhez fűződik a rendőrség által a rendszerváltás előtt is használt cigánybűnözés fogalmának felelevenítése is, melynek kapcsán létrehozták a (később megszűnt) ciganybunozes.com oldalt. A Magyar Gárda is több településen vonult fel a cigánybűnözés problémájára hívva fel a figyelmet. A fogalom használata heves politikai vitákat váltott ki. Az Országos Cigány Önkormányzat 2007 februárjában néhány fő részvételével tüntetést tartott a párt székháza előtt a szerintük „a magyarországi cigány közösség méltóságát sértő, gyűlöletkeltésre, uszításra, közösség elleni izgatásra” alkalmas oldal ellen.

2008-ban a Jobbik Csengey Dénesről elnevezett könyvtárat hozott létre Budapesten, ahol a megnyitó beszédet Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, prof. Dr. Kiszely István antropológus, az Atilla Király Népfőiskola főigazgatója, és Vona Gábor, a Jobbik elnöke mondta.

Erősödés és választási sikerek

2008. szeptember 2-án Vona Gábor, Morvai Krisztina és Balczó Zoltán bejelentette, hogy a párt 2009-es európai parlamenti listáját Morvai Krisztina vezeti majd.

2009. január 11-én Gegesy Ferenc SZDSZ-es országgyűlési képviselő lemondása miatt időközi parlamenti választást tartottak Budapesten, a IX. kerületben. A Jobbik részéről Szegedi Csanád alelnök indult képviselőjelöltként, a választási bizottságba Novák Elődöt delegálták. A választás a kopogtatócédula-gyűjtés körüli visszaélések miatt országos figyelmet kapott. Novák Előd vizsgálatot indított a kopogtatócédulák eredetiségét illetően, melynek során kiderült, hogy a Magyar Szociális Zöld Párt, a Magyar Demokrata Fórum és a MIÉP leadott céduláinak nagy része hamisítvány. Az érintett jelöltek indulását a választási bizottság nem engedélyezte.

Az első fordulóban a Jobbik jelöltje a harmadik helyet szerezte meg 8,5%-kal, azonban az alacsony részvétel miatt az eredmény érvénytelen lett. A két hét múlva, 2009. január 25-én tartott második fordulóban Szegedi Csanád a szavazatok 7,7%-át szerezte meg, de a szavazatok száma tovább nőtt az első fordulós eredményhez képest. A választás kapcsán a Jobbik kommunikációjában igyekezett a választói felé azt hangsúlyozni, hogy az SZDSZ megelőzésével harmadik politikai erővé váltak és támogatottságuk meghaladta az 5%-os parlamenti küszöböt. Ezután több időközi önkormányzati választáson is jó eredményt ért el (Tapolcán 7,06% Ajkán 18,92%, Pécsett 10,1%)

Morvai Krisztina és Vona Gábor a 2009-es európai parlamenti választás előtti kampány idején

A 2009. június 7-i európai parlamenti választáson a Jobbik a közvélemény-kutatásokat mintegy háromszorosan felülmúlva 14,77%-ot ért el, ráadásul 7 megyében még az MSZP-t is megelőzték. Az „új erő“ ezzel 3 képviselőt (Morvai Krisztina, Balczó Zoltán, Szegedi Csanád) küldhetett az Európai Parlamentbe. A párt a választás eredményét óriási sikerként élte meg, s erre hivatkozva kommunikációja központi részévé tette a „Harmadik Erő” kifejezést.

2009. június 14-én a Jobbik együttműködési szerződést írt alá Szegeden a Magyar Gárda szervezettel, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, valamint a radikális jobboldal két emblematikus figurájával: Toroczkai Lászlóval és Budaházy Györggyel. Az együttműködés ellenére szervezetek között komoly nézeteltérések vannak abban, hogy a jelenlegi helyzetet az utcán vagy a parlamenten belül kell-e megoldani. A Jobbik demokratikus pártként értelemszerűen az alkotmány adta keretek közt szeretne javítani.

2009. október 9-én Szabó Gábor választmányi elnök vezetésével megalakult a Jobbik Országos Választmánya, és ezzel a párt belső intézményrendszere teljesen kiépült. Megválasztották a választmány alelnökeit is Farkas Gergely, Ferenczi Gábor, Korondi Miklós és Samu Tamás Gergő személyében.

A Jobbik 2010. január 16-án a parlamentbe jutásra esélyes pártok közül elsőként mutatta be programját, melynek a „Radikális változás” címet adta. A program a Jobbik eddigi célkitűzésein, programpontjain túlmenően (cigánybűnözés, államadósság, multinacionális cégek túlzott támogatása) kiemelt figyelmet fordít a „politikusbűnözés” visszaszorításának fontosságára. Fellép például a politikusi álláshalmozás ellen, melynek tilalmát saját alapszabályában is rögzítette

Az országgyűlésben

A 2010-es országgyűlési választáson listán 16,67%-ot szereztek, ezzel befutva a 3. helyre, alig 3%-kal lemaradva a második MSZP-től. A Parlamentbe ezzel összesen 47 képviselőt küldtek. A Jobbik támogatta Molnár Oszkár független jelöltet, aki bejutott a parlamentbe. Képviselőcsoportjuk Sopronban tartott alakulóülése során, Vona Gábort, a párt elnökét választották frakcióvezetővé is, Balczó Zoltánt pedig az Országgyűlés alelnöki posztjára jelölték. Ezzel Balczó leköszönt EP-képviselői tisztségéről, átadva azt Kovács Bélának, aki a Jobbik külügyi kabinetjét vezeti.

2011 októberében a Tárki közlése szerint a Jobbik megduplázta biztos szavazóinak számát az év során. 2011 év végére a közvélemény-kutatások alapján a második legnépszerűbb párttá és egyben a legnépszerűbb ellenzéki párttá vált, utolérve vagy meg is előzve az MSZP-t , elnöke, Vona Gábor pedig a legnépszerűbb frakcióvezető lett.

2012 januárjában három törvény módosítását követelő brüsszeli ultimátumot a Jobbik Magyarország szuverenitásának súlyos megsértésének vélte, tiltakozásképp január 14-én EU-ellenes demonstrációt tartottak, amelyen az Európai Unió zászlaját is elégették. A 2012. május 13-ai kormányellenes tüntetést Vona Gábor a Magyar Élet Menetének nevezte, s az ezt követő hónapokban több városban, köztük Veszprémben és Székesfehérváron is tartottak meneteket. 2012 nyarán a személye körül kialakult botrányok nyomán kilépett a pártból Szegedi Csanád, majd röviddel azután testvére, Szegedi Márton is. 2012. szeptember 28-án vonulásos tüntetéssel demonstrált a párt az elszámoltatásért és a kommunista luxusnyugdíjak megvonásáért az 1956 utáni megtorlásokat irányító Biszku Béla volt belügyminiszter és a Mansfeld Péterre is halálos ítéletet kérő Mátsik György ügyész háza előtt. A menetben több ezren vettek részt. A Magyar Élet Menete 2012 októberében az Avason, majd novemberben Zalaegerszegen folytatódott. November 21-én a Jobbik az izraeli Felhőoszlop hadművelet ellen és a palesztin áldozatok mellett tüntetést szervezett a budapesti izraeli nagykövetség elé. Az eseményen részt vett több nemzeti radikális szervezet mellett a Magyarországon Élő Palesztinok Egyesülete is.

2013-ban a Magyar Élet Menete Konyáron, Ózdon, majd Szarvason folytatódott. Februárban, a Jobbik évadnyitó kongresszusán jelentette be Vona Gábor a Magyar Tavasz Mozgalom létrejöttét, melynek célja a nemzeti érzelmű fiatal értelmiség összefogása és a Hallgatói Hálózat balliberális véleménymonopóliumának megszüntetése.

A Magyar Gárda

A gárda jelképe, Imre király oroszlános-Árpád-sávos címerpajzsa, amely az egyenruhákon is szerepel

2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda nevű szervezetet, mely alapító nyilatkozata szerint „része vagy gerince” kíván lenni a Bethlen Gábor-program szerint felállítandó nemzetőrségnek, és – szociális és karitatív missziók támogatása és szervezése, illetve a katasztrófaelhárítás és polgárvédelem mellett – a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni. A gárda megalakulását heves politikai viták kísérték.

2008. március 10-én kilépett a Jobbikból Kovács Dávid, a párt alapító elnöke, Nagy Ervin, a választmányi elnök és Fári Márton, a párt etikai bizottságának volt elnöke. Kilépésük okául a Magyar Gárdát jelölték meg, nyilatkozatuk szerint „a Jobbik szétválaszthatatlanul egybemosódott a Gárdával, felelősséget vállalva valamiért, amit hosszú távon valójában irányítani nem képes”. A párt szerint a kilépett tagok Magyar Gárdával kapcsolatos megnyilatkozása csak kifogás, amely számos téves információn alapul. A három volt tag más okok miatt már egy éve inaktív volt

A bíróság 2009. július 2-án jogerősen oszlatta fel a Magyar Gárdát.

A Jobbik elnökei

Név	hivatal kezdete	hivatal vége
A Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökei
Kovács Dávid	2003. október 24.	2006. november
Vona Gábor	2006. november	Hivatalban

Nemzetközi kapcsolatok

A Jobbik Külügyi Bizottságának küldöttsége 2008. május 16-án Londonban találkozott Nick Griffinnel, a Brit Nemzeti Párt elnökével, akivel a két párt közötti együttműködésről és az európai parlamenti választásról tárgyaltak.

A 2009-es európai parlamenti választáson az ismert emberjogi aktivistát, Morvai Krisztinát, illetve Balczó Zoltánt küldte harcba az EP-helyekért. A Jobbik kampánynyitóját március 15-én tartotta Budapesten, a Deák téren. Vona Gábor a párt elnöke a NEWS osztrák hírmagazinnak nyilatkozva elképzelhetőnek tartotta, hogy „keresni fogják a kapcsolatot az Osztrák Szabadságpárt vezetésével az Európai Parlamentben, méghozzá egy olyan szövetség létrehozása céljából, amely bürokraták helyett erős nemzetállamok projektjévé alakítja át az Európai Uniót”.

2009. október 24-én a Jobbik VI. kongresszusán a francia Nemzeti Front, az olasz Fiamma Tricolore, a belga Nemzeti Front, a svéd Nemzeti Demokraták, és a Jobbik részvételével megalakult a Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége. Azóta már csatlakozott a Szövetséghez egy brit, spanyol, portugál és ukrán párt is. Csatlakozási szándékát jelezte a Heinz-Christian Strache fémjelezte Osztrák Szabadságpárt is.

A Jobbikot elszigeteltség jellemzi a nyugat-európai radikális pártok részéről^[forrás?]. A „Mindannyian együtt Jeruzsálemért” konferencia kapcsán Magyarországra látogató az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ), a Svájci Néppártot, az Igazi Finnek Mozgalmát, és a Geert Wilders vezette Holland Szabadságpártot képviselő politikusok elhatárolódtak a párttól.

2012. október 20-21-én Héderváron tartott Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége tisztújító kongresszusának a Jobbik volt a házigazdája.

Választási eredmények

Országgyűlési

Választás	Szavazatok száma (I. forduló)	Szavazatok aránya (I. forduló)	Szavazatok száma (II. forduló)	Szavazatok aránya (II. forduló)	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
2006-os*	119 007	2,20%	231	0,007%	—	—	nem jutott be
2010-es	855 436	16,67%	141 323	12,26%	47	12,18%	ellenzék

* a MIÉP-pel közös választási pártban, MIÉP – Jobbik a Harmadik Út néven, amihez 15 megyéből a Kisgazda szervezetek is csatlakoztak

Az Európai Parlamentben

A Jobbik a 2004-es európai parlamenti választáson Magyarország szerinte elhamarkodott európai uniós csatlakozása elleni tiltakozása jeléül nem indult. A soron következő, 2009-es választáson azonban már igen, ahol majdnem 15%-os eredményével a harmadik helyen végzett, messze megelőzte a parlamenti párt MDF-et és SZDSZ-t mindössze 2,6 százalékponttal kevesebb szavazatot szerezve, mint a regnáló kormánypárt, az MSZP. A Jobbik 3 képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe. A párt nem lépett be egyetlen frakcióba sem, így három képviselője függetlenként kezdett politizálni. 2012-ben a párt egyik EP-képviselője, Szegedi Csanád kilépett a Jobbikból.

Választás	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Mandátumok száma	Európai parlamenti csoport	Európai parlamenti alcsoport
2004-es	nem indult	—	—	—	—
2009-es	427 773	14,77%	3	Függetlenek	Függetlenek

Megjegyzés

• Lásd még: Magyar választási rendszer

Önkormányzati

Jobbikos polgármesterrel rendelkező települések:

• Tiszavasvári - Fülöp Erik (2010–, 2012-ben újraválasztva)
• Hencida - Szémán László (2010–)
• Hegyháthodász - Dervalics Roland (2010–)
• Gyöngyöspata - Juhász Oszkár (2011–)
• Kosd – Kurdi Ferenc (2012–)
• Békésszentandrás - Sinka Imre (2010–, 2012-től a Jobbik színeiben)
• Kemenessömjén - Kurucz Attila (2007–, 2012-től a Jobbik színeiben)

Források

• Koltai Gábor: "Adjatok egy jobbik világot" - Beszélgetések a Jobbik Magyarországért Mozgalomról, Szabad Tér Kiadó, Budapest, 2003, ISBN 963-214-060-5

További információk

• Hivatalos honlap
• Facebook oldala
• Alapszervezeti hírgyűjtő RSS csatornával
• Magyar gárda
• Nemzeti egyletek
• Szemenyei-Kiss Tamás: Szabadságharc, téves csatatéren, 2012. július 13. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
• Jobbik Ifjúsági Tagozat weboldala
• Jobbik Ifjúsági Tagozat Facebook oldala