Géderlak
Géderlak | |||
Tájház | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Kalocsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Katona György (független)[1] | ||
Irányítószám | 6334 | ||
Körzethívószám | 78 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 864 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 52,35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,74 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 36′ 29″, k. h. 18° 55′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 29″, k. h. 18° 55′ 05″ | |||
Géderlak weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Géderlak témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Géderlak (horvátul: Gider[3]) község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásábán.
Fekvése
A település a Kalocsai Sárköz északnyugati peremén, a Duna bal partján fekszik. Belterülete 110 hektár, a hozzá tartozó külterület 1700 hektár. Kalocsa városától 16, Dunapataj nagyközségtől 9 kilométerre található. Közigazgatási területe két, egymással nem érintkező részre oszlik, a faluközpont a nagyobbik részben található, a jóval kisebb, hozzávetőleg 3 négyzetkilométernyi keleti (az 51-es főúton túl elterülő) rész lényegében lakatlan.
Megközelítése
Közigazgatási területét egy rövid szakaszon érinti az 51-es főút is, de a központján csak az abból kiágazó, Dunapatajtól Kalocsáig húzódó 5106-os út húzódik végig; a paksi (dunakömlődi) révátkelő felé pedig az 51 347-es számú mellékút indul a faluból, északnyugati irányban.
Vasútvonal nem érinti, bár egykor a községen keresztül tervezték elvezetni a Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonalat.
Története
1121-ben Franciaországból (Premantré völgyéből) hazánk területére szerzetesek, papok kerültek a kalocsai érsekséghez. Ezek a szerzetesek, papok a kalocsai érsekséghez tartozó GEDIR dombjára építették a prépostságot, melynek maradványait a mai templom alapozásakor megtalálták. Géderlak kb. 1775 körül két település, Gedír és Lak községből jött létre. (Gedír a jelenlegi település helye, Lak viszont a Duna mellett a Zádori-rév közelében volt található.) A folyó rendszeres áradásai viszont elpusztították Lak települést, s át kellett települnie az úgynevezett Gedír dombra és így jött létre a mai település először Újlak, majd Géderlak néven. Az otthagyott Lak község helyét Pusztalaknak nevezték el, és a mai napig is így hívják. Géder viszont már 1294 előtt is létezett az ócsai prépostság filiája volt. 1529-ben az erre vonuló török csapatok a Géder községet elpusztították. A község és a monostor végleg nem tűnt el a földszínéről, a fent maradt romokban az emléke tovább élt. A 17. században Géder 350 házzal nagyközségnek számított. Lakosainak száma 1800 fő volt, római katolikus vallású. Érintette a vidéket a Rákóczi-szabadságharc is. 1704 nyarán a vidéken tartózkodott Rákóczi csapataival. Ennek emlékét az Ordasi legenda őrzi. A településnek 1762-ben már iskolája volt. 1831. augusztus elején kolera járvány söpört végig a falun és 70-en estek áldozatul. 1862. február elején megáradt a Duna és a nagy jeges ár elpusztította, elsöpörte az épületek nagy részét. A jég hamarosan elvonult, de az ezt követő években nagy volt az ínség. Végül a kormány 1866-ban segítette az itt élő népet. A település történetében a 19. század végétől a 20. század elejéig nyugodt időszak volt. Az első világháborúban 57-en haltak meg, emléküket a templom előtt emlékmű őrzi. A második világháborúban a községet érintő harcok 1944. október 31-én fejeződtek be. 28-an haltak meg, emléküket a templom falába elhelyezett emléktábla őrzi. A második világháború után alakult ki a tanyarendszer, így a Zádori-tanya, Bertók-tanya, Csiri-tanya, Nagy-Tóth-tanya, stb. Az itt élő lakosság magángazdálkodást folytatott, általában zöldségfélék termesztésével foglalkozott. Ekkor alakult ki a batyuzós kereskedelem, mely sokáig élt. 1954. április 18-án tűzvész pusztított a faluban, és 6 lakóház megsemmisült. Az idősebb korosztály a jelenlegi Tavasz utcát még mai is „Égett utcának” nevezi. 1960-as és 1970-es évek meghatározók voltak a község fejlődése szempontjából. Ez időszakban épült ki a vezetékes ivóvíz rendszer. Tsz-székház, Egészség Ház, és Művelődési Ház épül. Géderlak községnek jelenleg 1076 lakosa van. A lakosság túlnyomó többsége mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozik. Nagyobb meghatározó vállalat, vállalkozás a faluban nincs. 4-5 kisebb vállalkozás bontogatja szárnyait. A lakosság élelmiszerrel és egyéb árucikkel történő ellátása jó. Dunai kompátkelés biztosított. Duna-part strandolásra alkalmas. Társulásban fenntartott iskolája, óvodája, valamint egészségügyi intézményrendszere van.
A település az elmúlt 10-15 évben dinamikusan fejlődött:
- Kiépült szilárd útburkolatok,
- 1000 m²-es Sportcsarnok,
- 50 személyes óvoda,
- Patika,
- Maximális telefonellátás,
- Megvalósult gázprogram,
- Millenniumi Emlékpark,
- Felújított intézmények,
- Rendezett temető, sportpálya stb.,
- A szennyvíz program folyamatban.
Az általános iskola rendelkezik:
- sportcsarnokkal,
- számítástechnikai laborral,
- német nyelvoktatással
- sőt 2000-től részképesség fejlesztő tevékenység is megvalósul.
1997. január 1-jétől Ordas községgel Géderlak székhellyel Körjegyzőség alakult, majd 2008. január 1-jétől csatlakozott Uszód község a körjegyzőséghez. 1997. szeptember 1-jétől Ordas községgel oktatási társulás jött létre. A gyermeklétszámok alakulása miatt 2007. augusztus 1-jétől Dunapataj nagyközséggel és Ordas községgel Oktatási Társulást hoztunk létre. A település tiszta, ápolt.
A „Virágos Magyarországért” pályázaton településünk 1988-ban példamutató teljesítéséért elnyerte a Gazdasági Minisztérium Különdíját.
2000-ben Békés megyei Önkormányzati Hivatal különdíját kapta.
2001-ben a „Virágos Magyarországért” környezetszépítő versenyen falu kategóriában az országos első helyet érte el.
2002-ben az „Európai Virágos Városok és Falvak” versenyén aranyérmet szerzett Magyarországnak.
2002-ben a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma a településvédelem és település szépítés területén végzett kimagasló színvonalú eredményes tevékenysége elismeréséül Kós Károly-díjat adományozott
Ugyancsak 2002-ben elnyerte az „Év Faluközpontja” kitüntető címet is.
2004-ben a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által meghirdetett „Tiszta Falvak - Szép Környezet” versenyen Géderlak I. helyezést ért el.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Sill László (független)[4]
- 1994–1998: Sill László (független)[5]
- 1998–2002: Sill László (független)[6]
- 2002–2006: Sill László (független)[7]
- 2006–2010: Sill László (független)[8]
- 2010–2014: Katona György (független)[9]
- 2014–2019: Katona György (független)[10]
- 2019-től: Katona György (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1020 | 1004 | 989 | 955 | 864 | 864 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,2%, református 7,1%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 3,6% (21,5% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
- Millenniumi Emlékpark
- Szent László római katolikus templom
- Kobolya horgásztó
- Dunaparti ártérierdő
Jegyzetek
- ↑ a b Géderlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
- ↑ Géderlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Géderlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Géderlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Géderlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Géderlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Géderlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Géderlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Géderlak Helységnévtár
További információk