Čečavački Vučjak
| Čečavački Vučjak | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34320 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 20 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 254 m |
| Terület | 5,44 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 06″, k. h. 17° 28′ 48″45.385000°N 17.480000°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 06″, k. h. 17° 28′ 48″45.385000°N 17.480000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Čečavački Vučjak falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 15, közúton 17 km-re, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Psunj-hegység lejtőin, a Brod-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]
A települést 1279-ben „Wlchyak” alakban egy „Yelseucha” nevű birtok szomszédjaként említik először abban az okiratban, melyben a Borics nembeli Zavida fia Gergely elcseréli itteni birtokát a rudinai apátság egyik birtokával. A rudinai bencés apátság uradalmához tartozott. A falunak török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak, majd Boszniából érkezett pravoszláv vlachok telepedtek meg itt. 1698-ban „Vucsiak” néven 11 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Vucsiak” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vuchiak” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vuchiak” néven 46 házzal és 382 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] 1857-ben 331, 1910-ben 254 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a szerb, 11%-a olasz anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az áramot 1967-ben vezették be a településre. 1991-ben lakosságának 85%-a szerb nemzetiségű volt. A horvátországi háború során 1991. október 29-én a Horvát Hadsereg lakosságát elűzte, az otthonmaradt, többnyire idős embereket lemészárolták.
2011-ben 23 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 331 | 347 | 290 | 151 | 214 | 254 | 223 | 270 | 256 | 252 | 229 | 193 | 146 | 127 | 4 | 23 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Középkori templomának romjai 1702-ben még látszottak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 746. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
