Ugrás a tartalomhoz

Koturić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. január 18., 11:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Koturić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPakrác
Jogállásfalu
Irányítószám34553
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség7 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság500 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 28′ 59″, k. h. 17° 26′ 02″45.483000°N 17.434000°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 59″, k. h. 17° 26′ 02″45.483000°N 17.434000°E
SablonWikidataSegítség

Koturić falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 25, közúton 30 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 19, közúton 25 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység déli részén, a Koturicki-patak mentén fekszik.

Története

A falu területe már a középkorban is lakott volt, azt bizonyítják a „Selište” nevű határrészén előkerült leletek, melyek középkori településre utalnak. A mai település török uralom idején keletkezett, amikor Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepültek be ide. Első írásos említése 1698-ban „Koturich” alakban 10 portával a török uralom alól felszabadított települések összeírásában történt.[2] A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Koturich” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kotturich” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kotturich” néven összesen 15 házzal és 111 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

1857-ben 231, 1910-ben 345 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdettől fogva szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg 136. szalatnai dandárjának alakulatai az Orkan ’91 hadművelet második szakaszában 1991. december 25-én foglalták vissza. Szerb lakossága nagyrészt elmenekült. Véglegesen 1995 májusában a Villám hadművelettel került horvát kézre az akkor már lakatlan falu. 2011-ben mindössze 11 állandó lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
231 242 207 248 284 345 280 398 228 233 246 109 67 46 4 11

Jegyzetek

Források

További információk