Görögdinnye

Görögdinnye
Citrullus lanatus
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Tökvirágúak (Cucurbitales) Család: Tökfélék (Cucurbitaceae) Alcsalád: Cucurbitoideae Nemzetség- csoport: Benincaseae Alnemzetség- csoport: Benincasinae Nemzetség: Citrullus Faj: C. lanatus
Tudományos név
Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. & Nakai
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Görögdinnye témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Görögdinnye témájú médiaállományokat és Görögdinnye témájú kategóriát.

A görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökfélék vagy más néven kabakosok (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak termésének a neve. Sokan gyümölcsnek tartják, de termesztéstechnikailag zöldségnek számít.

Története

David Livingstone, a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári sivatagban rengeteg található belőle, úgy gondolják, hogy innen származik, és itt szabadon nő. A legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették. A növényt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra.

A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is. A 13. században mór hódítók hozták be Európába.

2021-es genetikai kutatások szerint a görögdinnye őse a szudáni Kordofan dinnye, mely Dárfúrban terem.

Megjelenése, felépítése

Dinnyeszeletek

Főgyökere a sárgadinnyéénél erőteljesebb és mélyebbre hatol, de nagy része még így is a talaj felső 20–25 cm-ében marad.

Hajtásrendszere a növekedési típustól függően változó. Megkülönböztetünk hosszú, közepes és rövid hajtású csoportokat. A hajtást 1 m-ig rövidnek, 1,1–1,5 m között közepesnek, 1,5-től 2,0 m-ig nagynak, 2 m felett igen nagynak mondjuk. Egy-egy növény 3–7 hajtást növeszthet.

Szára ritkásan vagy sűrűn szőrös. Az étkezési fajták hajtáscsúcsa kevésbé szőrös mint a takarmánydinnyéké; ez megkülönböztető ismérv.

A kacsok lehetnek el nem ágazók vagy szétseprűzhetnek 2–3 felé.

A levelek 5–10 cm-es levélnyélen ülnek. A levéllemez gyengén vagy erősebben szeldelt, többszörösen tagolt. A levél (a legnagyobb átmérőnél mérve) 12 cm-ig kicsi, 12–18 cm között közepes, 18 cm-től nagy. Színe zöld, sötétzöld, ezüstös zöld. A lemez felületét viaszréteg borítja.

A virágok kicsik, zöldessárgák. Mindhárom virágtípus: hím, hímnős és nő is előfordul. A termesztett fajták zöme monoikus, illetve andromonoikus. A termős virágok zöme idegenmegtermékenyülő; méhek és más rovarok termékenyítik.

A termés alakja igen változatos: a gömbtől a tojásdadon át a megnyúlt hengeresig. Egy-egy dinnye tömege 2–15 kg. 1–2 cm vastag héja lehet fehéres, világoszöld, középzöld, kékeszöld vagy feketészöld. Felülete sima vagy enyhén barázdált, rajzolata lehet csíkos vagy márványos.

A gyümölcshús fehér, sárga, citromsárga, sötétebb sárga, világos rózsaszínű, rózsaszínű, piros vagy vérvörös. (A fehérek és a sárgák többnyire takarmánydinnyék.)

A belső, ehető rész a placentából fejlődik — eltérően a sárgadinnyétől, amelyé a perikarpiumból.

A 0,5–2,0 cm-es magok elszórtan helyezkednek el a perikarpiumban; leggyakrabban fehérek, krémszínűek, barnásak, szürkék vagy feketék. Egy-egy dinnyében 300–600 magot találhatunk; ezek 6–8 évig csírázóképesek. Ezermagtömege: 20–150 g.

A gyümölcshúsban sok a cukor. Ásványi anyagtartalma csekély; leginkább kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor van benne. Táplálkozási értéke könnyű emészthetőségében, a gyomor- és bélműködést serkentő és vízhajtó hatásában rejlik. Nyersrosttartalma segíti a vastagbél működését, javítja a közérzetet.

Termesztése

Legnagyobb görögdinnye-termelők
2021
(Számok millió tonnában)
1. Kína	61
2. Törökország	3,4
3. India	3,2
4. Brazília	2,1
5. Algéria	2
6. Oroszország	1,8
7. Szenegál	1,6
8. USA	1,5
9. Vietnám	1,5
10. Kazahsztán	1,3
–
55. Magyarország	0,1
..
Föld összesen	101
Forrás: FAO

A görögdinnye az egyik legnagyobb termőterülettel rendelkező egynyári növény a világon. 2021-ben a görögdinnyét több mint 120 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 101 millió tonnát.

A világ legnagyobb görögdinnye termelői közé tartozik Kína, Törökország, India, Brazília és Algéria. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kína az éves világ görögdinnye termésének az 59%-át adta.

Felhasználása

Görögdinnye (nyers, ehető rész)
Tápanyagtartalom 100 g-ban

Energia 30 kcal   127 kJ
Szénhidrátok	7.55 g
- Cukrok  6.2 g
- Étkezési rostok  0.4 g
Zsír	0.15 g
Fehérje	0.61 g
Tiamin (B1-vitamin)  0.033 mg	3%
Riboflavin (B2-vitamin)  0.021 mg	2%
Niacin (B3-vitamin)  0.178 mg	1%
Pantoténsav (B5-vitamin)  0.221 mg	4%
B6-vitamin  0.045 mg	3%
Folsav (B9-vitamin)  3 μg	1%
C-vitamin  8.1 mg	10%
Kalcium  7 mg	1%
Vas  0.24 mg	2%
Magnézium  10 mg	3%
Foszfor  11 mg	2%
Kálium  112 mg	2%
Cink  0.10 mg	1%
A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis

Főleg íze és cukortartalma miatt termesztik; viszonylag kevés benne a C-vitamin. Víztartalma 90-95%, a fogyasztásával a szervezetbe jutó víz előnyösen befolyásolja a veseműködést. Vizelethajtó tulajdonsága miatt régebben gyógynövényként is emlegették.

Az éghajlat hatásai

Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény ugyan elegendő a növény számára, de az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hőmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Később, a hajtásnövekedés, majd a virágzás idején, a növényen jól észlelhető a számára kedvező vagy kedvezőtlen hőmérséklet hatása.

A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező.

A talajigénye

A talajtípusigényét tekintve a dinnye is a legjobb minőségű, tápanyaggal jól ellátott talajban terem a legjobban. A magyarországi gyakorlatmegítélése e vonatkozásban is eltérő. A dinnye zömét – sokszor rossz minőségű, szerkezet nélküli – homoktalajokon termesztik, elsősorban a koraiság fokozása végett. A lazább homoktalajoknak a kötött talajokéhoz viszonyított koraiságnövelő hatása közismert. A technológia más elemeinek igénybevételével viszont a kötött talajon termesztett dinnye élvez elsőbbséget (például Medgyesegyháza, Vajszló, Sellye stb.)

A termőterület kiválasztása

A görögdinnye termőterületének kijelölésekor is a gyorsan melegedő, szélvédett területeket válasszuk. 4–5 évig ne kerüljön kabakos növény után. Ajánlatos meggyőződni arról is, hogy a dinnyének szánt területen az előző növény termesztéséből nem halmozódott-e fel valamilyen káros hatású gyomirtó szer vagy egyéb kémiai anyag.

A görögdinnye a kombinált szántóföldi vetésforgó növénye. Búza vagy hüvelyes növények után fejlődik legjobban. A gabonaféléktől, repülőgépes növényvédelmet feltételezve, térben távolabb, az uralkodó széliránnyal ellenkező irányban helyezzük el, különben a hormonbázisú szerek használatakor sok-sok nehézség adódik.

Magyarországon termesztett fajtái

Évszázadokkal ezelőtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minőségű, vékony héjú, vérvörös hússzínű, apró magvú fajták iránt. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. Korábban a nagy termésű fajták (Hevesi, Csányi, Marsowszky stb.) voltak divatosak. Az 1960-as évektől a kisebb terméseket fejlesztő fajtatípusok kerültek előtérbe (Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 stb.) A jelenleg termesztésben lévő fajták választéka általában megfelel a különböző termesztéstechnológiai változatok diktálta igényeknek. Hiányoznak az egészen kis testű (1–2 kg/db), hajtatható fajták.

A Magyarországon termesztett, fontosabb fajták jellemző adatai

Fajta neve	Növekedési típusa	Virágzás habitusa	Tenyészidő	Termés alakja	Hússzíne	Átlag­tömege (kg)	Termelési mód
Charleston–H	erős	andromonoikus	hosszú	ovális	rózsaszín	6–8	szabadföldi
Crimson S.	középerős, erős	monoikus + andromonoikus	hosszú	megnyúlt gömb	pirosas rózsaszín	6–8	szabadföldi
Favorit F1	középerős	monoikus	középkorai	gömb	élénkpiros	5–6	hajtatás, szabadföldi
Gömb FUTO F1	középerős	andromonoikus	középkorai	gömbölyű	élénkpiros	3–5	szabadföldi
Hevesi (Csányi)	erős	monoikus	hosszú	megnyúlt gömb	vérvörös	8–10	szabadföldi
Hevesi FUTO F1	középerős	monoikus	középkorai	tojásdad	sötétpiros	4–6	szabadföldi
Hungaria–8	középerős	monoikus	rövid	gömb	élénkvörös	3–4	hajtatás, szabadföldi
Ideál	középerős	andromonoikus	középérésű	megnyúlt	középrózsaszín	5–6	szabadföldi
Kecskeméti vöröshúsú	középerős	monoikus	középkorai	gömb	vérvörös	3–5	szabadföldi
Kobalt F1	erős	monoikus	középkorai	ovális gömb	élénkpiros	5–6	szabadföldi
Korai kincs	középerős	monoikus + andromonoikus	rövid	gömb	piros	3–4	hajtatás, szabadföldi
Marsowszky	erős	monoikus	hosszú	megnyúlt gömb	piros	8–12	szabadföldi
Napsugár	középerős	monoikus	középérésű	gömb	sárga	4–5	szabadföldi
Orosházi F1	erős	monoikus + andromonoikus	rövid	tojásdad	sötétrózsaszín	6–7	hajtatás, szabadföldi
Sugár Baby	gyenge	monoikus	rövid	gömb	sötét rózsaszín	3–4	fóliaalagút, korai szabadföldi
Szigetcsépi 51 F1	középerős	monoikus + andromonoikus	középkorai	nyújtott gömb	vérvörös	4–6	fóliaalagút, szabadföldi
Sárgahúsú (Szentesi)	középerős	monoikus	középhosszú	kissé megnyúlt gömb	világossárga	3–5	szabadföldi

További információk

• Így válassz görögdinnyét: 8 tipp egy képen, hogy a legjobbat vidd haza!
• Görögdinnye (magyar nyelven). [2005. február 22-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
• Termesztéstechnológia
• Így biztosan nem gurul a görögdinnye
• A dinnyeválasztás fortélyai
• https://web.archive.org/web/20070927023907/http://www.gourmandnet.hu/konyha/site.php?tpl=product&id=92