Ugrás a tartalomhoz

Dolac (Bresztovác)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dolac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségBresztovác
Jogállásfalu
Irányítószám34322
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség179 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság175 m
Terület6,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 19′ 26″, k. h. 17° 35′ 20″45.324000°N 17.589000°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 26″, k. h. 17° 35′ 20″45.324000°N 17.589000°E
SablonWikidataSegítség

Dolac falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 6, közúton 7 km-re nyugatra, községközpontjától 1 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-hegység északi lábánál fekszik.

Története

[szerkesztés]

A határában található régészeti lelőhelyek leleteinek tanúsága szerint itt már a történelem előtti időben is éltek emberek. A lelőhelyek közül különösen gazdagok a Šašnice-Katunišće régészeti övezet leletei, ahol a történelem előtti időkből származó kőszekercék, kőszerszámok, köztük mikrolitok és számos cseréptöredék került elő. A római kort szintén cseréptöredékek, építőanyagok és egy mérföldkő képviseli. A középkor legjelentősebb leletei a 9. századi temetőből kerültek elő, ahol 1821-ben aranytárgyakat is találtak.[2] Emellett ebből a korból is számos cseréptöredék, törökpipa és vastárgyak is származnak. A település a középkori forrásokban 1422-ben „Dolcz”, 1428-ban „Doolcz” 1454-ben „Dolyacz” alakban Orjava várának tartozékaként szerepel.[3] 1454-ből származik V. László magyar király oklevele, mely a Kórógyiakat erősíti meg többek között Dolac birtokában. Ezután radváczi Velikay Istváné, aki 1535-ben Tahy Istvánnak adta zálogba.

Dolac határában állnak Éleskő (horvátul Oštri Kamen, Brestovac, Turski grad) várának romjai. A várat 1436-tól említik, ekkor a Bresztolci (Szentmártoni) családé volt. 1525-ben II. Lajos magyar király Dessewffy Ferencet erősítette meg a birtokában. Egy későbbi okiratban „castrum Brewsthowcz, alio nomine Eleskew” alakban szerepel, mely azt látszik igazolni, hogy a történeti forrásokban említett Beresztóc vára Éleskővel azonos. A 16. században az uradalom birtokosai közül még Tahy Istvánt és radvánczi Velikay István ismerjük, akinek nemesi kúriája is volt a településen. A török 1532-ben szállta meg a települést, mely a Pozsegai szandzsák része lett. A török uralom idején katolikus és muzulmán hitre áttért horvátok lakták. Az 1545-ös török defterben az orjavai náhije részeként 10 házzal szerepel, melyből csak egy volt katolikusé, egy Bíró nevű emberé, a többit muzulmánok lakták. A török uralom végén a muzulmánok 1687-ben Boszniába távoztak. 1698-ban „Dolacz” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dolacz” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dolácz” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dolacz” néven 25 házzal és 158 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] 1857-ben 144, 1910-ben 237 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1976-ban kapott elektromos áramot. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 203 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
144 168 166 201 233 237 228 279 275 265 241 235 220 191 178 203

Nevezetességei

[szerkesztés]

Éleskő várának romja a falutól 6 km-re egy érdekes alakú, észak-dél irányú hegygerinc déli végében helyezkedik el. A vár a déli magasabb környezettől mélyebben fekszik, ezért ebből az irányból mintegy 6 méter magas sánccal és árokkal tették védhetőbbé. Az árok északi oldalán mintegy 8 méter magas sziklatömbre épült a vár, melynek területe nagyon kicsi. A déli oldal védelmét a déli fal kialakítása és az alatta kiképzett falszoros is erősítette. A védelmét nyugati és keleti oldalról a hegynyereg meredeksége biztosítja, míg északról a terepviszonyok miatt gyakorlatilag támadhatatlan volt. A vár nyugati falában ma is jól látható egy nagyméretű ablaknyílás. A várudvart egy sáncformában fennmaradt fal zárja körbe. Ettől északra, kissé lejjebb egy kisebb plató található, mely egy penge-szerűen elkeskenyedő gerincben folytatódik. Ennek a végében egykor őrtorony állhatott, melyből a Nova Gradiskáról Pozsegára vezető utat lehetett szemmel tartani.

A Pozsegai-völgység nyugati részén, Dolactól délre, a Kuzma nevű erdős területen kör alakú alaprajzú, félköríves apszissal ellátott szakrális épület alapjait találták. A leletek épületmaradványokból és kerámiatöredékekből, freskókból, csontvázas sírokból, a templom vésett képével ellátott sírkőből és egy feliratos kő töredékéből állnak. Dolac közelsége miatt feltételezhető, hogy egy hűbérúr udvari kápolna állt itt. Kuzma lakosságának emlékezete szerint a kutatás során feltárt leleteket a 12. végén és a 13. század elején épített, Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére épített templom maradványainak tulajdonították.[9]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]