2011-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének nyilvántartásában 193 tagállam szerepelt. Az önálló államiság elismerésének jelképe lett az ENSZ-tagság. Csak független államok lehetnek a közgyűlés tagjai, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének általános döntéshozó szerve. Bármilyen kormányközi vagy más jogi személy megfigyelőként vehet csak részt a tanácskozáson, beszédet mondhatnak, de nem szavazhatnak.
Az ENSZ-be felvételt kérő ország kérelmével a Biztonsági Tanácshoz fordul. Ha a BT elfogadja a kérelmet, akkor az ENSZ Közgyűlése szavaz a belépésről.[1] Ennek köszönhetően valójában a Biztonsági Tanács határoz az új tagok felvételéről.
Az alábbi listában az ENSZ jelenlegi tagállamai vannak feltüntetve csatlakozásuk dátumával. Az 51 alapító tagot vastag betűs kiemelés és világoskék táblázatszín jelöli. Az alapító tagok közül 49 most is tag (vagy egyik utódállamuk, például a Szovjetunió helyett Oroszország). Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlása után az újonnan létrejött államoknak újra felvételért kellett folyamodniuk. Így például Csehország vagy Szerbia nem vihették tovább a felbomlott országok tagságát.
A Jemeni Arab Köztársaság 1947. szeptember 30-a óta tag, míg a korábban független Dél-Jemeni Népköztársaság 1967. december 14-e óta tag. Ez utóbbi állam 1970. november 30-án nevét Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságra változtatta. 1990. május 22-én a két ország egyesült és a korábban tagságot nyert Észak-Jemen tagságát viszi azóta jogfolytonosan tovább.
A Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság egyaránt 1973. szeptember 18-a óta tag. A két állam 1990-es egyesítését követően az NDK megszűnt, így tagságát is megszüntették, míg az egységes Németországot új államként felvették, de jogilag tovább viszi az NSZK korábbi tagságát is.
Korábban megfigyelői státusban voltak egyes államok, melyek később teljes értékű tagokká váltak. Ezek a következők (az utolsó dátum a teljes tagsággá válás dátuma)
A Vatikán megfigyelői státust élvez az ENSZ-ben. Nem jelezte óhaját a teljes értékű tagság iránt.
Szintén megfigyelői státussal rendelkezik a vitatott jogállású Palesztina is 1974 óta. Palesztinát 1974 és 2012 között állandó megfigyelő státuszú szervezetként tartotta nyilván az ENSZ. A 2012-ben lezajlott szavazáson a tagállamok többsége támogatta, hogy az állandó megfigyelő státuszú állam kategóriába kerüljön át.
A Máltai lovagrend státusza állandó megfigyelő státuszú szervezet, mivel a tagállamok egy része nem ismeri el, mint államot.
A vitatott jogállású területek közül az ENSZ álláspontja szerint Nyugat-Szahara „nem önállóan kormányzott terület”.
A különböző módon függő területek (társult államok, belső önkormányzatú tengeren túli területek stb.) nem tagjai az ENSZ-nek.
Közülük azonban a Cook-szigetek és Niue – melyek Új-Zéland társult államai – részt vesznek az ENSZ több szervezetének, így a WHO és az UNESCO programjában is. Ezen területek ENSZ besorolása „nem tagállam ország”.
Vatikán megfigyelői státust élvez az ENSZ-ben. Nem jelezte óhaját a teljes értékű tagság iránt.
Palesztina is 1974 óta. Palesztinát 1974 és 2012 között állandó megfigyelő státuszú szervezetként tartotta nyilván az ENSZ. A 2012-ben lezajlott szavazáson a tagállamok többsége támogatta, hogy az állandó megfigyelő státuszú állam kategóriába kerüljön át.
Máltai lovagrend státusza állandó megfigyelő státuszú szervezet, mivel a tagállamok egy része nem ismeri el, mint államot.
Nyugat-Szahara „nem önállóan kormányzott terület”.
Cook-szigetek és 
Niue – melyek Új-Zéland társult államai – részt vesznek az ENSZ több szervezetének, így a WHO és az UNESCO programjában is. Ezen területek ENSZ besorolása „nem tagállam ország”.
