Szaniszló (Románia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szaniszló (Sanislău)
Sanislau SM Center.JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang község
Beosztott falvak Károlypuszta, Újmárna
Polgármester Kardosi Zoltán
Irányítószám 447260
Körzethívószám 0261
Népesség
Népesség 3033 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 1629
Község népessége 3515 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szaniszló  (Románia)
Szaniszló
Szaniszló
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 38′ 21″, k. h. 22° 19′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 21″, k. h. 22° 19′ 13″

Szaniszló (románul: Sanislău, németül Stanislau) község Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szatmár megye északnyugati részén, a román - magyar határ közelében fekvő település. Szatmár 55 km, Nagykároly 16 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szaniszló nevét 1306-ban említette először oklevél Terra Zoyzolunéven, és ekkor Banay Pál fiának Miklós mesternek a birtoka és határos volt Várcsomaközzel.

A falu időközben a váradi káptalan kezére került, mert 1338-ban a Gutkeled nemzetséghez tartozó Báthori András váradi püspök e birtokukat is elcserélték Báthoriak Zaránd vármegyében fekvő Csuba és Szinta nevű birtokaival.

1347-ben Poss Zanyzlaw néven a Báthoriak egyik perével kapcsolatban említették az oklevelekben.

1352-ben amely ekkor puszta volt a Kaplon nemzetségbeliek osztoztak meg rajta.

1446-ban Stnyzlo néven írták, és a Kaplon nemzetség birtokai közé tartozott.

A 15. század elején a Kaplon nemzetségből származó Károlyi család birtoka volt. Azonban mellettük még a Reszegeieknek is volt itt részbirtoka a 14. század közepétől.

A 16. század-ban a Báthori-család szerezte meg, és az ecsedi uradalomhoz csatolták. A szatmári békéig az ecsedi uradalom sorsában osztozott, s ekkor a báró Bánffyaké lett. Azonban amikor a gróf Károlyi család a 162 községből álló ecsedi uradalmat is megvásárolta, Szaniszlót is megszerezte: 1746-ban Szaniszló egyik felét Rákócziné fiától, a másik felét a kincstártól 1776-ban.

A 20. század elején gróf Károlyi Józsefnek volt itt a nagyobb birtokos.

Szaniszló település a 18. századig tiszta magyar lakosságú volt, és mezővárosi kiváltságai voltak. A gróf Károlyiak idejében katolikus németek és oláhok telepedtek be a szomszédos településekről.

1800-ban újra megalakult a római katolikus egyház, mely 1562-ben a reformáció alatt megszűnt.

1824-ben felépítették római katolikus templomukat is, de az az 1834 évi nagy földrengéskor rombadőlt, majd 1841-ben gróf Károlyi György építtette fel újra.

A 20. század elején Szatmár vármegye Nagykárolyi járásához tartozott.

1910-ben 1152 lakosából 221 magyar, 87 német, 843 román volt. Ebből 27 római katolikus, 896 görög katolikus, 214 izraelita volt.

Lakosainak száma a 2002-es népszámlálás adatai szerint: 5195 fő. Ebből magyar: 2830, román: 1885, német: 119, roma: 345.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom - 1824-ben építették, azonban 1834-ben a földrengés lerombolta, majd 1841-ben gróf Károlyi György építtette újra.
  • Református templom
  • Görög katolikus templom 1768-ban épült.
  • Vermes mocsár

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]