Rovaremésztő növények

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula). A szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe és a harmatfűfélék (Droseraceae) családjába tartozó rovaremésztő faj.

A rovaremésztő, köznapi nevén húsevő, rovarevő, rovarfogó növények olyan növények, amelyek táplálékuk, de nem energiájuk egy részét állatok húsából nyerik. Főként rovarokat és más ízeltlábúakat ejtenek csapdába.

Ismertetésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általában olyan helyeken nőnek, ahol a talajban kevés a tápanyag, különösen a nitrogén. Jellemző élőhelyük például a lágy vizű mocsarak, tőzeglápok, de megtalálhatók esőerdőkben, illetve még északi fekvésű sziklafalak mohatelepeibe kapaszkodva is.

A rovaremésztő növényekről az első híressé vált tanulmányt Charles Darwin írta 1875-ben „Insectivorous Plants” címmel.

A több mint egy tucat rovaremésztő növénycsaládba mintegy ezer fajt sorolnak. Mindegyik csapdába csalja áldozatát, emésztő enzimeket termel, és felszívja a tápanyagokat.

Van még körülbelül 300 proto-húsevő faj, amelyek életműködésében szerepel a fenti jellemzők némelyike, de nem az összes.

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Drosera capensis szárlevele, amint "behajlik" a rovar elkapásakor.

Magyarországon is honos:

Magyarországon nem honos:

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rovaremésztő Növény Baráti Társaság honlapja: http://www.rnbt.hu/

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rovaremésztő növények témájú médiaállományokat.

Kertészkedés.hu - tudásbázis, szakértő válaszol, kertészeti webáruház, az ország legnagyobb kínálatával

Menyhért Ádám: "Ragadozó növények - hangtalan gyilkosok" című könyve köré épült weboldal: http://www.husevo.hu/

ragadozokert.hu

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]