Sárgarigó
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Oriolus oriolus (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgarigó témájú médiaállományokat. |
A sárgarigó régiesen aranymálinkó (Oriolus oriolus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sárgarigófélék (Oriolidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Egész Európában és Nyugat-Ázsiában előfordul. A természetes élőhelye, ligetekben, ártéri erdőkben, parkokban és kultúrtájakon van.
[szerkesztés] Alfajai
- Oriolus oriolus oriolus – Európa és Nyugat-Ázsia Indiáig
- Oriolus oriolus kundoo – Közép-Ázsia, Indiától keletre
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 24 centiméter, szárnyfesztávolsága 44-47 centiméter, testtömege 56-79 gramm. Csőre vörös, szárnya, farka vége fekete, a hím testének többi része aranysárga, a tojó alul szürkés, finoman mintázott. A fiókák a tojóhoz hasonlítanak. Élénk színezetük ellenére a lombkoronában nem könnyű észrevenni őket. A hímek jellegzetes flótázó énekéről (a népnyelv szerint "huncut a bíró") vagy éles kiáltásuk ("ksréék") nyomán szerezhetünk tudomást róluk. Mindig igyekszik észrevétlen maradni. Óvatos, vad és nyugtalan madár. Fajtársaival állandóan marakodik és kergetődzik, de más madarakkal is.
[szerkesztés] Életmódja
A rovarokat, főleg hernyókat, lepkéket fogyaszt, gyümölcsérés idején a cseresznyét és a bogyókat pusztítja. A rovarok fogyasztásával hasznot hajt, de a gyümölcsösökben néha nagy károkat okoz. Trópusi rokonai között nektárfogyasztók is vannak.
[szerkesztés] Szaporodása
Kosárszerű fészkét mesterien szövi lombos fák ágvillájába. A csak a peremet erősíti az ágvillába, fészek egésze az ág alatt található. Fészkét fűből építi, de gyakran felhasználja a szőlőkötözéshez használt műanyag rafiát (tejeszacskó-csíkot) is. Fészekalja 3-6 darab, piszkosfehér alapon szabályos fekete foltos tojásból áll. A kikelésükkor a majdnem teljesen csupasz és vak[1] fiókákat a szülőpár együtt táplálja.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Rendszeres fészkelő, a Kárpát-medencébe a vonuló madarak közül legutolsóként, májusban érkeznek és augusztus végén, szeptember elején már távoznak is. Hosszútávú vonuló, az év nagyobb részét Afrikában tölti, még Madagaszkárra is eljut.
[szerkesztés] Védettsége
Magyarországon védett fajnak számít, pénzbeli értéke 10 000 Ft.
[szerkesztés] Források, jegyzetek
- ↑ Joanna Burger: Madarak: Képes enciklopédia, Ventus Libro Kiadó, (2008) ISBN 978-963-9701-33-5
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- Brehm: az állatok világa
- Dénes János: 88 színes oldal házunk, kertünk madarairól, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1984.

