Nagy goda
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Mérsékelten fenyegetett |
||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 500 000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Limosa limosa (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy goda témájú médiaállományokat. |
A nagy goda (Limosa limosa) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Európa és Ázsia mérsékelt övi részén költ, ősszel elvonul, eljut Afrikába, Ausztráliába és Észak-Amerikába, az Atlanti-óceán partjára is.
Alfajai [szerkesztés]
- Limosa limosa islandica
- Limosa limosa limosa
- Limosa limosa melanuroides
Megjelenése [szerkesztés]
Átlagos testhossza 40-44 centiméter, szárnyfesztávolsága 70-82 centiméteres, testtömege 250-390 gramm közötti. A tojó nagyobb, mint a hím. Csőre hosszú, keresgéléshez kiválóan használható.
Életmódja [szerkesztés]
Tücskökkel, lótetűvel, vízipoloskákkal, az árvaszúnyog lárvájával, csigákkal és magvakkal táplálkozik.
Szaporodása [szerkesztés]
A földre rakja növényi anyagokból készített fészkét. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyeken 22-24 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje még 25-30 nap.
Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]
Februártól novemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő.
Védettsége [szerkesztés]
Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 forint.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 9.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja

