Laskó (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Darinko (vitalap | szerkesztései) 2021. május 31., 21:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Története)
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Laskó (egyértelműsítő lap).
Laskó
A tökösi kastély (Dvorac Tikveš), Tito egykori vadászkastélya Tököspusztán
A tökösi kastély (Dvorac Tikveš), Tito egykori vadászkastélya Tököspusztán
Közigazgatás
Ország Horvátország
Népesség
Teljes népesség602 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 39′ 48″, k. h. 18° 46′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 48″, k. h. 18° 46′ 26″
A Wikimédia Commons tartalmaz Laskó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Laskó (horvátul Lug) magyarlakta falu Horvátországban Eszék-Baranya megye északkeleti részén.

Fekvése

A falu Eszéktől északra, Drávaközben fekszik, ma Eszék-Baranya megye települése.

Története

A bronzkori, valamint a korai és késő vaskori kerámiák számos felszíni lelete jelzi e hely nagyon korai benépesülését. Különösen jelentős felszíni lelet egy kerámia szobrocska, mely egy nő agyagfigurája bronzkori viseletben. Az „Utrina - Četevelđ” lelőhelyről származó régészeti leletek a bronz és a vaskor több régészeti rétegből álló őskori településének létezésére utalnak.[2]

1061-ben I. Béla a vidéket frissen alapított szekszárdi Benedek-rendi apátságnak adományozta. Egy 1212-es oklevélben Kopács adományozása kapcsán szerepel először név szerint. A baranyai királyi várbirtok részét II. Endre a Győr nembeli Póth nádornak adományozza, e birtok északi határán az oklevélben Laskó a szekszárdi apátság birtokaként szerepel:„ Meta terrea ecclesie de Saxard”, ill. egy mintegy évszázaddal későbbi, a szomszédos Várdaróc adományozási oklevelében Laskóról ez olvasható: „Terra ecclesie saxardiensis Logcho vocata” („Logcsó” szekszárdi egyház tulajdona). Az 1332-es pápai tizedjegyzékben Lusko alakban áll, a jegyzék az itt szolgáló papot is említi: „Joannes sacerdos de Lusko”. A 15. században mezőváros.

Az 1520-as években nagyobb volt Mohácsnál, kolostori iskola működött a városban.[3]

1544-ben itt működött Sztárai Mihály prédikátor, aki a következő pár évben 120 falut térített evangélikus vallásra Szlavóniában és Baranyában, később Szegedi Kis István prédikátor működött itt.[4] 1554-es defteri összeírások szerint 256 ház állt, miközben Siklóson 73, Mohácson 239 ház volt.[5]

A falu megmaradt kevés katolikusa nem felejtette el Szűz Mária tiszteletét, és a 17. század végén Horvát András elöljáró szobrot faragott a gyermekét karján hordó Szűzanyáról.[6] A Rákóczi-szabadságharc idején azonban ezt a szobrot el kellett rejteni, és 1704. november 20-án Almás községbe vitték, ahol szintén nagy kultusza volt a Szűzanyának.[7]

A laskóiak még a 19. században is ápolták a Mária-kultuszt, annak ellenére, hogy már évszázadok óta reformátusok voltak.[8]

A 19. század folyamán a falu környéki puszták népessége is növekedésnek indult, hála a bácskertesi katolikus telepeseknek.[8]

Az 1991-es háború idején a falu komoly károkat szenvedett, több tucat lakosa elmenekült.

A budapesti XVII. kerületben utca viseli a település nevét.

Laskó szülötte Laskai Demeter. Nevéhez fűződik a második legrégibb verses magyar nyelvemlék. Címe: Úrfelmutatási imádság a kenyér színében jelen levő Jézushoz (1433).[9]

„ Úrfelmutatási imádság a kenyér színében jelen levő Jézushoz

Ó Istennek teste ídesség, ez világnak ótalma e ídesség,

Ó tiszteletes test, ma tégedet míltatlan imádlak,

Hogy engöümet méltass halálomnak ideín éltetni.

Óh, életnek kenyere, adj énnekem örek eremet,

Téged kérlek és uszunlak, lelkemet testemmel tisztohadd.”

”
– Laskai Demeter, 1433

Népesség

1782-1785 között a faluban 801 református, 27 katolikus és 6 görögkatolikus élt.[10]

1910-ben 1860 lakosa volt, melyből 1806 fő magyar, 42 fő német, 10 fő szerb és 2 fő horvát (legalább)4 fő egyéb (nazarénus hívők) nemzetiségű volt. A lakosok közül 1849 fő tudott magyarul.[11]

Kultúra

A helyi kulturális életet a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Laskói ifjúsági egyesület és a Laskói HMDK szervezi, mely a HMDK tagszervezetei.

Híres emberek

Testvértelepülései

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6051.
  3. ↑ Lábadi, 214. o.
  4. ↑ Varga György: Reformáció Szlavóniában
  5. ↑ Zentai, 141. o.
  6. ↑ Lábadi, 33. o.
  7. ↑ Lábadi, 34. o.
  8. ↑ a b Lábadi, 37. o.
  9. ↑ Lábadi, 47. o.
  10. ↑ Lábadi, 37. o.
  11. ↑ Archivált másolat. [2018. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 18.)

Források

További információk

  • Geocities
  • [1]
  • [2]
  • [3]
  • [4]
  • [5]
  • Lukácsy Imre: A laskói ref. egyház története; Arady Ny., Dárda, 1913
  • Baranyai Júlia: Gyertyafény. Laskó, egy régi magyar falu krónikájából; Donau-Druck., Sziget i. d. Wart, 1961 (Szigeti füzetek)
  • Lábadi Károly: Laskaiak. Eligazító a laskói helytörténeti és néprajzi gyűjteményhez; 2., bőv. kiad.; Horvátországi Magyarok Szövetségének Oktatási Bizottsága, Eszék–Laskó, 1984
  • Lábadi Károly: Laskó; szerk. Botlik József; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Lábadi Károly: Reformátusok Laskón; Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház, Laskói Püspöki Hivatal, Laskó, 2013
  • A laskói presbiteri gyűlések jegyzőkönyvei 1804 és 1865 között / Zapisnici prezbiterskih vijeća Luga između 1804. i 1865. godine; szerk. Keresztes Dániel, bev. Lovas Eldina; Exodus–Eszéki Állami Levéltár, Erdőkertes–Osijek, 2018
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Laskó_(település)&oldid=23912418”