„Pacsa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Magyarország városai kategória hozzáadva (a HotCattel)
közút helyett mellékút, korábbi megállapodás szerint
22. sor: 22. sor:


== Fekvése ==
== Fekvése ==
Pacsa a [[Principális-csatorna]] völgyének keleti peremén terül el, a [[Zalai-dombság]] lejtőin. A településen kelet-nyugati irányban végighalad a [[75-ös főút (Magyarország)|75-ös főút]], amelybe [[Nagykanizsa]] felől az aránylag nagyobb forgalmú [[7527-es közút|7527-es út]], [[Esztergályhorváti]]-[[Dióskál]] felől pedig a kisebb jelentőségű [[7526-os közút|7526-os út]] torkollik be, illetve kapcsolódik hozzá néhány másik, kisebb forgalmú, a szomszédos településekkel kapcsolatot biztosító mellékút is.
Pacsa a [[Principális-csatorna]] völgyének keleti peremén terül el, a [[Zalai-dombság]] lejtőin. A településen kelet-nyugati irányban végighalad a [[75-ös főút (Magyarország)|75-ös főút]], amelybe [[Nagykanizsa]] felől az aránylag nagyobb forgalmú [[7527-es mellékút (Magyarország)|7527-es út]], [[Esztergályhorváti]]-[[Dióskál]] felől pedig a kisebb jelentőségű [[7526-os mellékút (Magyarország)|7526-os út]] torkollik be, illetve kapcsolódik hozzá néhány másik, kisebb forgalmú, a szomszédos településekkel kapcsolatot biztosító mellékút is.


Autóbuszjáratok kötik össze Nagykanizsával, [[Zalaegerszeg]]gel és [[Keszthely|Keszthellyel]]; továbbá a környező településekről érkező járatok egy része is ide tart.
Autóbuszjáratok kötik össze Nagykanizsával, [[Zalaegerszeg]]gel és [[Keszthely|Keszthellyel]]; továbbá a környező településekről érkező járatok egy része is ide tart.

A lap 2020. október 23., 18:23-kori változata

Pacsa
Pacsa címere
Pacsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállásváros
PolgármesterKelemen Tamás (független)[1]
Irányítószám8761
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség1534 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség70,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,71 km²
Földrajzi kistájZalaapáti-hát[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 14″, k. h. 17° 00′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 14″, k. h. 17° 00′ 40″
Pacsa (Zala vármegye)
Pacsa
Pacsa
Pozíció Zala vármegye térképén
Pacsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pacsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Pócsa.

Pacsa város Zala megye Zalaegerszegi járásában, a Pacsai kistérség központja, Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. A városban polgárőrség működik.[4]

Fekvése

Pacsa a Principális-csatorna völgyének keleti peremén terül el, a Zalai-dombság lejtőin. A településen kelet-nyugati irányban végighalad a 75-ös főút, amelybe Nagykanizsa felől az aránylag nagyobb forgalmú 7527-es út, Esztergályhorváti-Dióskál felől pedig a kisebb jelentőségű 7526-os út torkollik be, illetve kapcsolódik hozzá néhány másik, kisebb forgalmú, a szomszédos településekkel kapcsolatot biztosító mellékút is.

Autóbuszjáratok kötik össze Nagykanizsával, Zalaegerszeggel és Keszthellyel; továbbá a környező településekről érkező járatok egy része is ide tart.

Áthalad a településen a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal, amelynek állomása is van itt: a Zalaszentmihály-Pacsa vasútállomás a településtől aránylag távol, mintegy 5 kilométerre található. Az állomás Zalaegerszeg és Nagykanizsa felől személyvonatokat, Pécs és Szombathely irányából gyorsvonatokat is fogad.

Története

Valószínűleg honfoglalás kori település, mert "1256-ban a Csabi nembeli Balasey hadnagy, Gothard, Olivér, Bud és több más várjobbágy Dénes országbíró és zalai ispán Panyit Bánffy de Alsólindva előtt perbe fogták a Pacsa-melléki nemeseket, hogy ők tulajdonképp zalai várjobbágyok. Az ispán azonban megállapította, hogy azok Szent István idejétől fogva mindig nemesek voltak, s ezt azután elismerték a várjobbágyok is."[5][6] Temploma a 13. századtól működött, és a 14. században további két kápolna épült mellé. Ez jól mutatja Pacsa tekintélyes méreteit, ám mivel a környéken Zalaszabar volt a központi település, mezőváros nem fejlődhetett belőle. 1556-ban a birtokok nagy részére a Chany család tette rá a kezét, azonban 1593-ban a település nagy része a Belowitsokhoz jutott. A 17. században rengetegszer cserélt gazdát, mindazonáltal komoly fejlődést mutatott, többszöri jobbágytelepítéssel lakossága nagyban nőtt. Ekkor honosodott meg a szőlőművelés is Pacsán. Az 1570-es években azonban Pacsa is török kézre került, és ez az 1590-es évekig visszavetette a település fejlődését. Pacsa újratelepedése viszonylag gyors volt, bár a magas adók kis mértékben hátráltatták.

Az 1740-es években szerveződött csak meg az egyház az evangélikusok és katolikusok által lakott településen. Ekkora alakult ki Pacsa vezető szerepe a térségben. Az 1760-as években a jobbágyok többször is előnyös szerződéseket kötöttek a földesurakkal, folyamatosan kedvezőbb feltételeket biztosítva maguk számára. Így a század során folyamatosan gyarapodott a település. 1773-ban azonban egy újabb szerződés született az Esterházy uraság és a jobbágyok között, amely minden, korábban eltörölt terhet előírt a jobbágyok számára. Így az 1870-es évekig mérsékelt volt Pacsa fejlődése. Nagy irányú gyarapodása a Kiegyezés utáni közigazgatási rendszer kiépültének volt köszönhető, illetve a vasút kiépültének. Ekkor Pacsa járásszékhely lett, lakossága nagyban gyarapodott. A századfordulón megindult az iparosodása is. A 20. század elején a település legjelentősebb birtokosai vitéz hertelendi és vindornyalaki Hertelendy József (1889–1933), zalai szolgabíró, megyebizottsági tag, akinek 302 kataszteri holdas földje; valamint annak az apósa, révfalusi Szentmihályi Dezső (1863–1935), a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" alelnöke, a zalamegyei Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt alelnöke, akinek 769 kataszteri holdas földje volt. Hertelendy József és Szentmihályi Margit egyik leánygyermeke gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi Zsigmondné hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Margit asszony volt.

Az 1920-as évekre már gőzmalom, tégla-, sajt-, vajgyár és fűrésztelep működött Pacsán, de az Esterházy és Festetics majorságok is nagyban hozzájárultak a gazdaság élénkítéséhez. Mindazonáltal a lakosság zöme rossz körülmények között élt, így az elvándorlás is megindult az 1930-as évektől. A gazdasági világválság idején többször zavargások törtek ki Pacsán a földesurak és az iparosok ellen. Ennek egyik országszerte ismertté vált eseménye volt az 1932. február 18-i pacsai sortűz, amikor a rendfenntartók az állami adóvégrehajtó ellen tüntető tömegbe lőttek. Az 1945-ös földosztás átmenetileg orvosolta a helyi problémákat, azonban a termelőeszközök hiánya miatt folytatódott Pacsa hanyatlása. Bár központi jelentősége megmaradt, a megyén belüli jelentősége nagyban csökkent. Csak az 1990-es években történt infrastrukturális beruházások valamelyest fékezték az elvándorlást.
2009. július 1-jén városi rangot kapott.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Csility Antal (független)[7]
  • 1994–1998: Nagy Kálmán (IPT-HSP-BKP-FKGP-Fidesz)[8]
  • 1998–2002: Nagy Kálmán (FKGP-Fidesz-PIKET-Haladás SE Pacsa)[9]
  • 2002–2006: Henczi Zoltán László (független)[10]
  • 2006–2010: Henczi Zoltán László (független)[11]
  • 2010–2014: Henczi Zoltán László (független)[12]
  • 2014–2019: Kelemen Tamás (független)[13]
  • 2019-től: Kelemen Tamás (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1676
1651
1630
1535
1505
1534
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,4%, cigány 9,37%, német 0,8%. 77,1% római katolikusnak, 0,8% reformátusnak, 7,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,2% nem nyilatkozott).[14]

Sportélet

Íjászat

Már a '90-es évektől aktív íjászélet folyik a községben. 2001. május 19-20-án a 3D-s Íjász Európa Kupa Magyarországi fordulóját itt Pacsán, a Pacsai-tó környékén tartották. Ebben az évben avatták fel az Euroház2000 egyesület íjászpályáját, amelyen a ZAMÍSZ (Zala Megyei Íjász Szövetség) rendszeresen tart íjászversenyeket és bemutatókat.

Nevezetességei

  • Hegyi kápolna
  • Petőfi-szobor (Szent István tér)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Pacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  5. ↑ Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53.; Tötösy de Zepetnek, Steven.
  6. ↑ A Zepetneki Tötösy család adattára
  7. ↑ Pacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Pacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  9. ↑ Pacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  10. ↑ Pacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  11. ↑ Pacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  12. ↑ Pacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  13. ↑ Pacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  14. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Források

  • Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53.
  • Tötösy de Zepetnek, Steven. A Zepetneki Tötösy család adattára [1]
  • Mészáros Ferenc: Pacsa története

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pacsa&oldid=23170968”