„Nógrád (település)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Kmm~huwiki (vitalap | szerkesztései)
715 szerkesztés
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
65. sor: 65. sor:
A település népességének változása:
A település népességének változása:
{{népességdiagram}}
{{népességdiagram}}
⚫
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a (1287 fő) [[Magyarok|magyarnak]], 0,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,6% románnak, 5,2% (76 fő) [[Szlovákok|szlováknak]] mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,5%, református 4,8%, evangélikus 9,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,3% (22,5% nem nyilatkozott). <ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=04358 Nógrád] ''Helységnévtár''</ref> <ref>http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_12 A 2011-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>

[[2011]]-ben a település lakosságának 89%-a (1287 fő) [[Magyarok|magyar]], 5%-a (76 fő) [[Szlovákok|szlovák]] és 2%-a (26 fő) egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_12 A 2011-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>

⚫
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,6% románnak, 5,2% szlováknak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,5%, református 4,8%, evangélikus 9,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,3% (22,5% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=04358 Nógrád] ''Helységnévtár''</ref>


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==

A lap 2019. január 7., 07:07-kori változata

Nógrád
A falu látképe
A falu látképe
Nógrád címere
Nógrád címere		 Nógrád zászlaja
Nógrád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásközség
PolgármesterSzórágy Gyuláné[1]
Irányítószám2642
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség1625 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség48,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,54 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′ 17″, k. h. 19° 03′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 17″, k. h. 19° 03′ 06″
Nógrád (Nógrád vármegye)
Nógrád
Nógrád
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Nógrád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nógrád várának rekonstrukciós rajza

Nógrád (németül: Neuburg, szlovákul: Novohrad) község Nógrád megyében, a Rétsági járásban. Vára a megye névadója.

Fekvése

A megye délnyugati részén, a Börzsöny keleti előterében található.

Megközelíthető a 2-es számú főút irányából, vagy vasúton, a 75-ös számú (Vác-Balassagyarmat) vonalon. Népszerű kirándulóhely.

Bővebben: Nógrád megállóhely

Szomszédos települések

Nőtincs, Diósjenő, Berkenye

Története

A falu (vár, megye) nevét a bolgár-szláv Novigrad, azaz Újvár elnevezésből kapta. Története a honfoglalás előtti időkre vezethető vissza, már ebben a korban is kulcsfontosságú helynek számított. I. István király városi rangot adományozott neki és a megye székhelyévé tette. Anonymus a vár keletkezési idejét Árpád korára teszi. A 0.91 ha területű vár a 286 méter magas, 9 ha területű Vár-dombon áll.

Okleveles adataink 1108-tól vannak a királyi várról, melynek abban az időben bizonyos Slauiz a várnagya és ispánja. A budai káptalan 1299-es iktatólevelében "Castrum Novigrad" néven említik. IV. László király I. Tamás váci püspöknek adományozta Nógrádot. Az adományozás valószínűleg az 1274–1284-es évek között történt.

A Luxemburgi Zsigmond halála utáni évtizedekben a huszita támadások ellen Szilassy Vince váci püspök erősítette meg falait. A vár fénykorát Mátyás király idejében élte, nagyszabású kiépítése Báthori Miklós váci püspök nevéhez fűződik, aki 1475–1506 között, az olasz származású Traguinus Jakab építész tervei alapján hatalmas költséggel új épületekkel bővíttette, 30 láb mély és ugyanilyen széles, sziklába vágott árokkal keríttette, kutat fúratott és új tornyot, a belső vár öregtornyát építtette meg, melynek falára a püspök 1483-as évszámmal ellátott sárkányrendes, három farkasfog-címerdíszes, vörös márványból készült, reneszánsz emléktábláját helyezték el. Ezt az emléktáblát a feltáráskor megtalálták a torony előtt húzódott sziklaárokban, a törmelék között. Szapolyai János birtoka 1526-ban, kitől 1527-ben I. Ferdinánd serege foglalta el. 1544-ben, Buda eleste után, a török közeledtének hírére Miskey István várkapitány az őrséggel együtt gyáván megfutamodott. Az elhagyott várat Mohamed budai basa és Husszein esztergomi bég katonái harc nélkül szállták meg.

Mátyás főherceg, Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf fővezérek egyesített serege 50 évi megszállás után 1594. február 27-én szabadította fel Nógrádot.

Bocskai István erdélyi fejedelem 1605-ben török segítséggel foglalta el a várat, de az 1606. évi bécsi béke alapján a király kezébe került. 1619-ben Bethlen Gábor foglalta el, majd 1622-ben a nikolsburgi béke ismét a királynak juttatja vissza.

Az Apaffy (Apafi) Mihály erdélyi fejedelemmel szövetkezett török csapatoknak 1663-ban Nadányi Miklós  (szlov. Mikuláš Nadaný, szlov. "nadaný" = tehetséges) várkapitány a várat ellenállás nélkül átadta. Rövid 22 évi megszállás után 1685-ben a villámcsapástól felrobbant lőporraktár hatalmas rombolást végzett a védőfalakban, ezért a török a még épen maradt részeket is felgyújtotta, és a várat elhagyta. A vár török parancsnoka, Csonka bég később kereszténnyé lett, és I. Lipót király nagyobb uradalommal jutalmazta meg. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején utoljára még játszott a vár némi katonai szerepet, de ezt követően a császári csapatok lerombolták.

Állapota mára nagyon leromlott, de már hozzáfogtak a restaurálásához.

A törökök elvonulása idejére a falu elnéptelenedett, ezért a Felvidékről származó szlovákokkal telepítették be, akik magukkal hozták nyelvüket, szokásaikat.

A jelenlegi római katolikus templomot Migazzi Kristóf váci püspök építtette 1757-ben. Az evangélikus templom 1865-ben épült fel.

A vár történetéről szóló rész nagyrészt a Várak honlapról származik.

  • A vár
    A vár
  • A templom
    A templom
  • A vár légifotón
    A vár légifotón
  • Lekvárfőzés Nógrádban
    Lekvárfőzés Nógrádban

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1389
1374
1395
1621
1595
1625
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a (1287 fő) magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,6% románnak, 5,2% (76 fő) szlováknak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,5%, református 4,8%, evangélikus 9,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,3% (22,5% nem nyilatkozott). [4] [5]

Nevezetességei

Híres emberek

További képek

  • a vár
    a vár
  • a vár
    a vár
  • a vár
    a vár
  • a vár
    a vár
  • a vár
    a vár
  • a tájház
    a tájház
  • a tájház
    a tájház
  • a tájház
    a tájház

Jegyzetek

  1. ↑ Nógrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Nógrád Helységnévtár
  5. ↑ http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_12 A 2011-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nógrád_(település)&oldid=20859260”