Potočani (Velike)
| Potočani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Velike |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34330 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 159 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 306 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 46″, k. h. 17° 38′ 06″45.446000°N 17.635000°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 46″, k. h. 17° 38′ 06″45.446000°N 17.635000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Potočani (1910 és 1981 között Potočani Požeški) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 13, közúton 17 km-re északra, községközpontjától légvonalban 2, közúton 5 km-re délnyugatra, a Papuk-hegység déli lejtőin, Draga és Radovanci között fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott. A falu feletti 370 méteres magaslaton levő Mali grad nevű lelőhelyen az újkőkorszakban virágzott starčevói és a kostolaci kultúra településének maradványait találták meg. A falu felső részén a Retz-Gajary kultúra népéhez tartozó mintegy 50, különböző nemű és korú ember csontváza került elő.[2] Buturac szerint Potočani település már a középkorban is létezett, de nincs róla írásos forrás. Megemlíti az 1545-ben készült török defter is.[3] 1698-ban „Patacs” néven 14 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] 1705-ben 20, 1730-ban 18 ház állt a településen.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Potocsani” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Potochani” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Potochani” néven 24 házzal, 179 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] 1857-ben 157, 1910-ben 190 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2001-ben 182 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 157 | 142 | 155 | 162 | 171 | 190 | 210 | 237 | 196 | 218 | 203 | 177 | 176 | 194 | 188 | 182 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 151. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Velike község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2020. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
