Mohaly
Mohaly (Măhal) | |
Mohaly látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Szépkenyerűszentmárton |
Rang | falu |
Községközpont | Szépkenyerűszentmárton (Sânmartin) |
Irányítószám | 407526 |
SIRUTA-kód | 59559 |
Népesség | |
Népesség | 65 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 335 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 58′ 31″, k. h. 24° 02′ 44″46.975201°N 24.045689°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 31″, k. h. 24° 02′ 44″46.975201°N 24.045689°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mohaly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mohaly románul: Măhal, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szamosújvártól délkeletre, Széktől északkeletre, Kékesvásárhely és Nagydevecser közt fekvő település.
Népessége
[szerkesztés]Lakosok száma | 413 | 104 | 65 |
1910 | 2011 | 2021 |
Története
[szerkesztés]Mohaly Árpád-kori település. Nevét már 1173-1196 között III. Béla király idejében, majd 1230-ban is említették az oklevelekben p. Mohal néven. III. Béla király ezt a Mohai birtokot - Görögországban szerzett vitézi érdemeikért - Lob-nak és testvérének Tamásnak, a gróf Wass család őseinek adományozta. Lob-ról a birtok fiára Csomára (Chama) szállt, akit 1230-ban IV. Béla király ugyancsak megerősített birtokában. Csoma után Jakabra, utána pedig Mihály, Miklós, Tamás és Jakab nevű fiainak jutott, 1357-ben pedig egyedüli birtokosa Miklós lett, aki már állandóan a Vas nevet használta, és 1357-ben Mohaj határait is megjáratta, majd 1362-ben a Wass nemzetség osztálylevele szerint Mohajt a nemzetség két tagja: Emichtfi János fiai Aczél János, Tamás, Dezső, Lőrincz, ifj. Wass Miklós, Vörös Péter és Wass László fia Simon közt 7 részre osztották fel.
1366-ban lakói nagyrészt románok lehettek, ami abból következtethető, hogy I. Lajos király Wass Dezsőnek a Mohalyból járó juhötvenedet - amit kizárólag románok fizettek - elegendte, egy másik ez évi oklevélben pedig ugyancsak oláh kenézeket és vajdákat emlittettek.
1368-ban Lajos király Wass Miklós fiait Dezsőt, Pétert, Istvánt, Pált és Tamás fiát Jánost Mohaly birtokában megerősiti. 1461-ben Mohali, máskép Lekewsy Tamás a Wass fiai birják. 1464-ben szentgotthárdi Wass Vid fia István részét vasasszentiváni Wass Lászlónak veti zálogba. 1469-ben itteni birtokosok: szentgotthárdi Wass Vid fiai: László, István, Pál, János és Zsigmond voltak.
1492-ben Mohalyt Bálványosvár tartozékai között említették.
1694-ben a település birtokosa a Wass család, és 1820-ban ugyancsak e családé: ekkor gr. Wass Miklós és gr. Wass Samu özvegye volt Mohaly birtokosa.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.
1910-ben 413 lakosából 5 magyar, 389 román volt. Ebből 400 görögkatolikus, 4 izraelita volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája.