Letenye
Letenye | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Letenyei | ||
Kistérség | Letenyei | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Halmi Béla (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 8868 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3759 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 100,41 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 41,72 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Letenye weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Letenye témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Letenye (horvátul: Letinja[3]) város Zala megyében. A Letenyei járás központja.
Fekvése
A megye Horvátországgal szomszédos délnyugati részén fekszik, 22 km-re Nagykanizsától. Határában folyik a Mura folyó. A település legnagyobb része a Mura által feltöltött alföldön helyezkedik el, de határában észak felé kisebb dombok terülnek el (Julián-hegy, Öreghegy, Kecskehát, Béci-hegy).
Közlekedés
A város csak közúton érhető el, de közúti infrastruktúrája igen fejlett. A városban üzemelő határátkelőnél ér véget a Budapest–Székesfehérvár–Siófok–Nagykanizsa felől érkező 7-es főút, illetve a Nagykanizsa felől futó, 2004-ben átadott M70-es autóút. Letenyéről Lentibe vezet továbbá egy fontos mellékút, amely mellé a növekvő szlovén-magyar forgalom miatt autópályát is terveznek (ezt a tervet már elvetették). A városba futnak továbbá a környező településekből az utak.
A térség autóbuszközlekedése más Zala megyei városokéhoz hasonlóan szintén fejlettnek mondható. A településen lévő buszállomásról a környező településekre, Nagykanizsára, Lentire és Zalaegerszegre sűrűn, Budapestre vasárnap indulnak buszjáratok.
Története
Letenye első említése 1341-ből való, Letyne formában. Neve szláv eredetű (leto: „nyár”.) Ekkor a Széchy család birtokában állott, és kiemelkedő jelentőséggel bírt a környéken. 1367-ben a király vásártartási jogot adott a településnek, amely 1498-tól mezőváros.
A török hódoltság idején többször is elpusztult, a 17. század végén elveszítette mezővárosi rangját. Később pestis pusztította a lakosságot. 1971-ig járási székhely. Fejlődésnek igazán csak az 1930-as években indult újra.
A településen 1923 óta működik közúti határátkelő.
1929-ben Béc, 1935-ben pedig Egyeduta községet csatolták hozzá. Városi rangját 1989. március 1-jén kapta.
Nevezetességei
- Szapáry-Andrássy-kastély
- Szentháromság római katolikus plébániatemplom
- Aranybárány fogadó - épült 1800 körül barokk stílusban
A kastály parkjában egy több mint 250 éves platánfa áll
Turizmus
- termálfürdő
Híres emberek
- Ferkovics József (1961-) grafikus, festő
- Kalivoda Kata (1877–1936) festő
- Korach Mór (1888–1975) vegyészmérnök, akadémikus
- Korach (Komját) Aladár (1891–1937) költő, újságíró
- Korach (Kenyeres) Júlia (1895–1958) politikus, publicista
- Nagy Feró énekes
- Olgyay Miklós (1904–1958) biológusprofesszor
- Patzner (Perényi) István (1860–1906) műfordító, egyházi író
- Schram Ferenc (1923–1975) zenetörténész, néprajzkutató
Testvérvárosok
Képgaléria
-
Rovásos helynév-tábla (2011.03.12)
Források
- ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
Külső hivatkozások
- Letenye város honlapja
- Letenye független online hírportálja
- Térkép Kalauz – Letenye
- Légifotók Letenyéről
- A letenyei tűzoltóság honlapja.