Ferkovics József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferkovics József
Született 1961. április 17. (56 éves)
Letenye
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferkovics József témájú médiaállományokat.

Ferkovics József (névváltozat: Ferkovits József; Letenye, 1961. április 17.) roma származású magyar grafikus és festő.

Életútja[szerkesztés]

Születésekor szülei elváltak, így állami gondozásba került. Rajzkészsége korán megmutatkozott, a körötte zajló eseményeket, televíziós élményeit mind lerajzolta. Tanárai is felfigyeltek rajzaira, benevezték munkáit a gyermekeknek kiírt pályázatokra, gyakran a legjobbak közé került. 1974-ben egy japán rajzversenyre beküldött képe második helyezést ért el. Az iskolában a történelem, az irodalom és a filozófia érdekelte, ezekből a tárgyakból nagyon jól teljesített. Tanárai nem javasolták képzőművészeti szakközépiskolába, gyenge fizikuma ellenére elküldték a komlói szakmunkásképzőbe vájár tanulónak, azonban ő a szakmunkásképző mellett gyarapította grafikai tudását Pécsett Horváth János grafikusművésznél a képző- és iparművészeti középiskolában. 18 éves kora után ismerkedett meg szüleivel, ekkor találkozott először a roma kultúrával. 1982-ben Budapestre költözött és a Képző- és Iparművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat, ahol mesterei Pajzs László és Fóti Ernő voltak. Három év után megszakította tanulmányait, mivel megnősült, egy ideig bányászként dolgozott, hogy eltartsa családját. 1989-ben Nagykanizsára költözött, azonban hiányzott neki a képzőművészeti alkotói munka, így éveken át tanított, rajzszakkört vezetett, gyermekeket készített fel képzőművészetből, közben a főiskolát is befejezte, grafikusi diplomát nyert. Jelenleg Szombathelyen él.

Művészete[szerkesztés]

Mind a táj-, mind a figurális ábrázolás erőssége, festményei közt vannak jeles szakrális, szimbolikus, akt- és portré képek. Grafikái közül az 1944-es holokausztot ábrázoló grafikai sorozatai a leghíresebbek, többször is ki voltak azok állítva a Pávai utcai Holokauszt Emlékközpontban. Számos tematikus és csoportos kiállításon szerepeltek képei, Budapesten, Magyarország vidéki városaiban és külföldön, Berlinben, Londonban, Nápolyban, Pekingben és Washingtonban. Művei megtalálhatók a Roma Parlament Képtárában, a Néprajzi Múzeumban, a Magyar Művelődési Intézet gyűjteményében és magángyűjtőknél. Számos grafikáját és festményét beválogatták a 2009-es Magyar festészet című reprezentatív albumba. Köztéri falfestései is ismertek.

Művészetéről és életéről, Sárga, piros, kék - Ferkovics József útjai címmel Boros Ferenc és Rozmán László készített többszörös díjnyertes filmet.

Déva vára c. secco Bodvalenkén

Képei a 2009-es Cigány festők című albumból[szerkesztés]

Szakrális képek[szerkesztés]

  • Feszületen (tus, papír, 50x70 cm, 1994);
  • Magányos Krisztus (olaj, farost, 50x70 cm, 1993);
  • Látogatás (akril, farost, 116x66 cm, 2009);
  • Jézus visszatér a tanítványokhoz (olaj, kasírozott vászon, 30x40 cm, 2005).

Holokauszt grafikai sorozat[szerkesztés]

    • Lágerportré I. (olaj, kasírozott vászon, 50x50 cm, 2004);
    • Lágerportré II. (olaj, farost, 40x30 cm, 2004);
    • Remény (tus, papír, 32x40 cm, 2003);
    • Doboz, 1944 (tus, papír, 32x40 cm, 2003);
    • Reggeli vizit (tus, papír, 32x40 cm, 2003);
    • Fürdőben (tus, papír, 32x40 cm, 2003);
    • Irány a haláltábor (tus, papír, 32x40 cm, 2003);
    • Lágerszemek (tus, papír, 32x40 cm, 2003).

Természeti képek[szerkesztés]

Madarak című falfestménye Bódvalenkén
  • Levendula földeken (olaj, vászon, 50x44 cm, 2004).

Portrék, aktok[szerkesztés]

  • Az ifjúság dicsérete (akril, farost, 65x71 cm, 2009);
  • Anya gyermekével (olaj, farost, 30x30 cm, 2003);
  • Férfi piros sapkában (olaj, karton, 41x48 cm, 2007);
  • Kék bársony (színes ceruza, papír, 19x22 cm, 1991);
  • Akt (színes ceruza, papír, 21x29 cm, 1991);
  • Női portré (pasztellkréta, papír, 51x73 cm, 1993);
  • Árván (pasztellkréta, karton, 50x70 cm, 2009).

Életképek[szerkesztés]

  • Élet a telepen (olaj, farost, 50x37 cm, 2003);
  • Munka nélkül (akvarell, papír, 50x70 cm, 2009);
  • Hazafelé (olaj, farost, 70x75 cm, 2008).

Csendélet[szerkesztés]

  • Csendélet (olaj, kasírozott vászon, 65x60 cm, 2008).[1]

Kiállításai (válogatás)[szerkesztés]

  • 2000 • Roma képzőművészek III. Országos Kiállítása,[2][3] Roma Művelődési Intézet, Budapest;
  • 2003 • Holokauszt Emlékközpont, Budapest;
  • 2007 • Együttállás, Csók István Képtár, Székesfehérvár;
  • 2007 • Az emlékezés színes álmai, PekingMagyar Nemzeti Galéria, Budapest;
  • 2008, 2009 • Az emlékezés színes álmai, vándorkiállítás, SzolnokEgerPécsSalgótarjánMiskolcSzekszárd.
  • 2012 • Beszélő paletták című Magyar Roma Képzőművészeti Kiállítás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága folyosóján és irodáiban, Budapest.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A felsorolt képek láthatók a sulinet.hu honlapján
  2. A kiállítás katalógusa: DARÓCZI Ágnes— KALLA Éva— KERÉKGYÁRTÓ István (Szerk.): Roma képzőművészek III. Országos Kiállítása. The 3rd National Exhibition of Roma Artists 2000. Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 2000. 64 p., ill.
  3. Roma képzőművészek III. Országos Kiállítása 2000
  4. Balog Zoltán honlapja.

Források[szerkesztés]