Magyarfráta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Frata szócikkből átirányítva)
Magyarfráta (Frata)
FrataCJ (16).JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Magyarfráta
Rang községközpont
Irányítószám 407285
SIRUTA-kód 57751
Népesség
Népesség 1707 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 107
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 396 m
Terület 73,01 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Magyarfráta (Románia)
Magyarfráta
Magyarfráta
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 42′ 19″, k. h. 24° 03′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 19″, k. h. 24° 03′ 39″
Magyarfráta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarfráta témájú médiaállományokat.

Magyarfráta (románul: Frata) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése[szerkesztés]

Kolozsvártól 45 kilométerre keletre, a Mezőségen, a Berkenyesi-patak völgyében fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Rogerius mester 1242-ben Frata néven említette. Nevéhez személynévi párhuzamot 1353-ból találunk egy román kenéz neveként, amely a román frate ('fivér') szóból keletkezett.

Története[szerkesztés]

Rogerius mester a tatárjárás pusztítását követően messze földön csak Frátán találkozott élő emberekkel. (Bár Rogerius falujának azonosítása a mai Magyarfrátával erősen kérdéses.) A falu a tatárjárás előtt a mai Szent László-keserűkút mellett feküdt, ahová a környékbeli magyarok minden év augusztus 1-jén zarándoklatot szerveznek.[2] A 15–17. században két Fráta, Magyar- és Oláhfráta létezett (1410, Fratha hungaricalis, 1426, Magyarfrata, ill. 1413, Wolahfratha), amelyek a 18. század elején olvadtak össze. Magyarfrátának 1570-től unitárius, 1600-tól református egyháza volt. 1699-ben országos vásár tartására kapott szabadalmat.[3] 1727-ben a Henter családnak állt benne kúriája. Alexandru Bătrâneanu 1848-ban megfenyítette lakosságát, amiért nem képviseltették magukat a balázsfalvi gyűlésen. A magyar vadászok 1849 márciusában 25 lakosát végezték ki.[4] Az 1990 táján itt élő magyar családok közül az Albert, a Busi, a Császár és a Jánosi családok az 1835 és 1889 közötti református anyakönyvekben is szerepelnek. 1945 után kivált belőle Avas, Bethlentanya, Olariu, Pădurea Iacobeni és Rozor.

1880-ban 1792 lakosából 1421 volt román, 244 magyar és 120 cigány anyanyelvű; 1129 görög katolikus, 398 ortodox, 142 református, 68 zsidó és 52 római katolikus.

2002-ben az 1730 lakosból 1488 volt román, 135 cigány és 107 magyar nemzetiségű; 1065 ortodox, 385 görög katolikus, 100 református, 82 adventista és 55 pünkösdi vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

  • 1808 után pár évig itteni birtokán gazdálkodott Kótsi Patkó János színész, színigazgató.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Népújság 2004. június 29.
  3. Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
  4. Verzeichniss der, während der jüngsten Revolution im Kronlande Siebenbürgen auf verschiedene Weise gefallenes Menschenopfer. Wien, 1851, 60–61. o.
  5. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 9739203566  

Források[szerkesztés]

  • Hints Miklós: Mezőségi magyar falvak helynevei. Budapest, 1993

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarfráta témájú médiaállományokat.