Ugrás a tartalomhoz

Borjád (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solymári (vitalap | szerkesztései) 2020. március 4., 18:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Polgármesterei: már nem csonk)
Borjád
A borjádi Kossuth Lajos utca (az 5701-es út belterületi szakasza)
A borjádi Kossuth Lajos utca (az 5701-es út belterületi szakasza)
Borjád címere
Borjád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállásközség
PolgármesterSchäffer Tibor János (független)[1]
JegyzőKiss Annamária körjegyző
Irányítószám7756
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség381 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 56′, k. h. 18° 28′Koordináták: é. sz. 45° 56′, k. h. 18° 28′
Borjád (Baranya vármegye)
Borjád
Borjád
Pozíció Baranya vármegye térképén
Borjád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borjád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Borjád (horvátul: Borjat[3][4]németül: Barjad[5]) község Baranya megyében, a Bólyi járásban.

Fekvése

Baranya megye délkeleti részén, Mohács közelségében, Bólytól délnyugati irányban 6 kilométerre található a település.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
372
381
379
385
370
371
373
381
20132014201520182019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 23,9% németnek, 1% horvátnak mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,5%, református 5,2%, evangélikus 20,5%, felekezeten kívüli 5,7% (7,3% nem nyilatkozott).[6]

Története

A legelső írásos emlék 1311-ből maradt fenn Barlad, Barlaad formában, Borjádi Miklós nevében.

1330-ban egy oklevél szerint a borjádi nemesek tanúként szerepeltek. 1333-1335 között nevét a pápai tizedjegyzék is említette Boryad néven; 1333-ban papja 25 báni pápai tizedet fizetett, tehát ekkor már egyházas hely volt.

A feltételezések szerint a hajdan „színmagyar” község a pécsi püspökség birtoka volt. Magyar voltát egy a török uralom időszakából, 1571-ből fennmaradt adóösszeírás is megerősíti. Lakosságát azonban alaposan megtizedelte a török, a mohácsi csata után Borjád is súlyos veszteségeket szenvedett el a rablások, gyújtogatások következményeként.

A török közigazgatás 1591-ben a baranyavári Náhi körzetéhez csatolta.

Néhány szomszédos faluval együtt 1597-ben Borjád is a Budán székelő Ürejsz pasa kezére került. A kiűzés utolsó harcaiban Batthyány II. Ádám táborozott 2000 fős seregével Borjádon, amelyet később vitézségéért a gróf uradalmába is kapott. Ebben az időszakban ortodox szerbek telepedtek meg a faluban, beköltözésükre ma a dűlőnevek - például Dola, Atica - is emlékeztetnek.

A 18. században katolikus németek érkeznek a faluba, nagyobb arányú betelepedésük a 19. század elejére tehető. Egyházközösségét 1770-ben alapították. Az elköltöző szerbek helyére fokozatosan települnek protestáns németek is, és ekkoriban kerül a Batthyány-uradalomtól – házasság révén – a Montenuovo családhoz a község. Gazdag mezőgazdasági és kézműves hagyomány tanúskodik a borjádiak szorgalmáról, munkaszeretetéről. A férfilakosságot a háborúk is megtizedelték, később a településpolitika is vétkes volt abban, hogy lakossága 860 főről 500-ra csökkenjen.

2001-ben lakosságának 13,6%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.

2016-ban fölújították a helyi evangélikus templomot.[7]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994: Markovics Ernő (független)[8]
  • 1994-1998: Markovics Ernő (független)[9]
  • 1998-2002: Markovics Ernő (független)[10]
  • 2002-2006: Markovics Ernő (független)[11]
  • 2006-2010: Markovics Ernő (független)[12]
  • 2010-2014: Schäffer Tibor János (független)[13]
  • 2014-2019: Schäffer Tibor János (független)[14]
  • 2019-től: Schäffer Tibor János (független)[1]

Híres szülöttei

  • Raffay Ernő történész, egyetemi tanár, konzervatív politikus

Nevezetességei

  • Evangélikus temploma – 1890-ben épült[15]
  • Katolikus templom – épült 1927-ben

Jegyzetek

  1. a b Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. horvát név 1
  4. horvát név 2
  5. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013. április 16.)
  6. Borjád Helységnévtár
  7. evangélikus templom felújítása
  8. Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  10. Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  11. Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  12. Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  13. Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  14. Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 7.)
  15. evangélikus templom története

Források

Kapcsolódó szócikkek