„Romhány” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Forrás hozzáadása. Linkek javítgatása.
Kmm~huwiki (vitalap | szerkesztései)
715 szerkesztés
a tájegység
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
13. sor: 13. sor:
| hosszúsági fok = 19.25822
| hosszúsági fok = 19.25822
| KSH kód = 12195
| KSH kód = 12195
| földrajzi nagytáj = [[Északi-középhegység|Észak-magyarországi-középhegység]]
| földrajzi középtáj = [[Észak-magyarországi-medencék]]
| földrajzi kistáj = [[Nógrádi-medence]]
}}
}}
'''Romhány''': [[község]] [[Nógrád megye|Nógrád megyében]], a [[Rétsági járás]]ban.
'''Romhány''': [[község]] [[Nógrád megye|Nógrád megyében]], a [[Rétsági járás]]ban.

A lap 2018. február 9., 16:35-kori változata

Romhány
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Romhány címere
Romhány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásközség
PolgármesterVezér Attila
Irányítószám2654
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség2117 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség79,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,47 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[2]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[2]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[2]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 32″, k. h. 19° 15′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 32″, k. h. 19° 15′ 30″
Romhány (Nógrád vármegye)
Romhány
Romhány
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Romhány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Romhány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Romhány: község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.

Fekvése

Romhány község Nógrád megye nyugati felében a Cserhát dombjai között található. A települést Budapestről a 2-es főúton Rétság városát érintve, Bánkon át érhetjük el bő egy óra elteltével.
A településhez legközelebb lévő város Rétság, amely mindössze 10 km, míg a főváros és a megyeszékhely (Salgótarján) egyaránt 70 km távolságra fekszik. A település vasútállomása korábban a Diósjenő és Romhány közötti vonal végállomása volt, itt azonban 2007-ben megszűnt a személyszállítás.

A településhez tartozik a nyugati irányban mintegy 4 kilométerre található Világospuszta is.

Története

Romhány Árpád-kori település. Nevét már 1200-as években említette oklevél. Neve a német Ruhmann személynévből ered.

Romhány eredetileg két külön település volt: Kisromhány és Nagyromhány néven.

Az 1598-as összeíráskor még két falu szerepelt, és mindkettő a Bornemisza család birtoka volt. Nagy-Romhány György, Kis-Romhány pedig Miklós birtoka volt.

Az 1633 évi adóösszeírásban azonban már csak egy Romhány nevű település szerepelt.

A falu egykor a Lókos-patak déli részén, a dombon terült el, itt még az 1800-as években is láthatóak voltak a kastély és a templom romjai.

Határában vívták 1710. január 22-én a Rákóczi-szabadságharc egyik utolsó csatáját, amelyben a kuruc-lengyel-svéd-francia sereg még egyszer megpróbált győzelmet kiharcolni, de nem sikerült.[3]

Népcsoportok

1920-ban 2005 magyar lakosa volt. 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2127
2106
2040
2189
2120
2117
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

Nevezetességei

Laszkári-kúria
A vasútállomás a személyforgalom szünetelése előtt
  • Prónay-kastély (18. század, barokk)
  • Háromnyílású kőhíd (18. század)
  • Római katolikus templom (19. század, klasszicista)
  • Egykori Laszkári-kúria
  • Török mogyorófa (védett természeti érték). nograd.net. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  • Turul-emlékmű
  • Romhányi csata emlékműve: A falu szélén, a Szátokra vezető út jobb oldalán lévő emlékparkban áll a romhányi csata 8 m magas, 1932-ben Magos (Munk) Dezső által készített emlékműve. Az obeliszk tetején a turulmadár, oldalán Rákóczi és Károlyi Sándor kuruc fővezér domborművű képmásai találhatók. A csatában elesett 93 svéd, lengyel és francia katonára emléktábla emlékeztet. A falu történetének legjelentősebb eseménye volt az 1710. január 22-i romhányi csata. Ez volt a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentősebb hadművelete.
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra
  • Bereczki Máté-emlékmű.
  • Nyaranta a kastélyudvaron tartják meg a Pick Up Drive amerikai autó és rockabilly fesztivált.

Itt született

Itt éltek, alkottak

  • Kollár József az egykori Romhányi Építési Kerámiagyár igazgatója
  • Dr. Szabó István tanár, iskolaigazgató, a Romhány története című könyv szerzője

Gazdaság

Zalakerámia: csempegyártás. Korall Csempe: csempegyártás. Gammakerámia: csempegyártás.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  3. ↑ Bánlaky József - A magyar nemzet hadtörténelme. A romhányi csata 1710 január 22.-én.
  4. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Romhány&oldid=19601023”