Ugrás a tartalomhoz

Markóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szajci (vitalap | szerkesztései) 2021. január 18., 08:06-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Története)
Markóc
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállásközség
PolgármesterKovács Sándor (független)[1]
Irányítószám7967
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség64 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség9,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 51′ 47″, k. h. 17° 46′ 04″45.862960°N 17.767890°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 47″, k. h. 17° 46′ 04″45.862960°N 17.767890°E
Markóc (Baranya vármegye)
Markóc
Markóc
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Markóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Markóc község Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Fekvése

Barcstól 25 km-re délkeletre, Szigetvártól 20 km-re délre, Sellyétől légvonalban kb. 5, közúton 7-8 kilométerre helyezkedik el; a déli (magyar-horvát) országhatártól és a Drávától ugyancsak mintegy 5 km-re fekszik északi irányban. Egyutcás kistelepülés, mely a falu legkeletibb házai mellett húzódó DrávafokDrávakeresztúr országútról leágazva érhető el.

Története

Markóc nevét az oklevelekben 1403-ban említették először Markochel néven, később 1492-ben Markowcz néven írták. A falu első ismert birtokosa a pécsi főesperes volt, majd a későbbiekben az Istvánffy, a Doby és a Somssich családoké volt. 1480 körül a Festetics család dégi ága volt a település birtokosa. A falu lakosai a török hódoltság kezdetén a mai falu mellett állt Mokárfa nevű falu, mely a törökök alatt elpusztult.

A lakosság a szomszédos Markocz nevű rétre költözött át, s később ez lett a falu neve is. A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott. 1910-ben 229 lakosából 228 magyar volt. Ebből 21 római katolikus, 208 református volt.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Kovács Rózsa (független)[3]
  • 1994–1998: Döme Julianna (független)[4]
  • 1998–2002: Döme Julianna (független)[5]
  • 2002–2006: Döme Julianna (független)[6]
  • 2006–2010: Lantos Tamás Ferenc (független)[7]
  • 2010–2014: Lantos Tamás Ferenc (független)[8]
  • 2014–2016: Lantos Tamás Ferenc (független)[9]
  • 2016–2019: Kovács Sándor (független)[10]
  • 2019-től: Kovács Sándor (független)[1]

A településen 2016. november 27-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[10]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
72
63
63
51
61
62
59
64
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 1,6% bolgárnak, 23,4% cigánynak, 1,6% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,6%, református 42,2%, felekezeten kívüli 15,6% (1,6% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességek

  • Református temploma 1858-ban épült, műemléki védelem alatt álló épület.[13]
  • A település határában három irányban is olyan, íves formában elhelyezkedő ártéri erdőfoltokat találhatunk, amelyek egykori Dráva-holtágak maradványai. Nyílt víznek már egyik erdőrészben sincs nyoma, de az egyik ilyen terület, a Markóci-rét 1996 óta helyi védettség alatt áll, a környék jellemző mocsári-réti növény- és állatfajaival.[14][15]

Jegyzetek

  1. a b Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  6. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  7. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  8. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  10. a b Markóc települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. november 27. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  11. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  12. Markóc Helységnévtár
  13. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  14. Irány a Dráva! - Vadon élménye élő folyók mentén.. Duna-Dráva Nemzeti Park. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)
  15. Bank László: Ökológiai állapot-felmérő lap a Markóci-rétről., 2013. augusztus 11. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)