Ugrás a tartalomhoz

Kórós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szajci (vitalap | szerkesztései) 2020. november 24., 11:00-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. november 24.) ezen a változaton alapul.
Kórós
református templom 2019-ben
református templom 2019-ben
Kórós címere
Kórós címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállásközség
PolgármesterGotthár László (független)[1]
Irányítószám7841
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség163 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség13,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 52′ 01″, k. h. 18° 04′ 58″45.866944°N 18.082778°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 01″, k. h. 18° 04′ 58″45.866944°N 18.082778°E
Kórós (Baranya vármegye)
Kórós
Kórós
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kórós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk Kórósról szól. Hasonló címmel lásd még: Nyitrakoros.

Kórós (horvátul: Korša[3]) község a Dél-Dunántúlon, Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Fekvése

Kórós Baranya megye Dráva-melléki részén, az Ormánságban helyezkedik el. Közvetlen szomszédai: Rádfalva, Drávapiski, Adorjás, Páprád és Hegyhátszentmárton. Kórós vidéke vizekben gazdag, eredetileg lápos, mocsaras terület volt, amit sűrű erdők borítottak. Ezt az állapotot mutatják az 1785-ös katonai felmérés térképei. Az utak az ingoványos helyeken cölöpökkel erősített földsáncokon vezettek át. A természeti környezet, a Dráva és a Fekete-víz 1841 és 1896 között végbement szabályozásával jelentősen átalakult. Az egykori vízi világra ma is emlékeztet sok helyi dűlőnév (például erdő-, berek-, láz-, irtás-, sziget-, tó- és mocsila-szóösszetételek). A vidék legjellemzőbb fája a kőrisfa vagy kőrös cser lehetett, de gyakori volt még a fűz, az éger, a nyárfa, a mocsári tölgy, a bükk és a vadalma is.

Településszerkezet

Kórós egy kelet-nyugati irányú főutcából áll, melynek házsorai közrefogják a középen álló templomot. A templom körüli tágas rét vagy kaszáló neve Kottya. A főutcához (jelenlegi neve Kossuth Lajos utca) két bekötőút menti rövid házsor csatlakozik (Petőfi Sándor és Rákóczi Ferenc utca). A kutatók ezt a formát orsós falunak nevezik.

Vizei

Kórós területét átszeli a Pécsi-víz, az Egerszegi-csatorna és a Kémesi-árok. Sok ormánsági falu települt nedves rétek, kisebb nádas tavak köré.

Neve

A falu neve a forrásokban legalább négyféle változatban szerepel: Koros, Kórós, Kóros és Kőrös. A nyelvtudomány álláspontja szerint a Kórós név a kóró szóból származik. A népi etimológia szerint Kőrösből azért lett Kórós, mert a 19. századi lecsapolások következtében a kiszáradt tavak földjét ellepte a sok száraz kóró. A névalak valójában sokkal régebbi és eredetileg a mocsári erdők valamely elterjedt növényére utalhatott. A falu határában ma is létezik Kórós cser és Kóróscseralja nevű határrész.

Története

Kórós és környéke már az őskortól folyamatosan lakott hely volt, a környéken talált leletek tanúsága szerint. Nevét az oklevelek 1341-ben említik először Villa Korus néven, a Zalai oklevéltár adatai szerint, majd 1444-ben Poss Karos néven említik a pozsonyi káptalan egyik oklevelében. 1478-ban is említi egy oklevél Koros néven, ekkor a siklósi várhoz tartozott, és valószínűleg a siklósi vár (vár)jobbágyai lakták.

Siklós várának török kézre kerülése (1543) után kettős adóztatás alá került. A török időkből nem maradt fenn sok adat, valószínűleg nem néptelenedett el teljesen a falu. Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban azonban a fennmaradt adatok szerint több Kórósra való lakos is részt vett a Mészáros Albert vezette szabadcsapatban.

Az Ormánság szélén fekvő pici falu különlegessége az 1793-ban épült fakazettás mennyezetű késő barokk stílusú református temploma.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Horváth Sándor (független)[4]
  • 1994–1998: Horváth Sándor (független)[5]
  • 1998–2002: Horváth Sándor (független)[6]
  • 2002–2006: Rózsási János (független)[7]
  • 2006–2010: Rózsási János (független)[8]
  • 2010–2014: Id. Bogdán László (független)[9]
  • 2014–2019: Gotthár László (független)[10]
  • 2019-től: Gotthár László (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
220
217
224
201
176
176
171
163
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,1%-a magyarnak, 10,2% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,4% németnek mondta magát (0,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,5%, református 10,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 14,6% (9,3% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

Gyönyörű festett kazettás mennyezetű református templom.

Itt született Döbröczöni Kálmán (1899–1966) festőművész.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Kórós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. ↑ Kórós települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kórós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  6. ↑ Kórós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  7. ↑ Kórós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  8. ↑ Kórós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  9. ↑ Kórós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. ↑ Kórós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  11. ↑ Kórós Helységnévtár

Források

  • Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában.
  • Zalai Oklevéltár 1385.
  • Zentai Tünde: Kórós, Pannónia Könyvek, Pécs, 2008

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kórós&oldid=23284690”