Kaposújlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaposújlak
Somssich-kastély
Somssich-kastély
Kaposújlak címere
Kaposújlak címere		 Kaposújlak zászlaja
Kaposújlak zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterCsabai Tamás (független)[1]
JegyzőDr. Mészáros Renáta
Irányítószám7522
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség729 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség81,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 02″, k. h. 17° 43′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 02″, k. h. 17° 43′ 47″
Kaposújlak (Somogy vármegye)
Kaposújlak
Kaposújlak
Pozíció Somogy vármegye térképén
Kaposújlak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposújlak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kaposújlak község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megyeszékhelytől alig 5 kilométerre található falut a Kapos folyó szeli ketté. A községen kelet–nyugat irányban halad keresztül a 610-es számú főút és a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, amelyek jó közlekedési lehetőséget nyújtanak az itt élők számára. Kitűnő adottságainak köszönhetően repülőtérrel is rendelkezik. Szomszédos települései: nyugaton Kaposmérő, amely egy mellékúton kapcsolódik az északra fekvő Hetes és Juta falvakhoz, keleten Kaposvár határolja. A falu déli részén emelkedik a Zselic, amelynek erősen agyagos földjét erdők és szőlők borítják.

Kaposújlak négy falurészből áll: a legrégebbi az úgynevezett belső falu, a második a község melletti dombon található Szarkavár, nevét feltehetően az itt állt Szarkaberki településről kaphatta. A harmadik rész az 1848 után, a negyedik az 1945-ös földosztást követően alakult ki.[3] Jelenleg két új utca is nyílt a nyugati részen, ahol modern építésű családi házak és még beépítetlen telkek találhatók. A község infrastruktúrájának és központi szerepének köszönhetően kitűnő helyet nyújt a vállalkozások számára. A főút két oldalán egymás mellett épülnek a helyieket is foglalkoztató cégek, vállalatok.

Története[szerkesztés]

A község mai területén a késői rézkorból, a bronzkorból és a vaskor kezdeti szakaszából származó leleteket, valamint népvándorláskori településnyomok (lakógödrök) nyomait találták meg.[3]

Kaposújlak (akkor: Újlak) neve először 1276-ban jelent meg a honfoglaló Bő nemzetség birtokai között. Nevének eredetére két magyarázat létezik: vagy a földbirtokos család, az Újlakiak nevéből származik, vagy a ma Kaposvár területén található Ólaki-dűlő lakossága vándorolt át ide, és ezért nevezték el Újlaknak.[3] Az 1536. évi adólajstromban neve Wylak alakban fordult elő. A 15. század közepén Újlaki Lőrinc vára állt a szarkavári dombon, mely a török megszállás alatt elpusztult. Az 1536. évi adólajstromban neve Wylak alakban írva fordult elő. 1598–99-ben Tahy István volt a földesura. Az 1600. évi pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint Csobánc várának tartozéka volt. 1678-ban Jankovics Péter itteni birtokait elzálogosította Matula Péter kapronczai vajdának. 1715-ben 12 háztartást írtak benne össze s ekkor az Igmándy családé, 1726–33-ban Jankovics Istváné volt. 1767-ben báró Pongrácz János özvegye, szül. Jankovics Krisztina, volt az ura. E házasság révén a falu a báró Pongrácz család birtokába került. Az utóbbitól 1824-ben gróf Somssich Pongrácz vette meg.

Portáinak száma a 16. és 17. században 5 és 12 között váltakozott, az 1784 és 1787 közötti népszámlálás során már 257-en éltek Újlakon.[3]

1945-ben 750 hold szántó, rét, legelő és szőlő került kiosztásra. A település 1951-ig a Kaposmérő székhelyű körjegyzőség részét képezte, de ekkor megalakult önálló tanácsa. 1960-ban alakult meg a helyi termelőszövetkezet, ez 1964-ben egyesült a mérőivel. 1966-ban a falu ismét társközség lett. Eltartóképessége az 1950-es években nagy mértékben visszaesett, amikor pedig az 1970-es években megszűnt az iskola, mélypontra jutott. Az 1990-es rendszerváltás során ismét önállóvá vált a település, és gyors fejlődésnek is indult: bevezették a gázt, járdákat és kerékpárutat építettek, az ökumenikus haranglábon kívül pedig felújítottak több közintézményt és a villamosenergia-szolgáltatást is. 2000 után a nyugati faluszélen az addigi mezőgazdasági terület helyén két új utcát nyitva közművesített építési telkeket hoztak létre, amelyek a következő években be is épültek házakkal. 2008-ban épült meg a katolikus templom, 2014-ben pedig kibővítették és felújították a művelődési házat.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dr. Király István (független)[4]
  • 1994–1998: Szántó János (MSZP)[5]
  • 1998–2002: Rózsás Gyula (független)[6]
  • 2002–2006: Rózsás Gyula (független)[7]
  • 2006–2010: Rózsás Gyula (független)[8]
  • 2010–2014: Rózsás Gyula (független)[9]
  • 2014–2019: Csabai Tamás (független)[10]
  • 2019-től: Csabai Tamás (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
748
745
737
748
731
729
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% németnek mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,9%, református 6,5%, evangélikus 0,8%, felekezet nélküli 16,7% (29,7% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

  • A Somssich-kastélyban és környékén forgatták a Szevasz, Vera! című játékfilm jeleneteinek egy részét, a kastély helyi elnevezése, a Szarkavár többször el is hangzik a filmben.

Képek[szerkesztés]

  • A szarkavári Somssich-kastély
    A szarkavári Somssich-kastély
  • A kastély kápolnája
    A kastély kápolnája

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c d e Településtörténet. Kaposújlak honlapja. (Hozzáférés: 2018. január 25.)
  4. ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  6. ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  7. ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  8. ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  9. ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. ↑ Kaposújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  11. ↑ Kaposújlak Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kaposújlak&oldid=26038279”