Igazi édesgyökér
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Rajz az igazi édesgyökér különböző részeiről
| ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Glycyrrhiza glabra L. | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Igazi édesgyökér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Igazi édesgyökér témájú médiaállományokat és Igazi édesgyökér témájú kategóriát. |
Az igazi édesgyökér (Glycyrrhiza glabra), népies néven édesfának és cukorkórónak is nevezik, a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj. Termesztett gyógynövény, a medvecukor ízesítőanyaga. Kivonata, vagy gyökerének porított növényi anyaga táplálékkiegészítők alapanyaga. Szántók, legelők, parlagok évelő növénye. Ánizsra emlékeztető ízű és illatú gyökérrel rendelkezik.
Előfordulása[szerkesztés]
Európában a Földközi-tenger mellékén honos, Olaszországtól egészen Törökországig. Magyarországon rokon faja, a keserű édesgyökér (Glycyrrhiza echinata) őshonos, mely kevésbé édes ízű. Ezen a kontinensen még megtalálható Ukrajnától az európai Dél-Oroszországig. Ázsia nyugati felén is nagy területet nő be; a növénynek határt szab a Himalája és India.
Megjelenése[szerkesztés]
1-2 méter magasra növő gyöktörzses évelő. Levelei szórt állásúak, páratlanul szárnyaltak. Virágzatuk levélhónaljakból fejlődő fürt, virágai liláskékek. Május-júniusban virágzik. Termése 3-5 magvat tartalmazó hüvely.
Termesztett változatok[szerkesztés]
- G. glabra var. glandulifera – orosz édesgyökér,
- G. glabra var. pallida – török édesgyökér,
- G. glabra var. typica – spanyol édesgyökér,
- G. glabra var. violacea – perzsa édesgyökér.
Felhasználása[szerkesztés]
Az édesgyökér a medvecukor vagy bocskorszíj néven ismert édesség ízesítőanyaga. Felhasználják még a barna sör színezésére, különböző likőrök (például a pastis) ízesítésére, illetve az emésztést serkentő gyógytea készítésére is. Dohány túlzott kiszáradásának megakadályozására, valamint vizes kivonatait italok készítésénél állományjavítóként is felhasználják. Az édesgyökér édes íze a glicirrhizintől származik, az élelmiszer- és gyógyszeripar ízjavítóként hasznosítja.
Gyógyhatása[szerkesztés]
Drogja gyöktörzse, gyökerei és tarackja. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő drogféleségei:
- igazi édesgyökér száraz kivonat, ízjavítás céljára (Liquiritiae extractum siccum ad saporandum),
- igazi édesgyökér (Liquiritiae radix),
- édesgyökér folyékony kivonat, standardizált, etanolos (Liquiritiae extractum fluidum ethanolicum normatum).
A növény hatóanyagának köszönhetően jó köptető, nyálkaoldó és köhögéscsillapító, de alkalmazzák simaizom-görcsoldásra is. Kedvező gyulladáscsökkentő hatást fejt ki gyomornyálkahártya-gyulladás, gyomorsavtúltengés okozta nyálkahártya-sérülések esetén. Gyulladáscsökkentő és görcsoldó hatása miatt gyomor- és nyombélfekély kezelésében, ezen kívül erősen édes íze miatt ízjavítóként használják. Túlzott mértékű fogyasztása magas vérnyomást okozhat.
Hatóanyagai[szerkesztés]
A gyökér triterpén szaponinokat (glicirrhizint),[M 1] flavonoidokat, szteroidvegyületeket, kumarint tartalmaz.[1]
A glicirrhizin farmakológiailag aktív vegyület, a kortizol lebontását végző enzim, a 11-béta-hidroxiszteroid-dehidrogenáz (11-β-HSD) gátlója. A 11-β-HSD az aldoszteron (Aldo) hormon célszerveiben lebontja a mineralokortikoid receptorhoz (MR) is kötődő, az aldoszteronnál jóval magasabb koncentrációban jelen lévő kortizolt, így teszi lehetővé, hogy ezekben a szervekben a mineralokortikoid receptor funkcióját az aldoszteron szabályozza.[2][3].
A glicirrizin ígéretes vegyület a SARS CoV és Covid elleni harcban.[4][5][6][7]
A glicirrizin mellékhatása, hogy csökkenti a vér káliumszintjét,[8] ez azonban jól ellensúlyozható káliumtartalmú élelmiszerek (pl. banán) fogyasztásával.
Gyűjtése[szerkesztés]
A növény gyöktörzsét használják gyógyászati célokra, amelynek gyűjtési ideje: október-április. A begyűjtését követően a gyökeret alaposan meg kell tisztítani.
Megjegyzés[szerkesztés]
- ↑ Dános glicirrhizinként, Bernáth glicirrizinként említi.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bern
- ↑ Revai
- ↑ Tolnai
- ↑ Cinatl, J., G. (2003. június 14.). „Glycyrrhizin, an active component of liquorice roots, and replication of SARS-associated coronavirus”. Lancet (London, England) 361 (9374), 2045–2046. o. DOI:10.1016/s0140-6736(03)13615-x. ISSN 1474-547X. PMID 12814717.
- ↑ (2020. október 1.) „Glycyrrhizin: An alternative drug for the treatment of COVID-19 infection and the associated respiratory syndrome?” (angol nyelven). Pharmacology & Therapeutics 214, 107618. o. DOI:10.1016/j.pharmthera.2020.107618. ISSN 0163-7258.
- ↑ Pilcher, HelenR. (2003. június 13.). „Liquorice may tackle SARS” (angol nyelven). Nature, news030609–16. o. DOI:10.1038/news030609-16. ISSN 0028-0836.
- ↑ Hoever, Gerold, Martin (2005. február 1.). „Antiviral Activity of Glycyrrhizic Acid Derivatives against SARS−Coronavirus”. Journal of Medicinal Chemistry 48 (4), 1256–1259. o. DOI:10.1021/jm0493008. ISSN 0022-2623.
- ↑ https://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseg_es_gasztronomia/cikkek/az_edesgyoker_rejtett_veszelye/20190603124426
Források[szerkesztés]
- ↑ Revai: Révai
- ↑ Tolnai: Tolnai
- ↑ Bern: Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 336–339. o. ISBN 963-9239-96-8
- Dános Béla: Farmakobotanika. 3. jav. kiad. Budapest: Argumentum. 2006. 171. o. ISBN 963 446 204 9
- A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. január 12.)
- Glycyrrhiza glabra. The Plant List. (Hozzáférés: 2014. január 12.)
