Nógrádsáp
Nógrádsáp | |||
Gótikus római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Rétsági | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pintér Bertalan (Fidesz–KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 2685 | ||
Körzethívószám | 35 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 898 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 53,59 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,47 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 50′ 23″, k. h. 19° 21′ 18″47.839730°N 19.355080°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 23″, k. h. 19° 21′ 18″47.839730°N 19.355080°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrádsáp témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nógrádsáp község Nógrád megyében, a Rétsági járásban helyezkedik el, mintegy 1000 lakosával.
Fekvése
Nógrádsáp a Cserhát és a Gödöllői-dombság találkozásánál, Nógrád megye délnyugati szegletében, Pest megye határán elhelyezkedő község. A településhez legközelebb eső város Rétság, amely mintegy 22 kilométerre található; a környék más nagyobb városai közül Váctól 27, Aszódtól 30, Balassagyarmattól 32, Budapesttől pedig 55 kilométernyi távolság választja el. A megyeszékhely, Salgótarján nagyjából 80 kilométer távolságra fekszik Nógrádsáptól.
Megközelítése
Gépkocsival
Budapestről az M2-es autóút Rádi lehajtójától a Rád-Penc-Keszeg-Nézsa-Nógrádsáp útvonalon, kényelmes tempót választva egy óra elteltével érhető el a település.
Közösségi közlekedéssel
Vasútvonal nem érinti a települést, de Váccal nagyjából óránként közlekedő autóbuszjárat köti össze Nógrádsápot.
Története
Nógrádsáp eredetileg két önálló település egyesítésével alakult ki. 1928-ban Alsó- és Felsősápot vonták össze Nógrádsáp néven. Az egyesítéshez elsősorban az vezetett, hogy erre az időre a két település teljes mértékben összeépült, lakói házassági kapcsolatok révén keveredtek, a 14. században épült késő gótikus templom is közös használatban volt.
Alsósáp
Alsósáp a Váci püspökség ősi birtokai közé tartozott. 1460-ban már e püspökség birtokai között sorolták fel. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1715-ben 8 magyar háztartást írtak benne össze. 1848-ig a Váci püspökség földesúri hatósága alá tartozott. A római katolikus temploma, mely csúcsíves ízlésben épült, a 14. századból való. A plébániát 1806-ban építették az itteni helyi káplánságból. 1873-ban nagy kolera járvány pusztított a helységben. 1910-ben 503 lakosából 367 magyar, 136 szlovák volt. Ebből 465 római katolikus, 33 evangélikus, 5 izraelita volt.
Felsősáp
Felsősáp csak az 1715 évi összeírásban szerepelt először, akkor csupán 5, az 1720 évi összeírásban pedig 4 tót háztartását vették fel. 1720-ban kuriális községként szerepel, de csak a földesura volt nemes. Az 1700-as években több birtokosa is volt: 1744-től a Baloghy család tagjai, majd az 1900-as évek elejétől Pásztor Illés és Szabó Rudolf voltak a nagyobb birtokosai. E két birtokoson kívül még Mende Bódog, ismert közgazdasági írónak volt itt úri laka, továbbá Pásztor Illésnek, aki a régi Hanzély-féle kúriát bírta. 1873-ban négy hónapon át tartó kolera járvány volt e községben. A határban emelkedik a Tatárhegy, mely a népvándorlás- vagy honfoglaláskorából való csonkakúp alakú magaslat, sáncokkal körülvéve. 1910-ben 388 lakosából 382 magyar, 6 szlovák volt. Ebből 355 római katolikus, 12 evangélikus, 16 izraelita volt. 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Pintér Bertalan (független)[4]
- 1994–1998: Pintér Bertalan (KDNP)[5]
- 1998–2002: Pintér Bertalan (Fidesz–MDF-MKDSZ)[6]
- 2002–2006: Pintér Bertalan (Fidesz–MDF-MKDSZ)[7]
- 2006–2010: Pintér Bertalan (Fidesz–KDNP)[8]
- 2010–2014: Pintér Bertalan (Fidesz–KDNP)[9]
- 2014–2019: Pintér Bertalan (Fidesz–KDNP)[10]
- 2019-től: Pintér Bertalan (Fidesz–KDNP)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 833 | 826 | 811 | 911 | 889 | 902 | 898 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 0,5% németnek, 13,9% szlováknak mondta magát (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,4%, református 1,1%, evangélikus 2,1%, felekezeten kívüli 3,3% (19,6% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
- Nógrádsápi gótikus templom [1]
- Boldogságos Szűz mennybemenetele templom
- Lourdesi barlang és Keresztút [2]
Források
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
Jegyzetek
- ↑ a b Nógrádsáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Nógrádsáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nógrádsáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Nógrádsáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nógrádsáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nógrádsáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nógrádsáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Nógrádsáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
- ↑ Nógrádsáp Helységnévtár