Moszkva építészete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Moszkva épületei világhírűek, ilyen például a Kreml, a Szent Bazil Székesegyház a hagymakupoláival, a Megváltó Krisztus-székesegyház, vagy a Hét nővér. Ugyancsak világhírű a Luzsnyiki Stadion és az Osztankinói tévétorony.

A Szovjetunió előtti épületek[szerkesztés]

Moszkva mai arculatát jórészt a Szovjetunió ideje alatt épített épületek határozzák meg, főképpen azért, mert a régebbi épületek – közöttük sok templom – jó részét lebontották vagy átalakították. A 20. század előtti építészeti emlékekből kevés maradt fenn, a régi Arbat utca, a város egykori kulturális-szórakoztató központja őrzi még a régi épületeit, a Tverszkaja utca mögött, a belváros főbb útvonalaitól távolabb eső utcákban találhatóak még burzsoá épületek. A megmaradt templomok és monostorok engednek betekintést a szocializmus előtti korok építészetébe. A leghíresebb ilyen épületek közé tartozik a Kreml, a Novogyevicsij kolostor vagy a Szent Bazil Székesegyház. Moszkva közvetlen szomszédságában az Osztankino, Kuszkovo, Uzkoje is számos régebbi épületnek ad otthont.

A szovjet korszak épületei[szerkesztés]

Sztálin modernizációs törekvéseinek köszönhetően az 1920-as évektől kezdve a város képe teljesen átalakult. Széles sugárutak (akár tíz sávosak) épültek, történelmileg fontos építészeti emlékeket, templomokat romboltak le, közöttük a Szuharev-tornyot, a Megváltó Krisztus-székesegyházat és a Kazányi Katedrálist. Az utóbbi kettőt az 1990-es években, hatalmas összegekért újjáépítették; az építkezés költségvetését sokan kritizálták.[1]

A Szovjetunió első éveiben Vlagyimir Sukov nevéhez fűződik a legtöbb fontos épület, például a Sukov-torony, mely egyike az építész számos, hiperboloid[2] építményeinek. A torony 1919 és 1922 között épült és az orosz távközlési társaság egyik átjátszótornyaként funckionált.[3] Sukov hagyatéka a konstruktivista építészet szempontjából is jelentős, ő tervezte például a Vörös téren álló GUM áruház emeleteit, ahol innovatív, fémből és üvegből készült boltívek találhatóak.[3]

A sztálini gigantománia eredményeképp születtek meg a Hét nővérnek csúfolt monumentális, felhőkarcoló-szerű épületek, melyek a New York-i Manhattani Városháza mintájára készültek. Ezekben az épületekben sokféle stílus és építészeti megoldás keveredik, és meglehetősen túldíszítettek.[4] A Hét nővér egyike például a Lomonoszov Egyetem főépülete is. A Hét nővér Moszkva legmagasabb épületei, csupán az Osztankinói tévétorony magasabb náluk, mely elkészültekor, 1967-ben a világ legmagasabb szabadon álló építménye volt, ma a harmadik helyet foglalja el a Burdzs Dubaj és a torontói CN Tower után.[5]

A szovjet lakáspolitika, mely szerint minden szovjet állampolgárnak joga van lakáshoz, és Moszkva népességének drasztikus növekedése egyhangú, szürke lakótelepek építéséhez vezetett. Ezek többsége a sztálini éra után épült, és gyakran az éppen aktuális vezető (Brezsnyev, Hruscsov) után nevezték el őket. A házak 9, 12, 17 vagy 21 emeletesek, a lakásokat részben már az épület összeállítása előtt berendezték. Egy népszerű szovjet film ezt a jelenséget figurázza ki: a történet szerint egy férfi véletlenül Leningrádba utazik Moszkva helyett, taxival elmegy a lakása címére, ami Leningrádban is létezik, bemegy a lakásba, amit a sajátjának hisz, és mivel minden annyira egyforma, nem is veszi észre tévedését, míg a lakás valódi tulajdonosa haza nem tér.

A szovjet épületek motívumai szocreál stílusúak.

Napjainkban[szerkesztés]

Panorámakép a Moszkva folyónál

A Szovjetunió összeomlása óta a városvezetés törekszik a történelmi jelentőségű épületek újjáépíttetésére, helyreállítására, felújítására, ám ezeknek nem csak a költségvetését kritizálják, de sokak szerint a felújításkor nem veszik figyelembe az eredeti állapotokat, és nem azoknak hűen végzik a munkálatokat. Az 1930-ban épült Moszkva-hotelt és az 1913-as Voyentorg-épületet úgy építették teljesen újjá, hogy minden történelmi értéküket elveszítették. Elterjedt módszer a faszádizmus.[6][7] A városban található néhány különleges, korai szovjet avantgárd épület is, mint például Konsztantyin Melnyikov építész háza az Arbathoz közel.

Mindamellett, hogy egyes történelmi épületek megőrzésére törekszenek, az utóbbi években Moszkva történelmi negyedeinek csaknem egyharmadát rombolták le, hogy a helyükön luxuslakásokat és szállodákat építsenek; emiatt a városvezetést erős kritika érte.[8] A 2000-es években több mint 50 történelmi jelentőségű épületet romboltak földig, ezek némelyike a 17. századból származott.[9] Olyan egyesületek, mint a Moszkvai Építészetvédelmi Társaság[10] vagy a Save Europe's Heritage,[11] megpróbálják felhívni a figyelmet ezekre a problémákra.[12][13]

Képgaléria[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Architecture of Moscow
A Wikimédia Commons tartalmaz Moszkva építészete témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Moscow#Architecture című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. blackwell-synergy.com
  2. hiperboloid definíciója
  3. a b Memorial. Melnikov Institute. [2008. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. július 6.)
  4. Nemes, János: Utazás Moszkvába (magyar nyelven). MALÉV. [2009. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 22.)
  5. Shukshin, Andrei: Moscow TV Broadcasts Set to Resume After Fire. Reuters via The Moscow Times, 2000. augusztus 30. [2007. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. július 6.)
  6. Faszádizmus: amikor az épület homlokzatát (facade) meghagyják, de stílusában és méretében, esetleg funkcionalitásában is teljesen eltérő épületet húznak fel mögé.[1][halott link]
  7. Moscow Architecture Preservation Society. Maps-moscow.com, 2006. április 17. [2008. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 5.)
  8. Appetite for destruction. New Statesman, 2007. november 29. (Hozzáférés: 2009. május 5.)
  9. – Art of Russia>>The third bulletin of the Moscow Architectural Preservation Society (MAPS). Gif.ru, 2004. július 13. (Hozzáférés: 2009. május 5.)
  10. MAPS. [2008. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 22.)
  11. Save Europe's Heritage. [2008. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 22.)
  12. [Russia: Moscow's Architectural Heritage Under Threat] - [Radio Free Europe / Radio Liberty © 2008]. Rferl.org, 2007. május 22. (Hozzáférés: 2009. május 5.)
  13. Ledózerolják Moszkva építészeti örökségét (magyar nyelven). Index. (Hozzáférés: 2009. június 22.)