Kazimir Szeverinovics Malevics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kazimir Szeverinovics Malevics
Önarcképe 1933
Önarcképe 1933
Született Kasimir Severinovich Malevich
1879. február 23.
Kijev
Elhunyt 1935. május 15. (56 évesen)
Leningrád
Művészneve Kazimir Malevics
Állampolgársága
Nemzetisége lengyel-belarusz
Foglalkozása
Halál oka Prosztatarák
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazimir Szeverinovics Malevics témájú médiaállományokat.

Kazimir Szeverinovics Malevics (oroszul és ukránul: Казимир Северинович Малевич, lengyelül: Kazimierz Malewicz); (Kijev, 1879. február 23. (február 11. a régi orosz naptár szerint) – Leningrád, 1935. május 15.) lengyel származású oroszszovjet festő. Az absztrakt művészet jeles képviselője.

Élete[szerkesztés]

Nő gereblyével (1928/-32)

Malevics Kijevben született. Kijevben Rerberg magániskolájában tanult festészetet, 1906-ban állított ki először, ekkor már fel is költözött Moszkvába. Malevics mindvégig Oroszországban/Szovjetunióban élt és dolgozott. 1912-ben töltött egy rövid időt Párizsban. 1915/1916-ban közreadta Oroszországban szuprematista manifesztumát, A kubizmustól a szuprematizmusig címmel. A kommunizmus győzelme után a moszkvai akadémián tanított. 1926-ban kijutott Németországba, hogy szuprematista könyvének kiadását előkészítse, ezután Leningrádba tért vissza, s ott élte le életét szegénységben, feledésben. Szerencsésebb kortársai emigrációba vonultak, s töretlenül folytathatták képzőművészeti pályafutásukat (például Antoine Pevsner, Naum Gabo, Vaszilij Kandinszkij).

Művészete[szerkesztés]

Egy angol Moszkvában

Kazimir Malevics festészetére kezdetben a posztimpresszionista irányzat, majd a fauves-ok és hamarosan a fauves mozgalomból kinövő kubisták hatottak, s adva volt számára a népművészet és az ikonfestészet motívum világa. A Káró Bubi művészcsoport tagjaként 1911-ben kubista műveket állított ki, ő lett az orosz kubista mozgalom vezetője. 1912-ben Léger stílusában festett, de nagyobb hangsúlyt helyezett a geometriai formákra, s nagyon hamar eljutott a teljes absztrakcióhoz. Első próbálkozása saját stílus alapítására az alogizmus (oroszul: fevralizmus) volt, tipikus példája az Egy angol Moszkvában c. kép. A geometrikus, kubizmushoz közel álló stílusban festett cilinderes úriember képéhez hasonló stílusban festett, össze-vissza lebegő, irreális térbeli viszonyban álló (azaz nem álló), egymással semmiféle látható logikai kapcsolatba nem hozható más tárgyak (pl. hal, létra, kard), valamint plakátfeliratszerű szófoszlányok társulnak. A szavak, térbeli viszonyok és más relációk hiánya és irrealitása érzékelteti a befogadóval az anti-kompozíció szándékos logikátlanságát, a Moszkvába tévedt idegen kétségbeejtően elveszett helyzetét - avagy próbálja lehetetlenné tenni a művészetet lealacsonyító értelmezési próbálkozásokat.

Malevics jó barátságban volt az orosz avantgárd írókkal, költőkkel, akik azután 1915-ben segítettek neki szuprematista manifesztumának megszerkesztésében, amely végül 1915/1916-ban jelent meg.

1913 körül eljutott a nonfiguratív festészetig, 1913. év vége elkészítette Moszkvában Fekete négyzet fehér alapon c. művét, amely 1915-ös bemutatóján nagy feltűnést keltett. Saját stílusirányzatát szuprematizmusnak nevezte el. Az 1915-ös szentpétervári futurista kiállításon mutatta be több e felfogás jegyében készített szuprematista festményét, köztük a Fekete négyzetet, amely a huszadik századi absztrakt festészet egyik alapműve. Malevics, Mondrian és Kandinszkij mellett a XX. századi absztrakt művészet egyik úttörője és jelentős képviselője.

1915-től haláláig elméleti írásokban is megfogalmazta a festészettel kapcsolatos gondolatait, tervezett könyvének címe: A tárgy nélküli világ (Die gegenstandslose Welt). Németül jelent meg 1927-ben, oroszul nem jelenhetett meg, tiltott volt. Az 1920-as évek közepétől Malevics kiállításokon sem szerepelhetett.

Jelentősége[szerkesztés]

A fehér alapon vörös ellipszis, rajta fekete kereszt áthúzva 1927

Malevics a naiv, a posztimpresszionista, divizionista, expresszionista, kubista-futurista irányzatok végigfestése után a geometriai formák előtérbe helyezésével, a festészet eszközeivel eljutott a képzőművészeti tabula rasához. A kubizmust továbbgondolva a fejlődés egy új fonalát indította el - tiszta színekkel, geometriai formákkal, melyek immár/többé nem egy magasabb rendű forma (például egy arc, egy alak, egy váza) részeként, hanem önmagukként szerepeltek a képen (mint „vörös négyzet”). Saját művészetét is egyre radikálisabban továbbgondolta, így jutott el a Fehér alapon fehér négyzet című képéig, amely a művészetfejlődés és a művészetfilozófia, de a művészet és a közönség viszonyának történelmében is mérföldkő (Moszkvában állította ki először 1919-ben, ma a New York-i Modern Művészeti Múzeum őrzi.

Hatása[szerkesztés]

Különbözőképpen, de nagy hatással volt az 1960-as évektől a magyarországi neoavantgárd festőkre, pl. El Kazovszkij, Konok Tamás, Nádler István festészetére, Nádlert A fehér alapon vörös ellipszis, rajta fekete kereszt áthúzva motívumai ragadták meg.

Fő művei[szerkesztés]

  • 1913[1]Fekete négyzet fehér alapon (Olaj, vászon, 79x79.5 cm; Állami Tretyjakov Galéria, Moszkva)
  • 1915 Vörös négyzet : egy parasztasszony vizuális realizmusa két dimenzióban. (Olaj, vászon, 53 x 53 cm; Orosz Múzeum, Szentpétervár)
  • 1915 Szuprematizmus : kék háromszöggel és fekete négyzettel (Olaj, vászon, 66.5 x 57 cm; Stedelijk Múzeum, Amszterdam)
  • 1915 Szuprematizmus : foci a negyedik dimenzióban (Olaj, vászon, 70 x 44 cm; Stedelijk Múzeum, Amszterdam)
  • 1919 Fehér négyzet fehér alapon (A Modern Művészet Múzeuma, New York)
  • 1920 Fekete kereszt (Olaj, vászon, 106 x 106 cm; Orosz Múzeum, Szentpétervár)
  • 1920 Fekete kör (Olaj, vászon, 105 x 105 cm; Orosz Múzeum, Szentpétervár)
  • 1921-27 Szuprematizmus : (fehér alapon vörös ellipszis, rajta fekete kereszt áthúzva) (Olaj, vászon, 100.5 x 60 cm; Stedelijk Múzeum, Amszterdam)

Szuprematista képei[szerkesztés]

Szuprematista kompozíciók[szerkesztés]

Malevics könyve magyarul[szerkesztés]

  • A tárgynélküli világ. (Die gegenstandslose Welt. Előszó: Stephan V. Wiese. Utószó: Körner Éva). Budapest : Corvina, 1986. XVIII, 182 o. ill. ISBN 963-13-2185-1 [Megjegyzés: Az 5-100. oldal tipográfiája a „Bauhausbücher” 11. köt. Moholy-Nagy László munkája nyomán készült, a meg nem jelent orosz kiadás eredeti szövege a kézirat alapján 101-160. o.]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A legkorábbi Fekete négyzet 1913-ban készülhetett, mert a szerző 1913-ban év vége felé kiállította Moszkvában, l. A modern festészet lexikona i.m. 216. o., l. még Larousse encyclopédia i.m.
  2. téglalappal

Források[szerkesztés]

  • A századvég és a századelő. (Historia del Arte. Tomo IX.) Budapest : Corvina, 1988. Malevics l. 217-221. o. ISBN 963-13-2393-5
  • Herbert Read: A modern festészet (A concise history of Modern painting). Budapest : Corvina, 1965. Kazimir Malevics l. 194-195. o.
  • A modern festészet lexikona. Budapest : Corvina, 1974. ISBN 963-13-9001-2 Malevics Kazimir l. 216-217. o.
  • L'Encyclopédie alphabétique Larousse-Omnis. Paris, Librairie Larousse, 1977. ISBN 2-03-020125-1

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]