Moszfilm Stúdió
| Moszfilm Stúdió | |
 | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1920. január 30. |
| Székhely |
|
| Vezetők | Karen Sahnazarov |
| Iparág |
|
| Termékek | film |
| Alkalmazottak száma | 1020 (2002)[1] |
 Moszfilm Stúdió
Pozíció Moszkva térképén
| |
 é. sz. 55° 43′ 18″, k. h. 37° 31′ 43″55.721667°N 37.528611°EKoordináták: é. sz. 55° 43′ 18″, k. h. 37° 31′ 43″55.721667°N 37.528611°E | |
| A Moszfilm Stúdió weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Moszfilm Stúdió témájú médiaállományokat. | |
A Moszfilm Stúdió (Мосфильм) Oroszország legnagyobb és leghíresebb filmstúdiója. A Szovjetunió fennállása alatt több, mint 2500 játékfilmet készítettek. Innen került ki a világhírre szert tett szovjet-orosz alkotások többsége, Eisenstein filmjeitől kezdve Tarkovszkij első filmjeiig.
A filmstúdiót 1920-ban alapították az orosz filmipar akkori két legnagyobb vállalkozója, Alekszandr Hanzsonkov (1. sz. filmgyár) és Jermoljev (3. sz. filmgyár) filmkészítő műhelyeinek államosításával. A műtermek 1920 elején kerültek állami tulajdonba, a filmvállalkozásokat egy 1923. augusztusi rendelettel szüntették meg, ezt követően jött létre a Moszfilm őse, a Goszkino.
1927-ben egy új, komplex filmstúdió építését kezdték meg Moszkva egyik zöldövezeti részén, ebből lett az egyesített Szojuzkino filmvállalat, nevét 1935-ben Moszfilm-re változtatták. A második világháború idején, 1941 augusztusától 1943 végéig az egyesített szovjet filmstúdiók részeként Kazahsztán fővárosában, Alma-Atában működött.
Napjainkban a Moszfilm gazdasági társaság formájában, de állami tulajdonban folytatja tevékenységét. 2005-ben a társaságot 10 önálló alkotói műhelyre bontották. Műtermeit, helyiségeit, berendezéseit, filmgyártó kapacitását az alkotói műhelyek és más filmvállakozások veszik bérbe.