Meteorológiai Világszervezet
Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization) | |
Alapítva | 1950. március 23. |
Tevékenység | időjárás-előrejelzés, éghajlatkutatás |
Székhely | Genf, Svájc |
Tagság | 193 állam/terület[1] |
Főtitkár | Petteri Taalas[2] |
A Meteorológiai Világszervezet weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Meteorológiai Világszervezet témájú médiaállományokat. |
A Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization – WMO) 1950-ben vált szakosított intézménnyé.
A WMO elődje, a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet (IMO) 1873-ban megalakult, mely 1950. március 23-án vált nemzetközi szervezetté, ekkortól nevezik WMO-nak.
Feladata, hogy az ivóvíz forrásairól, éghajlatváltozásról biztosítson hiteles információt. Időjárás-előrejelzési szolgáltatást kutat és vitelez is ki. (World Weather Watch) a világ időjárásának figyelése, (World Climate) a világ éghajlata programjával a terjedő szélsőséges időjárásokat (El Niño) kutatja. 253,8 millió dollár volt a 2004/2007 közötti időszaknak a költségvetése. A szervezet főtitkára 2007-ben Michel Jarraud, aki Franciaország képviseletében dolgozik.
Az ENSZ minden év március 22-én tartja a víz világnapját. A meteorológia világnapja minden év március 23-án van, amely a World Meteorological Organization (WMO) megalakulására emlékeztet bennünket.
Tagjai
[szerkesztés]A Meteorológiai Világszervezetnek 181 állam a tagja. Mindegyik államnak saját szolgáltatása van az adott területeken. Négyévente tartanak Meteorológiai Világkongresszust, ellenben van egy 37 tagú végrehajtó tanács, mely minden évben ülést tart. Végrehajtó Tanácsa és az ENSZ Környezetvédelmi Program Bizottsága időnként közös tárgykörökön dolgozik.
Programjai
[szerkesztés]- World Weather Watch (Időjárási Világszolgálat): percenként adatokat dolgoz fel és jelentet meg közel 10 000 szárazföldi állomás, 7000 hajó, 300 bója, 9 műhold adatai alapján. Vészjelzéseket adnak trópusi ciklonok és nukleáris balesetek esetén.
- World Climate Research (Éghajlati Kutatás): 1979-ben alakult alakult meg a program, mely főként az éghajlatváltozással foglalkozik, az IPCC jelentéseket készítik el.
- Atmospheric Research and Environment (Légkörkutatás és Környezet): a légkör összetételét és felépítését, a klímaváltozást és trópusi ciklonokat kutatnak a programon belül. Ózonfigyelés zajlik folyamatosan 1950 óta, közel 140 állomással.
- Applications of Meteorology (A Meteorológia Alkalmazásai): agro-, repülés-, tengeri meteorológia, oceanográfiai kutatásokat végeznek, 1977 óta elsivatagosodás elleni küzdelem a fő céljuk.
- Hidrology and Water Resources (Hidrológia és Vízkészlet): A program célja a nemzetközi vízkészlet felügyelete, árvízvédelem.
- Education and Training (Oktatás és Továbbképzés)
- Technical Cooperation (Műszaki Együttműködés)
- WMO Regional (Regionális Programok)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Who we are. WMO. [2020. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 19.)
- ↑ The Secretariat. WMO. [2020. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 19.)
Források
[szerkesztés]- Dobi Ildikó: A Meteorológiai Világszervezet (WMO) 60 éve a biztonság és jólét szolgálatában. Hidrológiai közlöny, XC. évf. 3. sz. (2010) 36–37. o. (Kivonat Michel Jarraud, a WMO főtitkárának 2010. évi Meteorológiai Világnapi üzenetéből)
- Buránszkiné Sallai Márta – Wantuchné Dobi Ildikó: A Meteorológiai szolgáltatások fejlődése a Meteorológiai Világszervezet 60 éve alatt. Légkör: az Országos Meteorológiai Intézet szakmai tájékoztatója, LV. évf. 1. sz. (2010) 15–22. o.
- Michel Jarraud-t nevezték ki a Meteorológiai Világszervezet főtitkárává. Hidrológiai közlöny, LXXXIII. évf. 5. sz. (2003) 262. o.
- Starosolszky Ödön: Közreműködés a Meteorológiai Világszervezet (WMO) tevékenységében. Hidrológiai közlöny, LXXXI. évf. 4. sz. (2001) 250–251. o.
- „Az egész bolygóért dolgozom”: Beszélgetés Godwin Obasival, a Meteorológiai Világszervezet főtitkárával. Természet Világa: természettudományi közlöny, CXXVII. évf. 11. sz. (1996) 516. o.
- Zách Alfréd: Nemzetközi szervezetek – A Meteorológiai Világszervezet. Élet és Tudomány, XLIII. évf. 19. sz. (1988) 607. o.
- Starosolszky Ödön: A Meteorológiai Világszervezet hidrológiai és vízgazdálkodási tevékenysége. Vízügyi közlemények, LXVI. évf. 2. sz. (1984) 304–310. o.
- Goda László – Szöllősi-Nagy András: Homs – A Meteorológiai Világszervezet alprogramja. Vízügyi közlemények, LXIII. évf. 4. sz. (1981) 630–635. o.
- Kaba Magdolna: Beszámoló a Meteorológiai Világszervezet Európai Regionális Bizottságának XII. ülésszakáról. Légkör: az Országos Meteorológiai Intézet szakmai tájékoztatója, XLIII. évf. 3. sz. (1998) 29–32. o.
- Kaba Magdolna: Beszámoló a Meteorológiai Világszervezet XIII. Kongresszusáról. Légkör: az Országos Meteorológiai Intézet szakmai tájékoztatója, XLIV. évf. 2. sz. (1999) 8–11. o.
- Dunkel Zoltán: Jelentés a Meteorológiai Világszervezet XIV. Kongresszusáról. Légkör: az Országos Meteorológiai Intézet szakmai tájékoztatója, XLVIII. évf. 3. sz. (2003) 24–29. o.
- Dunkel Zoltán – Dobi Ildikó: Beszámoló a Meteorológiai Világszervezet XV. Kongresszusáról. Légkör: az Országos Meteorológiai Intézet szakmai tájékoztatója, LIII. évf. 2. sz. (2008) 15–18. o.