Belezna
| Belezna | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Nagykanizsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bődör István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8855 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 686 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 23,83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 30,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Belezna
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 20′ 03″, k. h. 16° 56′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 03″, k. h. 16° 56′ 22″ | |||
Belezna
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Belezna weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Belezna témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Belezna (horvátul: Belezna[3]) község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. A településen polgárőrség működik.[4]
Fekvése[szerkesztés]
A vármegye délkeleti sarkában, a horvát határ közelében helyezkedik el. Belezna határa nyugatról a Principális-csatorna, majd a Mura, amely 1 kilométerrel lejjebb a Drávába folyik. Belezna határában folyik a Visszafolyó-patak a Principális-csatornába, annak torkolatában.
A település ettől mintegy 6 km-re keletre fekszik, alapvetően észak-déli elrendeződésű. A községtől 2 km-re keletre Surd település található.
Közlekedés[szerkesztés]
Vasút[szerkesztés]
A Mura folyó mellett halad a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal, melynek Belezna megállóhelye a település központjától mintegy 5 kilométerre található, már murakeresztúri közigazgatási területen. Nagykanizsa, Gyékényes, Barcs, Pécs és Kaposvár érhető el a településről közvetlenül, elsősorban elővárosi vonatokkal.
Közút[szerkesztés]
A település kelet felől közelíthető meg közúton, a Nagykanizsa-Zákány-Gyékényes között futó 6804-es útról leágazó, 68 154-es számú bekötőúton, amely a településtől délre (Surdtól mintegy két kilométer távolságban) tér le a rangosabb útból. Ez az elrendezés azt is jelenti, hogy Nagykanizsa felől igen nehézkesen, csak kerülővel elérhető a település, ezért még ma is használatban van (leginkább az útviszonyokkal megbirkózni könnyedén képes járművek által) egy, a településre északról érkező földút, amely a jankapusztai bekötőútról indul.
A települést viszonylag sűrű autóbusz-közlekedés érinti. A Nagykanizsa és Gyékényes között járó buszok hajtanak be a településre.
Hajó[szerkesztés]
A település határában, a Mura folyón ideiglenesen működik az 1994-ben felújított Zrínyi Miklós-komp, amely Beleznát a horvátországi Alsódomboruval köti össze.
Története[szerkesztés]
Belezna első említése az 1332–37. pápai tizedjegyzékben fordul elő, mint a segesdi kerület egyik plébániája. A 14. században a Beleznay család birtokolta, ám a 15. századtól más földesurak is feltűntek, pl a Dersfyy család. A tizedjegyzék szerint, temploma és plébániája volt, amely 1560 körül pusztulhatott el.
A 17. században a törökök megszállták, ám komolyabb pusztításokat nem végeztek, mindvégig lakott hely maradt, azonban 1715-ben csak hat háztartása volt. A Beleznay család utódai igyekeztek újra jogot formálni a birtokra, aminek több más tulajdonosa is akadt pl.: Mlinarics Miklós, Festetics Kristóf.
A 19. századelején gróf Festetics László majd a Horváth és a Rüffly család birtokába került a község. A Bezerédj és a Rüffly család is kúriát épített 1860-ban. Belezna fejlődése a kiegyezés után lassú fejlődésnek indult. 1899-ben gróf Zichy Ödön építtette a római katolikus templomot. Az idők során a községhez tartoztak még: Asszonyváriszőlő, Nagydombi-szőlő, Jankapuszta, Sándorpuszta, az utóbbi kettő valószínűleg Zichy Ödön gyermekeiről kapta nevét.
A két világháború között leventeegylet és hitelintézet is működött a községben.[5]
Jankapuszta[szerkesztés]
Jankapusztán a magyar kormány 1931-ben engedélyezte, hogy az usztasák (horvát fasiszta szervezet) tábort létesítsenek. Németországon és Olaszországon kívül ezen a Gustav Perčec által bérelt 242 kataszteri holdon volt a szervezet egyik kiképzőtábora. A kiképzést a Kárpátaljai hadművelet előkészítésében is részt vevő Papp-csoport végezte a külvilágtól elzárt táborban. Létszámuk kb. 50 fő volt. Az 1934. október 9-én Marseille-ben I. Sándor jugoszláv király és Louis Barthou francia külügyminiszter meggyilkolásában részt vevők közül többen ide menekültek. Az esetnek súlyos következményei lettek: Jugoszlávia ultimátumot adott, hogy Magyarország adja ki a név szerint említett horvát emigránsokat, különben a határnál állomásoztatott katonák behatolnak magyar területre. Gömbös Gyula miniszterelnök november 6–7-én tárgyalt Mussolinivel, ahol a merénylet ügye is szóba került, és ezután egy titkos akcióban repülőgépekkel kimenekítették az érintetteket Olaszországba. Eközben diplomáciailag minden vádat visszautasítottak, és tagadták a tábor létét is, formálisan még elfogatóparancsot is kiadtak a megnevezettek ellen.[5][6][7]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990-1994: Pécsi József (független)[8]
- 1994-1998: Pécsi József (független)[9]
- 1998-2002: Pécsi József (független)[10]
- 2002-2006: Pécsi József (független)[11]
- 2006-2010: Jancsecz Lajos (független)[12]
- 2010-2014: Jancsecz Lajos (független)[13]
- 2014-2019: Bődör István (független)[14]
- 2019-től: Bődör István (független)[1]
Gazdaság[szerkesztés]
2008-ban itt épül az első magyarországi pelletgyár, 500 M forintos beruházással. Évi 10000 tonna granulátumot gyártanak a környékbeli fűrészüzemek és energiaültetvények beszállításaiból. A termelés 80%-a exportra készül.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
 |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,7%, cigány 2,08%, horvát 1,08%, német 0,56%. A lakosok 77-a% római katolikusnak, 2% evangélikusnak, 1,07% reformátusnak, 3,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,06% nem nyilatkozott).[15]
Nevezetessége[szerkesztés]
- Római katolikus templom (neogótikus)
Testvértelepülések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ a b Belezna története
- ↑ Merénylet Marseille-ben II. (Napi történelmi forrás blog, 2016. január 14.)
- ↑ Gaáli Zoltán repülőszázados visszaemlékezése
- ↑ Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
.svg)
