Bujdos

Bujdos (Vâlcelele)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Alparét
Rang	falu
Községközpont	Alparét
Irányítószám	407097
Körzethívószám	+40 x64
SIRUTA-kód	56201
Népesség
Népesség	99 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	341 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 06′ 24″, k. h. 23° 35′ 46″47.106726, 23.596023
Sablon • Wikidata • Segítség

Bujdos (románul Vâlcelele) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése

Alparéttől délnyugatra, hegyekkel körülvett szűk völgyben, a határán eredő kis patak partján fekvő település.

Nevének eredete

Budos (Büdös) nevét egy régi Büdös forrásról vagy patakról vette. Jelenlegi neve ennek elrománosodott alakja.

Története

Bujdos nevét 1507-ben említette először oklevél Budos néven, mint Alparét tartozékát.

További névváltozatai: 1577-ben Bwdws, 1750-ben Bujdos (Kádár II. 297), 1750-ben Budus, 1808-ban Büdös, Budosu, 1861-ben Búdos, 1888-ban Bujdos (Budus), 1913-ban Bujdos.

1507 előtt nádasdi Onger család birtoka volt. 1507-bena birtok Onger János fiainak Jánosnak és Miklósnak örökös nélküli halála után, Szobi Mihállyal kötött kölcsönös örökösödési szerződésük alapján, a király adományából Szobi Péter fiára Mihályra szállt.

1521-ben Héderfái Barlabási Lénárd erdélyi alvajda itteni részét végrendeletileg leányaira: Katalin Nyujtódi Demeternére, Magdolna Somkereki Erdélyi Gergelynére és Zsófia, Borbála, Fruzsina hajadonokra hagyta.

1577 előtt Barrabási János csanádi püspök birtoka, aki Barrabási Ferenccel és Mihálylyal, Bogáthi Ozsvátnéval megosztozott; utóbbi leányát Kendi Antalhoz adta nőül s örökölte a Barrabásiak halála után ezek részét is.

1577-ben Báthory Kristóf az itteni birtokában 1573-ban megerősített Radák Lászlónak itteni részét annak hűtlensége miatt tőle elvette és Kendy Ferencnek adományozta. Másik birtokosa Sidó Balázs, köblösi Theke Lukács főispán veje, (Barcsai Magdolna nejétől való gyermekei: Borbára, Ferencz és Gáspár) Ugyanők birják még 1590-ben is.

1694-ben birtokosai: Apor István és a Désy család voltak.

1696-ban Bujdos török hódoltsági falu volt.

1770–1773 közötti összeíráskor főbb birtokosai Altorjai Apor István apai-anyai jogon. Gyulafalvi Rednik Tódorné és János (Máramarosm. adományos), Csik-Nagy-Boldogasszonyfalvi Jánosi Ferenc armalis Apor udvarbirója. Czegöldi Györgyné Korodi Erzsébet, Teke Ferenc első neje Sombory Borbálától való leánya Zsófi, Boncznyiresi Dobay Györgyné leányuk Anna Rödi Somlyai Gáspárné, kinek leánya Anna 2-or Kis-Dobai Dobai Ferenczné, leányuk Márta Rettegi Viski Györgyné. 1898-ban pedig birtokosa volt báró Diószegi Géza, örökségként atyja báró Diószegi Antal után.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

1910-ben 517 lakosából 32 fő magyarnak, 481 románnak vallotta magát. A népességből 6 fő római katolikus, 478 görögkatolikus, 6 református, 24 izraelita volt.

Források

• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.